|
|
|
|
Bemutatkozott a magyar Watergate-ügy kulcsfigurája (2. rész)
|
Végvári József azért fordult Roszik Gáborhoz, mert őróla biztosan tudta, hogy semmilyen szálon nem kapcsolható a belügyhöz. A megfigyeltek névsora viszont bizonyára több dossziét is kitenne, legalábbis erre lehet következtetni a sajtótájékoztatón elhangzott, csupán hevenyészett névsorból. Ismert ellenzéki vezetők (például Csoóri Sándor, Demszky Gábor, Kőszeg Ferenc, Lezsák Sándor, Németh Zsolt, Pető Iván, Solt Ottilia, Szekfű András), művészek (többek között Háy Ágnes, Kerényi Imre, Nagy Gáspár, Szervátiusz Tibor, Vallai Péter), országgyűlési képviselők (Czoma László nevét említették) szerepeltek a listán.
A megfigyelők oldalán pedig szép számmal szerepelnek a politikai nómenklatúra tagjainak hozzátartozói is. Végvári József megemlítette, hogy a szolgálatnál van állományban például Péter Gábor unokája, Benkei András volt belügyminiszter két veje és lánya, vagy Lakatos Ernő jelenlegi berlini nagykövet veje, aki osztályvezető.
Az információkkal kapcsolatban a belbiztonsági szolgálat tisztje közölte: a nem érdemlegesek a BM illetékes csoportfőnökségén maradtak, ám tudomása szeirnt a fontosak eljutottak Horváth Józsefhez, a Belső Biztonsági Szolgálat vezetőjéhez, aki rendszeres kapcsolatban állt Pallagi Ferenc miniszterhelyettessel, az Állambiztonsági Szolgálat vezetőjével, illetve Horváth István belügyminiszterrel. Végvári József szerint azokról az információkról, amelyekben fantáziát láttak, a belügyminiszter feltételezhetően beszámolt kormányülésen, de nem zárta ki, hogy az MSZ(M)P egyes vezetői is tájékoztatást kaptak.
A belbiztonsági szolgálat őrnagya megerősítette, hogy az ellenzéki személyek megfigyelésénél az információszerzés különböző eszközeit alkalmazták: a levélellenőrzéstől kezdve a telefon- és szobalehallgatásokon keresztül belső informátorok beépítéséig. Egy kérdésre válaszolva kijelentette: a botrány kirobbanása óta is folytak az iratmegsemmisítések. Hozzáfűzte: a Belügyminisztérium más területein is ,,tüntettek el iratokat,,. Egy barátjától tudja - mondta Végvári József -, hogy karácsony táján megsemmisítették a Nagy Imre-per anyagának titkos részét. Így nem zárható ki, hogy számos fontos dossziét már sohasem találnak meg. (folyt. köv.)
1990. január 19., péntek 18:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|