|
|
|
|
Havel látogatása - hirügynökségi visszhang
|
Budapest, 1990. január 26. péntek (TASZSZ/AFP/AP/Reuter) - A
világhírügynökségek Václav Havel budapesti látogatásával
kapcsolatban a csehszlovák elnöknek többnyire azt a gondolatát
emelték ki, hogy tárgyalásaival szeretné előmozdítani ,,a két ország
Európához történő visszatérésének összehangolását,,.
A TASZSZ részletesen ismertetette Havel javaslatát egy csehszlovák-magyar-lengyel csúcstalálkozó megrendezésére. Kitért arra is, hogy Havel álláspontja szerint hasznos lenne meghívni erre a megbeszélésre az osztrák és olasz külügyminisztert is. A szovjet hírügynökség beszámolt Szűrös Mátyás válaszának arról a részéről, amelyben az ideiglenes köztársasági elnök kifejtette, hogy Ausztria, Jugoszlávia, Magyarország és Olaszország már megvetette egy regionális együttműködés alapjait, s kivánatos lenne , ha Csehszlovákia fontolóra venné csatlakozását ehhez az együttműködéshez.
A magyar parlamentet dícsérve Havel kijelentette, hogy szeretné, ha intelligens ellenzék alakulna ki Csehszlovákiában - írta a Reuter brit hírügynökség, s hozzáfűzte, hogy a Charta számos aláírója Magyarországon a szabaddemokraták ,,alapsejtjeit,, alkotja. A Reuter szembeállította a bős-nagymarosi erőművel kapcsolatos korábbi és jelenlegi csehszlovák álláspontot. Korábban a csehszlovák vezetők nagy kártérítéssel és a Duna elterelésével fenyegetőztek, most viszont Havel azt mondotta, hogy közösen kell keresni a hasznositás formáit, mivel az építkezés már nagyon előrehaladt állapotban van a leállításhoz.
A nyugati hírszolgálati irodák beszámolnak arról, hogy Havel megkoszorúzta az ,,1956-os felkelés miniszterelnökének, az 1958-ban kivégzett, s tavaly ünnepélyesen eltemetett Nagy Imrének,, a sírját.
Az AFP külön kiemelte, hogy Havel találkozott a magyarországi szlovák kisebbség képviselőivel. A francia hírügynökség szerint Magyarországon mintegy százezer szlovák, Szlovákiában pedig 570 ezer magyar él.
Az AP amerikai hírügynökség kitért arra, hogy Havel inditványozta a csehszlovák-magyar-lengyel leszerelési lépések összehangolását. Megjegyezte, hogy a három ország egyaránt állást foglalt a szovjet csapatkivonások mellett, de eddig külön-külön tárgyalt erről Moszkvával.+++
1990. január 26., péntek 21:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|