|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - harmadik munkanap (29. rész)
|
Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) minden miniszteri
----------------
felszólítás ellenére a benyújtott törvényjavaslat módosítása mellett
tette le a garast. Véleménye szerint az előterjesztett
törvényjavaslat elfogadható megoldást kínál egyrészt az állami
földek védelmére, másrészt - a mezőgazdasági szövetkezetek tagjait
és jogutódjaikat sértő megváltás eltörlésével - a tulajdonviszonyok
rendezésére.
Az elmúlt évtizedek során azonban a megváltással a földeknek
mintegy hatvan százaléka szövetkezeti tulajdonba került. Ez óriási
vagyon, amelynek ellenértékét a mezőgazdasági szövetkezetek a
megváltással ténylegesen nem fizették meg. Ez a törvénytervezet
pedig teljességgel érzéketlen marad azokkal szemben, akiktől a
földet annak idején kártalanítás nélkül egyszerűen elvették, vagy
földjüket a bérlők vitték be a szövetkezetbe, avagy időközben azt
megváltották. Ugyancsak érzéketlen a javaslat a megalakuló
önkormányzatokkal szemben, mert számukra a földtulajdon
visszaszerzésére még csak megoldást sem kínál.
Indulatoktól sem mentesen tette fel a kérdést: azt a réteget,
azt a több százezer embert, akiket kulákként bármilyen becsmérlő
jelzővel illetve, lélekben megtaposva, lehetetlenné téve hallgatásra
kényszerítettek, nem kívánjuk támogatni?
Milyen tisztesség az,
amely azokat bünteti, akik akaratuktól függetlenül jutottak ilyen
pozícióba? Tallóssy Frigyes véleménye szerint a megoldás a világ
legegyszerűbb dolga, nevezetesen az, hogy vissza kell állítani
azoknak a tulajdonjogát, akiktől a földet elvették. Ezzel nem
történik más, minthogy az ő nevüket írják be a telekkönyvbe, hiszen
a földet nem kell kivinni a szövetkezetből, de a volt tag, illetve
örököse és a szövetkezet megállapodást köthet a további
használatról. Mint mondotta: ismeretei szerint százezrek vennék
megelégedéssel tudomásul ezt a megoldást. Végezetül felhívta a
figyelmet arra, hogy a föld ügye miatt óriási feszültség halmozódott
fel a társadalomban, ez már a különböző pártpolitikai csatározások
központi témájává vált. A Parlamentnek pedig nincs szüksége arra,
hogy a feszültség robbanásban csúcsosodjék ki. S ha most nem lép,
akkor a hajdani jogokat már nem lehet később helyreállítani.
(folyt. köv.)
1990. január 25., csütörtök 18:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|