|
|
|
|
Az akadémiai kutatóhálózat nemzeti érték - Az Akadémia
kutatóintézményei igazgatóinak értekezlete (1. rész)
|
1990. január 24., szerda - Mielőtt a következő Parlament és
kormány az új tudománypolitikai koncepciót véglegesítené, szükséges
annak átfogó, tudományos igényességű értékelése - hangsúlyozta Láng
István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára az Akadémia kutató
intézményei igazgatóinak szerdán, az Akadémia székházában tartott
értekezletén. Javasolta: a Parlament mondja ki annak szükségességét,
hogy körültekintően értékelni kell a költségvetésből és más állami
alapból támogatott kutatási szervezetek és kutatók tudományos
teljesítményét. Az akadémiai kutatóhálózat egészének szüksége van az
igazi megmérettetésre, amely valós képet nyújthat arról, hol kell
értékeket konzerválni, illetve az értéktelent leépíteni. Ez az
országos akció csak a tudományos közösségek aktív önvizsgáló
közreműködéssel képzelhető el.
Az akadémiai törvényjavaslatról szólva elmondta: többen javasolták, hogy az új felsőoktatási törvénnyel együtt célszerű azt előterjeszteni. Szerettük volna minél előbb megreformálni az Akadémia jogi státuszát és működési mechanizmusát, a különböző reformnézetek ütközése miatt azonban ez a folyamat lelassult - mondotta. A jelenlegi jogszabály is módot ad a belső működési mechanizmus javítására. Fontos, hogy az új alapszabály rögzítse a kutatóintézetek önállóságának és önigazgatásának elvét. Mondja ki, hogy az intézetek önállóan alakítják ki belső működési rendjüket, kutatási programjukat, szervezik nemzetközi kapcsolataikat, és önállóan gazdálkodnak a rendelkezésükre bocsátott anyagi eszközökkel.
A kutatóhálózat fejlesztésére három változatot ajánlott a főtitkár. Egyik lehetőség: az intézetek egy része egyetemekhez, másik része ágazati minisztériumok alá kerül, további része önálló kutatóközponttá alakul át. A jelentős szerződéses munkát folytató intézetek vállalalti gazdálkodási rendben működnének. A fejlesztés másik változata: a kutatóhálózat megmarad, de leválik az Akadémiáról, és megalakul az Akadémiától független Nemzeti Kutatási Központ. Ennek felügyeletét valamelyik minisztérium látná el - nyugat-európai példák szerint. A harmadik megoldás lehetne: az akadémiai kutatóintézetek autonóm kutatóközpontot alkotnak, saját adminisztratív vezetéssel, kiszolgáló apparátussal, de kötődnek az Akadémiához. (folyt.köv.)
1990. január 24., szerda 17:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|