|
|
|
|
Moszkva és a német NATO-tagság
|
------------------------------
München, 1990. június 10. (SZER, Világhíradó) - Az egységes Németország NATO-tagsága körül még - hogy úgy mondjam - lövészárokból kiabálnak át egymásra a szovjet és a nyugati vezetők. De azért még ebből az ellenségesnek tűnő állásból is aktívan keresik a kiutat. Sasvári Attila jelenti Berlinből:
- A két német állam egyesítése, amely egy évvel ezelőtt merész álomnak tűnhetett csupán, néhány hónap alatt eldöntött kérdéssé vált. Mostanra lényegében csak egyetlen megoldatlan probléma maradt: a Szovjetunió nem akar beleegyezni, hogy az egyesülés után a mai NDK is a nyugati szövetségi rendszerhez, a NATO-hoz tartozzon.
Ennek a törekvésnek kevés esélye van sikerre. Gorbacsov az amerikai-szovjet csúcstalálkozó idején az egyik sajtókonferencián kilátásba helyezte, hogy a német kérdésnek a Szovjetunió számára kedvezőtlen megoldása esetén átértékelik az enyhüléssel és a leszereléssel kapcsolatos szovjet álláspontot.
Ugyancsak az enyhülési folyamat végéhez vezetne azonban, ha Gorbacsov a végsőkig kitartana jelenlegi ötlete mellett: hogy a mai NDK az egyesítés után is maradjon a Varsói Szerződésben.
Azon túl, hogy ez a gorbacsovi külpolitika csődjét jelentené, a Szovjetunió aligha engedheti meg magának az ebből következő nemzetközi elszigetelődést. Valószínű tehát, hogy az egyesített Németország NATO-tagságával kapcsolatos szovjet merevség oldódni fog. És jelenleg mindenekelőtt egy olyan alkupozíció biztosítását szolgálja, amely legalábbis két dolgot lehetővé tesz. Először is azt, hogy a Szovjetunió - úgymond - méltósággal adhassa fel kelet-németországi állásait. Másodszor pedig: hogy ez ne következzen be minden ellenszolgáltatás nélkül. (folyt.)
1990. június 10., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Moszkva és a német NATO-tagság - 1. folyt.
|
Az első kérdést illetően megegyezési leeheetőséget kínál az amerikai kormány által előterjeszetett 9 pontos terv. Mint ismeretes: a német fegyverkezés korlátozása mellett szerepel ebben az is, hogy Kelet-Németországban nem állomásoztatnának NATO-csapatokat, és - egy bizonyos ideig - ott maradhatna a szovjet katonaság.
A Varsói Szerződés országainak nemrég befejeződött moszkvai találkozóján résztvett keletnémet külügyminiszter: Markus Meckel azt nyilatkozta ezzel kapcsolatban, hogy a szovjet elképzelések szerint még 7 évig tartózkodnának a mai NDK területén szovjet csapatok.
Ami az NDK-ból való fokozatos kivonulásért kapott ellenszolgáltatást illeti: a nyugatnémet kormánypolitikusok hangsúlyozzák, hogy itt már csak presztízsokokból sem lehetséges a két kérdés hivatalos összekapcsolása. Bonnból származó információk szerint a Szovjetunió több nyugati kormánynak is értésére adta, hogy sürgős gazdasági segítségre van szüksége.
Genscher nyugatnémet külügyminiszter megerősítette egy tegnapi interjújában, hogy az NSZK kész szorosan együttműködni a Szovjetunióval gazdaságilag és pénzügyileg, de - a Spiegel című nyugatnémet hetilap jelentése szerint - óvott attól, hogy a Szovjetuniónak nyújtandó gazdasági segítséget a német egyesítésért fizetett árként fogják fel.
Genscher nem volt hajlandó megerősíteni azt a hírt sem, hogy Sevardnadze szovjet külügyminiszter nem hivatalosan közölte vele: a Szovjetuniónak 20 milliárd dollárra lenne szüksége a gazdasági összeomlás elkerüléséhez.
Akármi is az igazság e találgatásokkal kapcsolatban, valószínű, hogy a német egyesítésre vonatkozó szovjet álláspont nemcsak a politikai, hanem a gazdasági kérdésekről folyó tárgyalások függvényében is változik majd. +++
1990. június 10., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|