|
|
 |
|
 |
Csehszlovákia - Együttélés (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1990. április 1. vasárnap (MTI-tud) - Alakuló
kongresszust tartott szombaton Pozsonyban a csehszlovákiai
nemzetiségek politikai mozgalma, az Együttélés. A demokráciáért és a
nemzeti kisebbségek jogaiért küzdő mozgalom kongresszusa úgy
döntött, hogy az Együttélés választási koalícióra lép a Szlovákiai
Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal. Ezzel nagymértékben megnőtt
az esélye annak, hogy a júniusi választások után a magyar nemzetiség
képviselőket küldhet nemcsak a szlovák, hanem a csehszlovák
szövetségi parlamentbe is. A pozsonyi kongresszuson az együttélés
elnökévé Duray Miklóst, alelnökévé pedig Gyimesi Györgyöt és a
csehszlovákiai lengyel nemzetiség képviseletében Stanislaw Gawlikot
választották meg.
A Duray Miklós által kezdeményezett Együttélés a
Csehszlovákiában élő nemzetiségek első közös mozgalma 1945 óta.
Célja, hogy érvényt szerezzen a nemzeti kisebbségek kollektiv
jogainak, képviseletüknek a parlamentben. Azért küzd, hogy a
csehszlovákiai nemzetiségeknek joguk legyen saját ügyeikben dönteni,
tevékenységében a nemzetközi emberi jogi szövetség nemzetiségi
jogokról szóló prágai határozatából kíván kiindulni. A mozgalom
demokratikus elveken alapul és nyitott mindenki számára.
A pozsonyi alakuló kongresszuson mondott bevezetőjében Duray
Miklós egyebek között azt hangoztatta: Csehszlovákia csak akkor
lehet egyenrangú tagja az európai államok közösségének, ha
tiszteletben tartja a kisebbségek jogait. Elmondotta, hogy február
elején azért indítványozták a mozgalmat, mert félő volt, hogy az
alakuló pluralista demokráciában a nemzetiségi kisebbségek nem
jutnak kellő politikai képviselethez. A többségében magyarok alkotta
mozgalmat támogatja a csehszlovákiai lengyel, német, ukrán és rutén
nemzetiség is. Duray Miklós bevezetőjében azt is hangsúlyozta, hogy
a mozgalom magyar indítványozói az Együttélés mozgalom
létrehozásával el kívánták szigetelni a nacionalista szerveződéseket
a magyarok körében, ugyanis fennállt annak a veszélye, hogy ha nem
szervezik meg az Együttélés mozgalmat, akkor kis magyar nacionalista
pártok jöhettek volna létre. A másik fő szempont az volt, hogy
megkeressék azt az integrációs tényezőt, amely a csehszlovákiai
demokratikus folyamathoz kapcsolja a magyar nemzetiséget és ezt a
közös nemzetiségi politikai mozgalomban találták meg. (folyt.)
1990. április 1., vasárnap 10:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|