|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - külföldi visszhang 1.
|
Budapest, Washington, Varsó, Róma, 1990. január 24. (MTI-TUD/Reuter/TASZSZ/ADN)
- Az országgyülési ülésszakról szóló szerdai külföldi
jelentések elsősorban még mindíg Horváth István lemondására és a
szovjet csapatkivonással kapcsolatos miniszterelnöki bejelentésre
tértek vissza.
A The New York Times szerdán részletes budapesti tudósításban
számolt be a ,,Dunagate,,-botrányról, annak belpolitikai hátteréről.
A tudósító Pozsgay Imrének a lap számára adott nyilatkozatát idézte.
A nyilatkozat szerint a botrányt az ellenzéki pártok, különösen az
SZDSZ és a FIDESZ ,,manipulálták,,, hogy megkíséreljék a vádlottak
padjára ültetni az MSZP-t. Ugyancsak a The New York Times hasábjain
Haraszti Miklós, az SZDSZ egyik vezetője teljességgel
elfogadhatatlannak minősítette a kormány döntését, hogy az
állambiztonsági rendőrség tagjait áthelyezi az egyenruhás rendőri
testülethez.
A The New York Times ismertette Németh Miklós bejelentését is a
szovjet csapatok kivonására vonatkozó tárgyalásokról.
,,Lemondásra kényszerült a belügyminiszter Magyarországon a
telefonlehallgatások miatt,, - címmel számolt be szerdán több olasz
lap a budapesti fejleményekről. A l,Unitá a lehallgatási botrány
hátterét vázolva ugy vélekedett: ,,Horváth István a magyarországi
reformfolyamat egyik fő zászlóvivője volt, és áldozatul esett abban
a botrányban, amelyet a választások előtt kavartak az egyre
gátlástalanabbul fellépő szélsőséges politikai erők. Az MSZP és a
kormány vezetőit igyekeznek minden eszközzel lejáratni azzal a
céllal, hogy ne játszhassanak többé vezető politikai szerepet akkor
sem, ha meggyőződéses reformpártiak,, - hangoztatta a l,Unita.
A tekintélyes Corriere della Sera a szovjet csapatok távozását
emelte ki. A lap azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány minden jel
szerint végleg ki akarja vonni magát a Varsói Szerződés, a
túlhaladottá vált katonai szövetség kötöttségei alól.
Hasonló szellemben értékelte a magyar bejelentést a Reuter brit
hírügynökség is, amely úgy vélekedett, hogy a csapatkivonás
elősegíti majd a Moszkvától való függetlenedést, s ráadásul a
gyengélkedő gazdaság rendbehozására is forrásokat szabadít fel.
(folyt.)
1990. január 24., szerda 20:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|