|
|
 |
|
 |
Nyírádi bányazárás, Csab-pusztán bányanyitás - Sajtótájékoztató
Tapolcán
|
1990. július 2., hétfő - Vasárnap reggel befejezték a munkát
a vízveszélyes nyírádi bauxitbányákban, és hétfő reggel megkezdték a
termelést az új csab-pusztai bányában - jelentette be a hétfőn,
Tapolcán megtartott sajtótájékoztatón Fazekas János, a Bakonyi
Bauxitbánya Vállalat vezérigazgatója.
Szinte percnyi pontossággal hajtották végre a Minisztertanács
1989. április 20-án hozott határozatát, amely a Dunántúli
Középhegység térségében megbomlott vízháztartás környezeti
hatásainak ellensúlyozására, a hévízi tó védelmére 1990. június
30-ára tűzte ki a nyírádi bauxitbányászat befejezésének határidejét.
A Magyar Alumíniumipari Tröszt ennek megfelelően módosította
bányászati tervét: túlmunkával, a termelőerők koncentrálásával
meggyorsította a Nyírád térségi bauxitvagyon kitermelését. Emellett
leállították a már 120 millió forintos beruházással feltárt
lengyelmajori bánya építését. További 140 millió forintot költöttek
a megszűnő bányák termelését pótló, csab-pusztai I-es bánya korábbi
megnyitására. Az új bánya - amely a felmérések szerint nem
veszélyezteti a karsztvízkészletet - az év második felében 180-200
ezer tonna bauxitot termel.
A bányászati érdekből történő vízkiemelést az év végéig fejezik
be, és a jövő évben a jelenlegi 200-220 köbméter víz helyett csupán
percenként 40-60 köbmétert emelnek ki a térség ívóvízellátására.
Elmondták, hogy a hévízi tó hozamában némi javulás
tapasztalható, de a karsztvízrendszer visszatöltődéséhez évek
szükségesek. A szakértők reménykednek abban is, hogy a
karsztvízkészlet fokozatos feltöltődésével egyes régi, elapadt
források is megélednek. A térség vízháztartását, környezeti és
hidrogeológiai változásait a jövőben is műszeres megfigyelőhálózat
ellenőrzi.
Bejelentették a sajtótájékoztatón azt is, hogy a csab-pusztai új
bányával a foglalkoztatási gondok is megoldódtak. A régi bányák
megszűnésével, ugyan kevesebb munkáskézre lesz szükség, de csak a
csökkent munkaképességű bányászokat kellett nyugdíjazni, illetve a
közeli időszakban 70-80 ember korengedményes nyugdíjazására lesz
szükség. (MTI)
1990. július 2., hétfő 18:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|