|
|
|
|
Duna-Adria csúcs Velencében (1. rész)
|
1990. július 29., vasárnap - Garajszki István, az MTI
tudósítja írja: Július 31-én, kedden megnyílik Velencében, a San
Giorgio szigeten a Duna-Adria regionális együttműködés öt
tagországának csúcstalálkozója. (A helyszín ugyanaz, amely már a hét
vezető tőkés ország velencei csúcsértekezletének is otthont adott.)
Az olasz-osztrák-jugoszláv-csehszlovák-magyar együttműködés köré
szerveződő regionális kapcsolatrendszer kormányfői szintű
tanácskozása - amelyen Magyarországot Antall József kormányfő és
Jeszenszky Géza külügyminiszter képviseli - lezárja az immár nyolc
hónapja tartó alapító szakaszt, s a magyar remények szerint a
velencei csúcs után megkezdődhet a gyakorlati cselekvési programok
kidolgozása.
A nagyobb sebességre kapcsoló Duna-Adria együttműködés kapcsán magyar kormánykörök megelégedésüket hangoztatják, mivel a honi megítélés szerint az olasz mozdonyra kapcsolt közép-kelet-európai szerelvény az áhított nyugati pályaudvar felé vontatja a magyar kocsit is. A diplomácia nyelvére lefordítva: az elsősorban olasz-osztrák erőforrásokra építő regionális kooperáció egybevág azzal a magyar törekvéssel, hogy az évtizedekig tartó egyoldalú szovjet orientációt európai egyensúly politikával váltsa fel. Az európai integráció irányába mérföldes léptekkel haladó Magyarország számára Olaszország - és más vonatkozásban a semleges Ausztria - segítsége a Nyugathoz való gyorsabb közeledés reményével kecsegtet.
Ennek megfelelően Magyarország mindenekelőtt azt várja a velencei csúcstól, hogy az eddig jobbára lelkes politikai deklarációkban megnyilvánuló együttműködés végre kézzelfogható gazdasági kooperációban öltsön testet. Elsősorban azokon az infrastrukturális területeken, amelyek fejlesztése megkönnyíti a közép-kelet-európai államok adaptációját a nyugati gazdasághoz. Idetartozik a közlekedés, a távközlés, a kis- és közepes vállalati együttműködés fejlesztése, illetve a környezetvédelem.
Magyar kormánykörökben ugyanakkor azt sem rejtik véka alá, hogy a nagyra törő együttműködési tervek finanszírozása egyelőre ,,lóg a levegőben,,. Eddig mindössze néhány elvi jellegű - ám a jövőbeni együttműködés megalapozása szempontjából korántsem elhanyagolható - kérdést sikerült tisztázniuk a kooperáció részeseinek. Az egyik ilyen alapelv, hogy a különféle projectekhez szükséges pénzt több forrásból próbálják meg előteremteni. (folyt. köv.)
1990. július 29., vasárnap 20:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|