|
|
|
|
Vasárnap: választás (1. rész)
|
1990. március 23., péntek - A választójogi törvény
értelmében az új magyar Parlament 386 képviselői mandátumáról a
választópolgárok az általános és egyenlő választójog alapján,
közvetlen és titkos szavazással döntenek. A szavazás napját - e
törvény és az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően - az ideiglenes
köztársasági elnök március 25-ére, vasárnapra tűzte ki. E 386
képviselői mandátumra több ezer képviselőjelölt pályázik. Az azonban
korántsem biztos, hogy már ezen a vasárnapon valamennyi mandátum
,,gazdára talál,,.
A hatályos választójogi törvény úgy rendelkezik, hogy 176 képviselőt egyéni választókerületben választanak meg, 152 képviselői mandátumot a pártok szerezhetnek meg a területi listákon, további 58 mandátum sorsa pedig országos listákon dől el. A törvényalkotók az átmeneti állapotra, a korábbi parlamenti hagyományokra is tekintettel így látták biztosíthatónak, hogy olyan politikai képviselet alakuljon ki, amelyben a személyek alkalmassága, hitelessége, megbízhatósága mellett a különböző politikai pártok befolyásoló, politikaformáló ereje, szerepe növekszik.
Az országgyűlési képviselői mandátumért versengők tehát háromféle módon válhattak jelöltté: egyénileg, a pártok területi listáin, illetve az országos listákon.
A 176 egyéni választókerületben pártoktól függetlenül (állampolgári kezdeményezésre és támogatással), különféle pártok támogatásával vagy pártok színeiben váltak jelöltté. Az eddig ismert adatok szerint az egyéni választókerületekben több mint 1600 képviselőjelöltet regisztráltak; 200-nál is többen független jelöltként indulnak a választáson, a pártok közül pedig négynek sikerült szinte mindenütt jelöltet állítania.
A törvény értelmében a 386 képviselői mandátumból 152-őt csak a pártok szerezhetnek meg - területi listás választással. Az ország 20 területi választókerületében (Budapesten és a 19 megyében) a területi listákon a pártok kétszer annyi jelöltet állíthattak, mint ahány mandátumot az adott területi választókerületben meg lehet szerezni. A pártok jórésze élt is ezzel a lehetőséggel. Például Budapesten a területi listán összesen 28 képviselői mandátumot lehet megszerezni, így egy párt listáján 56 név szerepelhet. (folyt. köv.)
1990. március 23., péntek 10:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|