|
|
|
|
Országgyűlés - Hétfői munkanap (1. rész)
|
1990. június 4., hétfő - A meghirdetett kezdési időpont -
10.30 óra - után csaknem egy órával kezdhette meg tervezett
napirendjének, a szövetkezeti tulajdonban lévő termőföld
tulajdonátruházásának átmeneti tilalmáról szóló törvényjavaslat
tárgyalását hétfőn az Országgyűlés. Ugyanis ez az ülésnap sem
kezdődhetett ügyrendi vita nélkül.
A már megszokott formalitások - az igazoltan távollévők névsorának ismertetése, valamint a jelenlévő képviselők számának megállapítása - után az elnöklő Szabad György javaslatára a plénum egyperces néma felállással emlékezett meg a hazánk számára oly tragikus trianoni békeszerződés 70. évfordulójáról - a Fidesz kivételével. Frakciójuk kivonult a teremből. Fodor Gábor képviselőtársai nevében ezt később úgy indokolta: nem a témával, hanem a módszerrel szemben fejezték ki ellenérzésüket. Az ilyen jellegű javaslat előterjesztéséhez - a különböző véleményeket meghallgatva - előzetes konszenzusra lett volna szükség. A Ház megbízott elnöke a kifogásra ezúttal is magyarázattal szolgált, mondván: a hat parlamenti párt e kérdésben korábban közös nyilatkozatot fogadott el, őt pedig minden pártból megkeresték képviselők e gesztust szorgalmazva. Ezért személyében teljes felelősséget visel.
A képviselői padsorokban a legkülönbözőbb reakciókat kiváltó bonyodalom akkor kezdődött, amikor Szabad György javaslatot tett arra: a május 24-én elfogadott, s azóta folyamatosan tárgyalt napirendet egészítsék ki az alkotmánymódosítás általános vitájával. Mielőtt azonban saját indítványát megszavaztathatta volna, szót kért Tölgyessy Péter, az SZDSZ frakcióvezetője. Arra figyelmeztetett: az elnök javaslata ellentétes a Házbizottság legutóbbi állásfoglalásával, amely szerint az alkotmánymódosítás általános vitáját külön ülésen kezdik meg. Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője óráját nézve kért szólási lehetőséget. Megerősítve Tölgyessy Péter véleményét hangsúlyozta: a javaslat megszavaztatásának egyik súlyos következménye, hogy visszatereli a Parlamentet abba a működési zsákutcába, ahonnan csak épphogy kijutott. Pozsgay Imre, az MSZP képviselőcsoportjának vezetője - egyetértve az előtte szólókkal - úgy fogalmazott: ha az elnök mégis felteszi szavazásra javaslatát, akkor talán el kellene gondolkodni azon, hogy a Parlamentnek nem kellene-e feloszlatnia a Házbizottság intézményét. (folyt. köv.)
1990. június 4., hétfő 13:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői munkanap (2. rész)
|
Szabad György természetesen minden felvetésre külön válaszolt, hangoztatva: javaslata az ésszerűség alapján azt szolgálja, hogy a plénum folyamatosan végezhesse munkáját, külön tárgysorozat megállapítása nélkül. Visszautasította azt a megállapítást, hogy javaslata ellentétes lenne a Házbizottság állásfoglalásával, s még inkább Orbán Viktornak azt a ,,szóhasználatát,,, amely szerint ezzel ismételten szétveri az ülést. Indítványa - mondotta - az egyszerű logikával egyezően lehetőséget teremt arra, hogy a következő napirendi pontot - amennyiben a képviselők megrövidítik felszólalásaikat, esetleg átemeljék a jelenlegi tárgyalási sorrendbe. Pozsgay Imrének és valamennyi ügyrendi kérdésben szólónak feltette a kérdést: vajon a képviselőcsoportok vezetői eleget tettek-e annak a másik házbizottsági határozatnak, amely szerint az alkotmánymódosítás sürgősségének elfogadása okán a keddi ülésnapra nem terjesztenek be interpellációkat és a kérdéseket a képviselők? Ezek ugyanis mégis nagy számban érkeztek be. (A napirenden szereplő négy interpelláció közül hármat az MDF, egyet a Független Kisgazdapárt, a nyolc kérdés közül pedig négyet az MDF, egyet a Független Kisgazdapárt, míg kettőt az SZDSZ és egyet a Fidesz nyújtott be.)
Harmadszor is elismételve javaslata mellett szóló érveit Szabad György több jelentkezőnek nem adott szót, hanem szavazásra bocsátotta a kérdést. A plénum 163 egyetértő szavazattal, 118 ellenében, 9 tartózkodással elfogadta, így tárgysorozatába felvette az alkotmánymódosítást vitáját.
Ezt követően - a kormány kérésére sürgősséggel - napirendjére tűzte a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületébe meghatalmazott kijelöléséről rendelkező országgyűlési határozat módosításáról szóló javaslatot.
Ezután ismét a képviselőké lett a szó. Eörsi Mátyás (SZDSZ) például emlékeztetve az ügyrendi vitára megkérdezte: van-e akadálya annak, hogy ne csak a képviselői hozzászólások, hanem az elnöki megnyilvánulások időtartamát is jelezze a számítógép? Szabad György erre annyit válaszolt: az ügyrendi felszólalások miatt kényszerült többször ismétlésre. Ezután arról tájékoztatta a plénumot, hogy különböző bíróságok Bogárdi Zoltán (MDF), Prepeliczay István (Független Kisgazdapárt) és Speidl Zoltán (MDF) képviselők mentelmi jogának felfüggesztését kérték az Országgyűléstől, ezeket a kezdeményezéseket a Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottság megkapta, és javaslatait az Országgyűlés elé terjeszti. (folyt.köv.)
1990. június 4., hétfő 14:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői munkanap (3. rész)
|
Még a napirend előtt jelentést tett az Ügyrendi Bizottság nevében Király B. Izabella a Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport-, Televízió- és Sajtóbizottság május 24-én elhangzott nyilatkozatának vizsgálatáról is. (Ismeretes, ez a nyilatkozat kifogásolta, hogy a televízió a kormány eskütételének sugárzását megszakítva nemzetközi futballmérkőzést közvetített.) Az Ügyrendi Bizottság megállapította, hogy az említett bizottságnak joga volt az adott kérdéssel foglalkozni. Nem közvetlenül fordult a bizottság a televízióhoz, hanem az Országgyűlésen keresztül, s a nyilatkozat egy véleményt fejez ki, s mint ilyen, nem korlátozta a TV hatáskörét és felelősségét. Az Ügyrendi Bizottság határozatának elfogadásakor kisebbségben maradt véleményt Hack Péter (SZDSZ) ismertette, ez a kisebbségi vélemény pedig pontról pontra ellentétes az Ügyrendi Bizottság határozatával.
Még mielőtt a plénum rátérhetett volna a napirend tárgyalására, Lukács Tamás (KDNP), az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság elnöke bejelentette: a bizottság eláll sürgősségi indítványától, amely a volt egyházi ingatlanok elidegenítésének tilalmára vonatkozott. (folyt. köv.)
1990. június 4., hétfő 14:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői munkanap (4. rész)
|
A termelőszövetkezetek tulajdonában lévő termőföld tulajdon-átruházásának átmeneti tilalmáról szóló törvényjavaslat általános és részletes vitájában mintegy 20 képviselő kért szót. A kisgazdapárti Zsíros Géza többszörösen módosított alapjavaslata a hétfői ülésnapon már a Gazdasági, illetve az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság támogatását is élvezte, igaz az utóbbi testület a javaslat több szakaszának sürgősségi tárgyalásával nem értett egyet. A tervezet egyébként az elmúlt ülésszak óta folytatott egyeztetések eredményeként új címet kapott: a földről szóló 1987. évi I. törvény és a termelőszövetkezetekkel foglalkozó 1967. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló javaslatként foglalkozott vele a plénum.
Zsíros Géza indítványa mellett érvelve hangoztatta: a volt hatalmi elit a földet próbálja felhasználni leginkább vagyoni hatalmának átmentésére. Véleménye szerint az Országgyűlés felismerve e ,,sötét,, törekvéseket, az elmúlt héten példamutató egységben juttatta kifejezésre, hogy gátat kíván vetni az állami tulajdonú földek elherdálásának; társadalmi ellenőrzés alá vonta az állami földek forgalmát. E védelmet indítványa szerint a szövetkezeti földekre is ki kell terjeszteni. Amennyiben ugyanis a termőterületek vagyonmentő ügyletek tárgyává válnak, akkor nemcsak az egykori igazságtalanságok jóvátétele válik egyre nehezebbé, hanem legnagyobb nemzeti értékünk is az ,,eddigi országrontók,, spekulációjának áldozata lesz. A képviselő utalt arra, hogy önálló, átdolgozott indítványát az MDF és az SZDSZ azon képviselői is támogatják, akik előzőleg annak módosítását szorgalmazták.
A kisgazdapárti indítvány - mind mondta - kitér arra, hogy az általános forgalmi korlátozás mellett a tagok a szövetkezetbe bevitt földjeiket egyéni használatra visszaigényelhessék, felélesztve ezzel tulajdonosi rendelkezési jogukat, amelyet eddig a tsz-ek alapszabálya korlátozhatott. A termelőszövetkezetekben a vagyonrész és az ingyenes vagyonjegy kiadásának feltételét a törvény eddig csak részben szabályozta. Ezért szükséges előírni, hogy a kiosztásra kerülő vagyonrészt - amelyben nem szerepelhet a termőföld kiadása - a termelőszövetkezetben ledolgozott évek alapján kell megállapítani. Fontos előírás az is, hogy a ,,pártállam gigantomániája,, nyomán létrehozott szövetkezetekből a tagság legalább 15 tag kiválásával új szövetkezetet alapíthat. A módosításnak az ad különös jelentőséget, hogy a kiválás részeként szükségszerűen bekövetkező vagyonfelosztás nem tartozik a korlátozó rendelkezések körébe. Az ilyen esetekben felmerülő vagyoni viták bíróság elé vihetők. (folyt.köv.)
1990. június 4., hétfő 16:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői munkanap (5. rész)
|
A javaslat feletti hosszan tartó, a személyeskedéseket sem nélkülöző vitában felszólaló kormánypárti és ellenzéki képviselők között egyetértés mutatkozott abban, hogy a szövetkezeti törvény módosítása nem old meg minden problémát. A kérdést hosszú távon csak a földtörvény rendezheti. Az MDF a vagyon széthordásának, a föld felosztásának sürgős megakadályozására helyezte a hangsúlyt, fontosnak tartva, hogy a módosítás nyomán ne álljanak le azok a kedvező folyamatok, melyeknek jelei már érzékelhetők. E megfogalmazást az SZDSZ üdvözölte, mert ezzel úgy tűnik lekerült a napirendről a földforgalom teljes tilalma, merev korlátozása, s ez az álláspont a magántulajdonon alapuló szabad piacgazdaság megteremtéséhez közelít, amelyet az SZDSZ szorgalmaz. A Fidesz felszólalója arra figyelmeztetett, hogy a mezőgazdaságban dolgozók az új földtörvényre várnak, s félő, hogy annak megszületéséig elmaradnak a fontos beruházások. Vargáné Piros Ildikó független képviselő az Agrárszövetség álláspontját ismertetve rámutatott: az önálló indítvány ütközik a jelenleg hatályos alkotmánnyal. Alapjaiban sérti a szövetkezeti gazdaságok önállóságát, a versenysemlegességet, korlátozza a vállalkozás jogát, s elriasztja a mezőgazdaságba befektetni szándékozókat. Balogh Gábor (KDNP) a javaslat társadalombiztosítási összefüggéseiről szólt. Figyelmeztetett: amennyiben a mezőgazdasági tag földjét kikéri, tsz-járadékra nem lesz jogosult, s ha beviszi vagyonát bármiféle gazdasági társaságba, nem jár neki társadalombiztosítási ellátás.
A vitának ebben a szakaszában kért szót Torgyán József (FKgP), aki annak a véleményének adott hangot, hogy már minden lehetséges érv elhangzott a javaslat mellett, illetve ellene, ezért a vita lezárását indítványozta. A képviselők a felvetés jogosságát szavazataikkal erősítették meg. Zsíros Géza rövid válaszában - még a szavazás kezdete előtt - leszögezte: javaslatának lényegét abban látja, hogy a jövőben, miként eddig, ne élősködhessenek a vidék ,,nyakán,, azok a technokraták, akik a TOT támogatásával kerültek oda, s végre a parasztság gazdálkodhasson jogos tulajdonával, a termőfölddel.
A plénum a kisgazdapárti törvényjavaslatot 247 igen szavazattal, 27 ellenében, 38 tartózkodással fogadta el. (folyt.köv.)
1990. június 4., hétfő 16:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői munkanap (6. rész)
|
Ezt követően kért szót Deme Zoltán (MDF), s bejelentette: visszavonja a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány felülvizsgálata ügyében tett indítványát, mivel információi szerint a kormány már megkezdte a tisztátalan ügyletek kivizsgálását, és úgy tűnik, a kérdés megnyugtatóan fog zárulni. Döntését az is motiválta - tette hozzá kissé indignáltan -, hogy megelőzze az ellenzéki képviselők által benyújtandó módosító javaslatokat, s ezáltal elkerülje a meddő vitát.
Mádai Péter (SZDSZ) az ellenzék nevében visszautasította a vádló szavakat, s kijelentette: az ellenzéknek a Parlamentben igenis az a dolga, hogy kötekedjen. Hozzátette: méltatlan egy lelkészhez, hogy feltételezze a kötekedő szándékot.
Az elnöklő Vörös Vince javaslatot tett arra, hogy az alkotmánymódosítás feletti vitával folytassák a munkát, ám mielőtt ezt megszavaztatta volna, Kónya Imre (MDF) újabb indítvánnyal élt: mivel olyan nagy horderejű kérdésről van szó, amelynek megvitatása hosszabb időt vesz igénybe, célszerűbb lenne kedden reggel, kipihenve hozzákezdeni ehhez a témakörhöz. Vörös Vince - érzékelve a helyeslő hangokat - berekesztette a hétfői ülést.
Az elfogadott tanácskozási rendnek megfelelően a Parlament kedden délelőtt 10.30 órakor folytatja ülését. (MTI)
1990. június 4., hétfő 16:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|