|
|
|
|
- Az elnökválasztásról - 2. folyt.
|
A másik dolog az, hogy ezek majdhogynem azt mondom, hogy teljesen elfogadhatatlan érvek: hogy maga a népszavazás sokba kerülne. Tavaly valóban sokba került, most azonban az önkormányzati választásokkal együtt le lehetne ezt a népszavazást is bonyolítani.
Az eldöntendő: közvetlen vagy közvetett választás legyen-e -, ami óriási terhet egyáltalán nem jelentene. Nem jelentene a választópolgárok számára sem, hiszen elmennek a helyi választásokra, másrészt pedig anyagi értelemben sem jelentene sokkal több kiadást. Tehát semmiképpen sem 100 millió, néhány milliós kiadást jelentene, hiszen egyetlen kis szavazólapon kell igennel-nemmel bejelölje, hogy mire szavaz a polgár.
- Azért is támadták, hogy talán személyes ambíció vezeti -, hiszen valaha volt köztársaságielnök-jelölt.
- Én ezeket egyszerűen olcsó foggásnak és nem érveknek tartom. Hadd ne minősítsem egyszerűen ízléstelennek. Tudniillik akik erről szólnak, nagyon pontosan tudják - hiszen olvasták nem egyszer, hanem legalább háromszor tavaly november óta -, hogy nem kívánok indulni a köztársaságielnök-választáson.
- Végül a legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ frakcióvezetője: dr. Tölgyessy Péter alkotmányjogász vázolja fel az ügyben előállt jogi helyzetet.
- A jogi helyzet megítélésem szerint eléggé egyértelmű. Hogyha az Országgyűlés belátható időn belül meghozza az alkotmánymódosítást, akkor azután igen hamar meg kell tartani az alkotmány szerint az elnökválasztást. Ha ez után beadnak több mint 100 ezer aláírást, ezt hitelesítik, akkor ki kell tűzni a törvény szerint egy népszavzást, ugyanakkor ez a népszavazás - megítélésem szerint - már nem kérdőjelezheti meg a törvényesen elfogadott alkománymódosítást, illetőleg az elnökválasztást, hanem megváltoztatja az alkotmányt, és így a következő elnökválasztásnál lép hatályba. +++
1990. június 11., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|