|
|
|
|
Antall József és Manfred Wörner nyilatkozata (1. rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1990. július 18. szerda (MTI-tud.) - Történelmi
jelentőségűnek tekintem, hogy a Varsói Szerződéshez tartozó országok
közül - vagy inkább fogalmazzam úgy, hogy az ex-kommunista országok
közül - az első miniszterelnök vagyok, aki a NATO-központot
felkereste, és a NATO vezetőivel itt folytathatott tárgyalásokat -
mondotta az atlanti szövetség központjában tett látogatása után a
nemzetközi sajtó előtt tett rövid nyilatkozatában Antall József
miniszterelnök.
A magyar külpolitika elsődleges célja az európai integráció, csatlakozásunk az Európai Közösséghez és más európai szervezetekhez. De erre a célra mi mindig az atlanti gondolattal egységben tekintettünk. Két világháború és a hidegháború bizonyította be Európa és Észak-Amerika elválaszthatatlanságát. Mi az atlanti szövetséget és az atlanti szolidaritást kiváló eszköznek tartjuk a világ és Európa biztonsága megteremtéséhez: meggyőződésünk az - s nemcsak most, de már korábban is úgy nyilatkoztunk -, hogy az egységes Németország megalakulása után is a legnagyobb garanciát jelenti bármelyik ország számára, amelynek aggálya van.
Mi úgy gondoljuk, hogy az atlanti gondolatot éppúgy népszerűsíteni kell, mint az európai gondolatot. Az atlanti gondolat nem 1949-ben született meg a NATO alapokmányával: a szolidaritás és együvé tartozás az Atlanti-óceán két partja között több évszázados. Modern civilizációnknak és kultúránknak ez éppúgy alapja, mint az európai együvé tartozás.
Mi átadtunk egy kérelmet és egy javaslatot, amelyben jelezzük, hogy a brüsszeli magyar nagykövet a jövőben mintegy akkreditálva lesz a NATO-hoz is. Ezzel a hivatalos kapcsolatfelvétel is megtörtént. A főtitkár úr novemberben Budapestre látogat, és kétoldalú kapcsolatainkat tovább fogjuk fejleszteni.
Meggyőződésünk, hogy az európai biztonságnak az alapja a NATO lesz. Ez egyáltalán nem irányul a Szovjetunió ellen, ellenkezőleg, a Szovjetunió éppúgy része kell, hogy legyen az európai biztonsági rendszernek, mint Észak-Amerika - fejezte be nyilatkozatát a magyar miniszterelnök. (folyt.)
1990. július 18., szerda 15:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|