|
|
|
|
Folytatódik az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének
konferenciája Budapesten (1. rész)
|
1990. május 17., csütörtök - Az Európa Tanács parlamenti
közgyűlésének konferenciája csütörtökön folytatódott Budapesten. A
résztvevők a kelet-európai gazdasági reformok megvalósításáról
cserélték ki nézeteiket, vitatkoztak arról, gyorsan, vagy csak
fokozatosan kell az átalakulást megvalósítani, s a Nyugat miképpen
támogathatná az alapvető változásokat Európának ebben a régiójában.
A felszólalók számos tekintetben egymással ellentétes véleményeket fogalmaztak meg. Onno Ruding volt holland pénzügyminiszter, a Nemzetközi Valutaalap Interim bizottságának volt elnöke, aki neves pénzügyi szakember, és várhatóan ő lesz az alakulóban lévő Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank első számú vezetője, úgy vélekedett, hogy Kelet-Európában a sokkterápiát és a fokozatos reformokat ügyesen kell kombinálni az adott ország sajátosságainak megfelelően. Kelet-Európa helyzete lényegesen jobb, mint a fejlődő országoké, így itt gyorsabb növekedésre van lehetőség. Ezt elősegíti a viszonylag fejlett infrastruktúra, s a jelentős számú képzett munkaerő megléte. Onno Ruding hangoztatta: a II. világháború után Nyugat-Európában a Marshall-terv révén és a Világbank hathatós közreműködésével sikerült meggyorsítani az átmenetet, amely így is sok évig tartott. Kelet-Európában is valószínűleg hasonló ideig tart az átalakulás. Véleménye szerint a legfontosabb a reformok megkezdésénél az árak felszabadítása, a privatizáció, a költségvetés túlzott szerepének leépítése. Óvott viszont attól, hogy a privatizáció során az állami vállalatok a korábbi menedzserek kezébe kerüljenek, mégpedig túl olcsón. Magyarország helyzetével kapcsolatban azt a tanácsot adta, hogy az új kormánynak sikeresen kell menedzselnie az ország külső adósságát, hogy hazánk első osztályú adós maradjon. Ez nagyon fontos az átalakuláshoz szükséges külső források biztosítása, a külföldi tőkebefektetők bátorítása szempontjából.
Bod Péter Ákos, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke, kereskedelmi és ipari miniszterjelölt úgy foglalt állást, hogy Magyarországon mindenképpen meg kell gyorsítani a reformokat. Az új kormány gyors gazdasági szerkezetváltást, privatizációt és külgazdazdasági reorientációt akar végrehajtani. Szerkezetváltás terén elkerülhetetlen a veszteségesen, nem kellő hatékonysággal működő vállalatok rövid időn belül történő leépítése. (folyt. köv.)
1990. május 17., csütörtök 12:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|