|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - Kedd (6. rész)
|
A kormányzópárti véleményekkel ellentétben Pozsgay Imre, a
Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője kételyeit sorolta az
alkotmányozási folyamattal és magával az alkotmánymódosítási
javaslattal szemben. Mindenekelőtt azt a gondolatát osztotta meg
képviselőtársaival, hogy Tölgyessy Pétertől impozáns kormánypárti
beszédet hallhattak, s ez a beszéd tovább erősítette benne a gyanút:
kétféle koalíció működik máris ebben a Parlamentben. Az egyik egy
kvázi kormánypárti koalíció, a másik pedig az MDF és az SZDSZ között
jött létre. S - mint mondotta - ez a gondolat azért fogalmazódott
meg benne, mert erőltetettnek, időszerűtlennek és ezért
kockázatosnak ítéli az alkotmány módosítását szorgalmazó
kezdeményezést. Ugyanis éppen a kormányozhatóságot kockáztatják, ha
ilyen rögtönzött kezdeményezések és az azokhoz kapcsolódó hajszolt
viták közepette kell a Parlamentnek törvényeket alkotnia.
A szocialisták frakcióvezetője a továbbiakban hangoztatta: a
törvényjavaslat elfogadása mellett felhozott érvek egyike sem
követeli meg az alkotmány ilyen generális átalakítását. Sokkal
inkább amellett szólnak ezek az érvek - mondotta -, hogy
haladéktalanul és hosszú parlamenti gyötrelemre felkészülve az
Országgyűlés fogjon hozzá egy új alkotmány kidolgozásához.
Nehezményezte azt is, hogy az alkotmánymódosítást a képviselők egy
csoportja kezdeményezte, a kormány pedig ismét kimaradt. Hol van a
kormány felelőssége ebben az ügyben, éppen a kormány a sokat
hangoztatott kormányozhatóságra hivatkozva nem terheli-e vissza
saját felelősségét a Parlamentre? - tette fel kérdéseit, mindjárt
folytatva azok sorát. Van-e olyan passzusa, cikkelye, normaszövege a
hatályos alkotmánynak, amely az államszocializmusra utalva akár a
legcsekélyebb mértékig a visszarendezés kockázatát hordozná magában?
Rögtön hozzátette válaszként: vannak még kövületek az alkotmányban,
s ezeket valóban célszerű kigyomlálni, de ezek a kövületek nem
hatnak, nem érdemelnek figyelmet vagy legalábbis nem akkorát, hogy
egy generális módosítás fő indokaként szerepeljenek.
A kétharmados szabályra áttérve kifejtette: éppen az
alkotmányerejű törvény kategóriájának eltörlése, a minősített
kétharmados többséggel meghozandó törvények körének szűkítése
hordozza magában a demokrácia intézményeivel szembeni kételyt. Ezért
az erre vonatkozó passzusok módosítását, kölcsönös politikai
alkuban, konszenzusra törekedve, nem pedig az alkalmazott módszerrel
kellett volna kidolgozni és előterjeszteni. A szocialisták nem
tagadják - hangoztatta -, hogy a kétharmados többséggel meghozandó
törvények körét valamelyest szűkíteni kell. (folyt. köv.)
1990. június 5., kedd 19:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|