|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - második munkanap (1. rész)
|
1990. január 24., szerda - A lelkiismereti és
vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló alkotmányerejű
törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját szerdán az
Országgyűlés januári ülésszaka. Az előző napi vitában elhangzottakra
Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszolt. Elöljáróban utalt
arra, hogy a módosító javaslatokat a jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottság kedden este megtárgyalta, jelentését elkészítette.
Kulcsár Kálmán elsőként azokra a felvetésekre reagált, amelyek
megkérdőjelezték annak szükségességét, hogy az alkotmányban
deklarált alapvető emberi jogokat kell-e még külön, részletes
jogszabályokban is rögzíteni. A miniszter ezzel összefüggésben
elmondta, hogy egyes országok törvénykezési gyakorlata egyenesen
tiltja ezeknek a jogoknak bármiféle, alkotmányon kívüli
szabályozását, de mint hangsúlyozta, hazánk jogrendszere
történelmünk során ezektől az államokétól eltérően alakult. A külön
törvényi szabályozást szükségessé teszi az is, hogy hazánk egy olyan
időszakot tudhat maga mögött, amelyben az alkotmányban deklarált
jogok távolról sem voltak maguktól érthetően végrehajthatók, s
amikor gyakorlatilag külön előírások jelentek meg szabályozásukra,
pontosabban akadályozásukra.
A továbbiakban arról szólt, hogy a tárgyalt törvényjavaslat
garanciális jellegű, s egy új szemléletet tükröz. Világossá teszi,
hogy változás történt az emberi jogok és az állam viszonyában, s a
törvény a korábbiakkal ellentétben valójában az államhatalom
korlátait jelöli ki, s az állam számára olyan feladatokat határoz
meg, amelyek nem adódnak közvetlenül az alkotmány megfelelő
szakaszának értelmezéséből.
A miniszter külön is hangsúlyozta: az emberi jogokkal összefüggő
jogszabályok, köztük a most tárgyalt törvényjavaslat is, távolról
sem valamiféle megengedő, paternalista szemléletben fogantak. A
vitában ugyanis többen úgy vélekedtek, hogy a jogszabályszerkesztők
nem tudnak elszakadni a régi mintáktól, a paternalista szemlélettől.
A miniszter szerint ennek nem mond ellent az, hogy a törvényben
olyan magától értetődő dolgokat is megfogalmaztak, amelyekre más
politikai és jogi kultúrával rendelkező országban semmi szükség nem
lenne. Mint megjegyezte: ezeknek az evidenciáknak ismétlése éppen az
elmúlt időszakkal szembeni garanciák hangsúlyát jelenti. Egyébként
ezek túlnyomó többségét az egyházak igényelték. Az evidenciák
szimbolikus jelentőségűek is, jelzik azt a fordulatot, amit az állam
az egyházak összefüggésében tett, s jelzik az egyházak
rehabilitálását is. (folyt. köv.)
1990. január 24., szerda 11:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|