|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - második munkanap (23. rész)
|
A legsürgetőbb tennivalók - az eddigi tapasztalatok szerint - a
vagyonvédelemben jelentkeznek. Ez természetesen nem jelenti az
üzleti önállóság megakadályozását, a társasággá alakítások
indokolatlan megfékezését, az államigazgatás újbóli térnyerését az
üzleti közösség térnyerésével szemben. Szükség van viszont ilyen
ügyleteknél a társadalmi kontrollra. Lényeges, hogy ez a társadalom
számára számottevő jövedelmeket is eredményezzen, különben a
gazdaság aligha fog kikerülni az állami adósság szorításából. A
sikeres privatizációs politika hatékony szervezetet kíván, ezért van
szükség az Állami Vagyonügynökség létrehozására. Ez a szervezet nem
üzletellenes céllal jön létre - hangsúlyozta ismételten a
pénzügyminiszter-helyettes -, ám tény, hogy a zártkörű, a
társadalmat kizáró alkudozásokat mindenképpen meg kell szüntetni.
A kormány szerint az Állami Vagyonügynökség szervezetét úgy kell
kialakítani, hogy az meglehetősen kicsi, ám mégis ütőképes legyen,
így csakis a szükséges ellenőrzési pontokon avatkozhasson be a
privatizációs folyamatba. A vagyonügynökség elsősorban külső
szakértőkkel, szakmai szervezetekkel dolgoztat.
Tömpe István elmondotta, hogy a törvényjavaslat vitája során
felmerült gondok jó részét sikerült megoldaniuk, ennek ellenére
számos nyitott kérdés maradt. Ezek többsége a szervezet jövendő
működésére vonatkozik. A nyitott kérdések többségére csak a
gyakorlat adhatja meg a választ, ezért nem javasolják az ezzel
kapcsolatos elképzeléseket törvénybe foglalni. A törvényalkotók
igyekeztek elkerülni minden olyan paragrafus beiktatását, amelyek
kidolgozása mögött még hiányozna a tényleges tapasztalat. A kormány
ezért azt javasolja, hogy a szakértők, a leendő vagyonügynökség csak
átmeneti vagyonpolitikai irányelveket dolgozzon ki, s az 1990-91-re
szóló irányelveket az új Parlament az őszi idényben fogadja el, a
tulajdonváltási reformmal.
Lényeges kérdés a vagyonalap felügyelete. A kormány azt
javasolja, hogy az Állami Vagyonügynökség a Minisztertanács
felügyelete alá tartozzon. Ennek egyik oka, hogy az államtalanítás a
kormány gazdaságpolitikájához sokrétűen kapcsolódó elem. A
privatizáció fontos része a kormány struktúrapolitikájának, a
külföldi tőke bevonására irányuló törekvéseknek. (folyt. köv.)
1990. január 24., szerda 18:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|