|
|
 |
|
 |
Aboimov-interjú - AiF (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. február 19. hétfő (MTI-tud) - A Szovjetunió
és a kelet-európai szövetségesek viszonyának múltjáról, várható
alakulásáról adott szokatlanul őszinte, keményen önkritikus interjút
Ivan Aboimov szovjet külügyminiszter-helyettes az Argumenti i Fakti
című szovjet hetilap legújabb számának.
- A Szovjetuniót a II. világháború után saját biztonságának
szavatolása vezérelte. A hidegháború beköszöntével a kor logikájának
megfelelően egyfajta ,,biztonsági övezet,, megteremtése volt a cél -
kezdte a beszélgetést Aboimov. Később - folytatta - a Szovjetuniónak
szerepe volt abban, hogy a térség országainak fejlődésében háttérbe
szorult az egyes országok nemzeti jellege, s áttértek a szocializmus
egy kaptafára történő építésére, ami a szocialista építés szovjet
modelljének másolását jelentette.
- Sok ország számára a fejlődés választott útja idegen volt, nem
felelt meg a nemzeti sajátosságoknak, ráadásul nem volt hatékony sem
a politikában, sem a gazdaságban - tért rá Aboimov a tavaly történt
gyors fordulat okaira. A térség országainak összehasonlítása a
nyugati szomszédokkal nem a szocializmus javára dőlt el. - A
gazdasági fejlődés stagnálása, az életszínvonal süllyedése, a széles
demokratikus szabadságjogok hiánya a lakosság növekvő
elégedetlenségét váltotta ki, s mindez elháríthatatlan válsághoz
vezetett.
Aboimov a térség egyes országaiban most felerősödő
szovjetellenes megnyilvánulásokat is történelmi összefüggésekbe
ágyazva vizsgálta. Emlékeztetett rá, hogy a gyökerek mélyek:
Oroszország háromszor is részt vett Lengyelország feldarabolásában,
mint ahogy részese volt az 1848-as magyarországi forradalom
leverésének is. Mindez nem maradt hatás nélkül ezen országok
népeinek történelemtudatára.
A II. világháború felszabadítója iránti hála érzésébe
jelenkorunkban keveredtek egyéb érzelmek is: él még az emléke az
1968-as csehszlovákiai beavatkozásnak. A gazdasági és egyéb gondok a
térség országaiban összekapcsolódnak velünk, vagy az általunk
folytatott ,,egyeztetett politikával,, - mondta a szovjet diplomata.
(folyt.)
1990. február 19., hétfő 17:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|