|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - második munkanap (5. rész)
|
Hálátlan feladat jutott osztályrészül Gál Zoltán belügyminisztériumi
-----------
államtitkárnak, aki a következő napirendi pont előadójaként arra
vállalkozott, hogy tájékoztatja a Tisztelt Házat a Duna-gate néven
ismertté vált lehallgatási botrány néhány tapasztalatáról, illetve
előterjeszti a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek
engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvénytervezetet.
(Gál Zoltán a törvénytervezetet ismertetve a Belügyminisztérium
második embereként lépett a Parlament elé, felváltva az előző nap
lemondott Horváth István belügyminisztert, aki az eredeti tervek
szerint maga tartotta volna meg az expozét.)
Az általánosságok szintjén mozgó elemzésében - az államtitkár a
hivatalos vizsgálatok előtt nem kívánt a részletekbe bocsátkozni - a
Duna-gate ügy kapcsán mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy az
egész állambiztonság, ezen belül a belső biztonsági szolgálat
tevékenységét olyan titkos rendelkezések szabták meg, amelyek
összhangban voltak Magyarország akkori politikai, gazdasági
berendezkedésével, az uralkodó ideológiai felfogással. Ennek
megfelelően a belső biztonsági szolgálat feladata az volt, hogy
információkat gyűjtsön mindazon csoportokról, személyekről, akik,
amelyek tevékenységét, világnézetét az akkori politika
nemkívánatosnak minősítette. Ez a felfogás egy meglehetősen széles
körű, totális szűrő-kutató munkát követelt meg ettől a szervezettől.
A többpártrendszerre épülő társadalmi berendezkedésre áttérve a
helyzet alapvetően megváltozott; a szolgálat tevékenységének
módosítása a pártállam lebontásának első lépéseivel együtt
megkezdődött. Gál Zoltán értékelése szerint a szolgálat munkája a
,,direktívák szintjén,, a megváltozott körülményekhez igazodott,
de az új követelmények érvényesítése - jórészt a titkos eszközök és
módszerek természetéből adódóan - a felgyorsult folyamatokat csak
bizonyos fáziseltolódással követte. Az államtitkár ezzel magyarázta,
hogy miközben a szolgálat tevékenységének iránya alapvetően
megváltozott, az alacsonyabb szinteken olyan információgyűjtés is
fennmaradt, ami nem felelt meg az új direktíváknak. Ennek az
anomáliának oka volt az is, hogy a szolgálat munkáját meghatározó
jogszabályok, előírások nem változtak.
Az állambiztonság funkcióit egy 1974-ben kelt törvényerejű
rendelet határozta meg. Ez keret jellegű jogszabály, amelynek
tartalmát alsóbb szintű normák határozták meg. Ilyenfajta normák
létrehozására a tvr. felhatalmazást adott a belügyminiszternek.
(folyt. köv.)
1990. január 24., szerda 13:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|