|
|
|
|
Aboimov-interjú - AiF (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. február 19. hétfő (MTI-tud) - A Szovjetunió
és a kelet-európai szövetségesek viszonyának múltjáról, várható
alakulásáról adott szokatlanul őszinte, keményen önkritikus interjút
Ivan Aboimov szovjet külügyminiszter-helyettes az Argumenti i Fakti
című szovjet hetilap legújabb számának.
- A Szovjetuniót a II. világháború után saját biztonságának szavatolása vezérelte. A hidegháború beköszöntével a kor logikájának megfelelően egyfajta ,,biztonsági övezet,, megteremtése volt a cél - kezdte a beszélgetést Aboimov. Később - folytatta - a Szovjetuniónak szerepe volt abban, hogy a térség országainak fejlődésében háttérbe szorult az egyes országok nemzeti jellege, s áttértek a szocializmus egy kaptafára történő építésére, ami a szocialista építés szovjet modelljének másolását jelentette.
- Sok ország számára a fejlődés választott útja idegen volt, nem felelt meg a nemzeti sajátosságoknak, ráadásul nem volt hatékony sem a politikában, sem a gazdaságban - tért rá Aboimov a tavaly történt gyors fordulat okaira. A térség országainak összehasonlítása a nyugati szomszédokkal nem a szocializmus javára dőlt el. - A gazdasági fejlődés stagnálása, az életszínvonal süllyedése, a széles demokratikus szabadságjogok hiánya a lakosság növekvő elégedetlenségét váltotta ki, s mindez elháríthatatlan válsághoz vezetett.
Aboimov a térség egyes országaiban most felerősödő szovjetellenes megnyilvánulásokat is történelmi összefüggésekbe ágyazva vizsgálta. Emlékeztetett rá, hogy a gyökerek mélyek: Oroszország háromszor is részt vett Lengyelország feldarabolásában, mint ahogy részese volt az 1848-as magyarországi forradalom leverésének is. Mindez nem maradt hatás nélkül ezen országok népeinek történelemtudatára.
A II. világháború felszabadítója iránti hála érzésébe jelenkorunkban keveredtek egyéb érzelmek is: él még az emléke az 1968-as csehszlovákiai beavatkozásnak. A gazdasági és egyéb gondok a térség országaiban összekapcsolódnak velünk, vagy az általunk folytatott ,,egyeztetett politikával,, - mondta a szovjet diplomata. (folyt.)
1990. február 19., hétfő 17:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Aboimov-interjú - AiF (2. rész)
|
Foglalkozott a miniszterhelyettes a szabaddevizás elszámolásra való áttéréssel is. Mint mondta, számítások szerint a Szovjetuniónak az átállás első éve mintegy tízmilliárd dollár nyereséget hozna. Elvetette azt az egyoldalú megközelítést, amely úgy állítja be az eddigi kereskedelmi kapcsolatokat, mintha a ,,testvéri érzelmek,, csupán kereskedelmi veszteséget okoztak volna az országnak. Egyfelől a KGST-országokból sok olyan terméket vásárol a Szovjetunió, amelyet azonnal nem sikerülne a nyugati piacokról beszerezni, másfelől a térségbe szállított nyers- és alapanyagokat sem volna könnyű egy csapásra nyugati piacokon elhelyezni.
A hetilap munkatársa rákérdezett a térség országaiban állomásozó szovjet csapatokra is, amelyek jelenléte szerinte szintén belejátszik a szovjetellenes érzések meglétébe. A csapatok kivonását célzó tárgyalásokról szólva Aboimov először rámutatott, hogy a szigorú előírásoknak megfelelően a szovjet csapatok ezekben az országokban nem avatkoznak be a belügyekbe.
A magyarországi és csehszlovákia csapatkivonásokról a tárgyalások az érintett országok kormányainak kezdeményezésére indultak meg - mondta a diplomata. A kivonásról tárgyalva elvi kérdésben nincsen nézetkülönbség a partnerek között, a megbeszélések központi témája a kivonás ütemezése, határideje. Aboimov utalt a nagy előkészítő munkák időigényességére, továbbá arra, hogy a műszaki előkészületek mellett számolni kell a hazatelepítendő családok szociális problémáival is. Egy kérdés kapcsán hozzátette, hogy a szovjet csapatok kiadásait ezen országokban teljes egészében a szovjet fél állta.
Ami a szovjet-kelet-európai kapcsolatok jövőjét illeti, az elvi alapot az képezi - mondta Aboimov -, hogy ezek az országok szomszédaink és szövetségeseink. Az új körülmények között az együttműködésben a hangsúly az államközi kapcsolatokra helyeződik át. A meghatározó elvek: a szuverenitás tiszteletben tartása, be nem avatkozás, a kölcsönös érdekek figyelembe vétele, minden nép jogának elismerése, hogy maga válassza meg országának fejlődési útját - mondta Ivan Aboimov, majd végezetül hangoztatta: - A Szovjetunióhoz fűződő szövetségesi kapcsolatok nem képeznek akadályt az önálló fejlődés útjában, a Varsói Szerződés nem a szovjet hegemónia, hanem az európai stabilitás megőrzésének eszköze, mindaddig, amíg létre nem jönnek a közös ,,európai házban,, a biztonság új struktúrái. +++
1990. február 19., hétfő 17:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|