|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (2. rés
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (2. rész) Mielőtt a szavazásra került volna sor, Gál Zoltán ---------- belügyminisztériumi államtitkár kért szót, és szintén azt a változatot ajánlotta a képviselők figyelmébe, amely szerint a legfőbb ügyész rendelhetné el egyes különleges eszközök alkalmazását.
Ez alkalommal adott választ Raffay Ernő képviselőnek az előző napon feltett kérdésére, miszerint a KGB-nek, illetve a szovjet belügyminisztériumnak vannak-e tanácsadói Magyarországon. Mint mondta, ilyen tanácsadók nem tartózkodnak hazánkban, itt vannak azonban képviselőik, mint ahogy a magyar Belügyminisztériumnak is vannak munkatársai e két szovjet szervezetnél.
Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) annak az álláspontjának ---------- adott hangot: az a tény, hogy a lehallgatási botrány kirobbanhatott, annak is köszönhető, hogy a legfőbb ügyész nem állt hivatása magaslatán. A legfőbb ügyésznek ugyanis - véleménye szerint - hivatalbeli kötelessége lett volna, hogy a köztársaság kikiáltása után felülvizsgálja mindazokat a törvényeket, rendeleteket, amelyek az alkotmánnyal ütköznek. Ezt a legfőbb ügyész nem tette meg, ezért személy szerint is felelősnek tekinthető. Így a képviselő nem ajánlotta az Országgyűlésnek, hogy a további ellenőrzéssel a legfőbb ügyészt vagy helyetteseit bízzák meg.
Az elnöklő Horváth Lajos kérésére ezután az Országgyűlés megszavazta, hogy ne nyissanak újabb vitát a törvényjavaslat felett, majd szavazás következett. A szerdaihoz hasonló módon most sem kapta meg az elfogadáshoz szükséges minősített, kétharmados szavazati többséget a különleges eszközök alkalmazását engedélyező személyre tett két javaslat egyike sem.
Ekkor állt fel Németh Miklós miniszterelnök, és a kormány nevében ------------- egy újabb javaslatot tett. Azt indítványozta, hogy arra az átmeneti időre, amíg az új parlament elfogadja a nemzetbiztonsági törvényt, addig az igazságügyminiszter legyen az, aki engedélyt adhat a különleges eszközök alkalmazására.
Mivel merőben új javaslat hangzott el, az elnök a házszabályok szerint szünetet rendelt el, s a kérdést kiadta megvitatásra a jogi igazgatási és igazságügyi bizottságnak. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 10:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|