|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - visszhang
|
Budapest, Bonn, London, Belgrád, 1990. február 23. kedd
(MTI-TUD/Reuter/AP/AFP/UPI) - A magyar országgyűlés mostani
ülésszakának első napjáról szóló külföldi visszhangok lényegében két
témára szorítkoznak: nemzetközi visszhangot keltett Horváth István
belügyminiszter lemondása, de talán még ennél is nagyobb figyelmet
kapott a tudósításokban Németh Miklós kormányfő bejelentése a
szovjet csapatkivonás közeli lehetőségéről.
A hírügynökségek a miniszterelnök bejelentését úgy értékelték,
hogy Moszkva beleegyezett az összes szovjet egység kivonásába.
Hasonló megállapításra jutott a ZDF, az NSZK legnagyobb tv-állomása
is, amely kedd esti politikai műsorát a Németh-bejelentéssel kezdte.
A brit BBC-televízió azt emelte ki, hogy Moszkva a VSZ-tagállamok
közül elsőként Magyarország esetében kötelezte el magát a csapatok
teljes kivonására és ez egyúttal az első bizonyíték arra: Gorbacsov
kész lehetővé tenni szövetségeseinek, hogy katonai tekintetben is a
maguk útját járják.
A külföldi beszámolók egyébként külön is aláhúzták, hogy a
miniszterelnök szerint a szovjet csapatok magyarországi állomásozása
egy meghaladott politikai és katonai koncepció eredménye, s nincs
sem katonai, sem politikai ok ittlétükre. Az AFP francia
hírügynökség mindehhez hozzáfűzte: a magyar vezetés mellett
Csehszlovákia is szorgalmazza a területén lévő szovjet csapatok
hazaszállítását, lengyel részről pedig Lech Walesa lépett fel
hasonló - bár a varsói kormány által gyorsan megcáfolt -
követeléssel.
Horváth István lemondását értékelve az összes hírügynökség
emlékeztetett az ügy előzményeire, hangsúlyozva, hogy a ,,Dunagate,,
miatt több ellenzéki párt már a botrány kirobbanása óta követelte a
miniszter távozását. A jelentések ismertették Horváth
felszólalásának főbb gondolatait, a Reuter pedig a beszéd
alaphangját ,,dühösnek,, minősítette. A belgrádi televízió azt
emelte ki, hogy a belügyminiszter ugyan elismerte felelősségét, de
azt mondta: az új nemzetbiztonsági törvény beterjesztését az
ellenzék akadályozta meg. Az AFP megfigyelőket idézett, akik úgy
vélekedtek, hogy a lehallgatási botrány miatt a márciusi
választásokon a szocialista párt könnyen kiszorulhat a hatalomból.
+++
1990. január 23., kedd 20:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|