|
|
 |
|
 |
Készül a szénbányászati program - államtitkári tájékoztató (1.
rész)
|
1990. július 9., hétfő - Augusztusban a kormány elé viszik a
szénbányászat jövőjéről szóló átfogó koncepciót, főként pénzügyi
vonatkozásait a Parlamentben is megvitatják, és konzultálnak a
nemzetközi pénzügyi szervezetekkel is - közölte hétfőn az
újságírókkal Auth Henrik ipari és kereskedelmi államtitkár.
Auth Henrik elsősorban azért tartott sajtótájékoztatót, hogy a
kormány és az ipari tárca nevében tisztázza a Márkus hegyi
bányász-sztrájk nyomán keletkezett ,,információs zűrzavart,, , mert
szerinte sok félinformáció, torzított közlés látott napvilágot. Az
államtitkár úgy vélte: a bányászokat érintő kérdésekben maguk a
bányászok és a helyi munkástanács sem voltak kellően tájékozottak,
sok egyéni, helyi sérelemre, gondra akartak központi orvoslást.
Ráadásul az érdekképviseleti szervek egymás közötti harca is
tükröződött az egész ügyben. A kormány legitimnek tekinti az összes
érdekképviseletet, a munkástanácsokat is, s valamennyivel
konszenzusra törekszik. Ha ez nem így jönne létre, akkor a szükséges
kemény intézkedések nem hajthatók végre - tette hozzá.
A kormány arra vállalt kötelezettséget, hogy a szénerőművek és a
lakosság igényeinek kielégítésére a lehető leggazdaságosabb
fejlesztési megoldást választja. Egyetértés mutatkozik abban, hogy a
hazai szénvagyonra alapozzák a programot. Ennek érdekében szükséges
a szénáremeelés, ám egy azonnali áremelés további inflációs nyomást
jelentene. A jövő év elején azonban 15 százalék körüli árnövekedés
elkerülhetetlen. Fontos, hogy felszámolják az ágazat tetemes
adósságállományát is, ennek összege meghaladja a 41 milliárd
forintot, ehhez jön még az évi 3 milliárdos ágazati veszteség és a
sorbanállás miatti 7 milliárdos hiány. Az adósság nagyobb részének
leírásához, jelentős forrással rendelkező, nagy hatáskörű
szervezetet hoznának létre. Az ágazati programban egy adott
határköltségszint alapján rangsorolnák a szénaknákat, és ha
szükséges, sor kerül aknabezárásokra. Mindez kihatással lesz a múlt
heti tárgyalásokon elhatározott béremelésre is. Mint emlékezetes, a
bérek 50 százalékos emelése a Márkus hegyi sztrájk egyik fő
követelése volt. A megegyezés szerint az emelés nagyobb részének a
forrását a vállalatnak kell előteremtenie racionalizálással,
költségcsökkentéssel. A megoldás tehát elsősorban nem kormányzati
kérdés, állami támogatás e célra nem adható. (folyt.köv.)
1990. július 9., hétfő 14:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|