Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 03.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC:

Vlaszov és a KGB

"A glasznoszty eddig csak felszínesen érintette a szovjet titkosrendőrség, a KGB félelmetes tevékenységét, amellyel elnyomja az ellenzékieket és szoros ellenőrzést gyakorol a társadalom felett. Jurij Vlaszov, volt olimpiai súlyemelő bajnok a Szovjetunió Népi Küldöttek Kongresszusának moszkvai küldötte azonban rátapintott a dologra, amikor olyan szervezetként jellemezte a KGB-ét, amely működésének története tele van kínzással és gyilkossággal. Ez azonban nemcsak történelmi kérdés - folytatta Vlaszov. A szovjet titkosrendőrség egészen a mai napig, azzal félemlíti meg azokat akik szembe mernek szállni az államhatalommal, hogy elmegyógyintézetbe zárják őket. A KGB állandó veszélyt jelent a demokráciára nézve és még a glasznoszty időszakában sem árulja el titkait."

Budapesten tárgyalt a NATO delegációja


--------------------------------------


München, 1990. január 18. (SZER, Késő esti mai nap) - Míg
Bécsben keleti és nyugati katonai vezetők kezdtek tanácskozást a két
tömb katonai doktrínáiról, látogatást tett Magyarországon az
észak-atlanti közgyűlés 19 tagú delegációja. A búcsúztató
sajtóártekezleten a küldöttség vezetője, George Bruce rendkívül
hasznosnak minősítette a látogatást. Szekeres László budapesti
tudósítása következik:

    - Az atlanti delegáció vezetője, George Bruce a közgyűlés
politikai bizottságának elnöke volt, aki - mint ezt többször is
hangsúlyozta - Horn Gyula külügyminiszter őszinte tisztelője. A
delegációban a képviselt országoknak 11 honatyája vett részt, rajtuk
kívül szakértők és tisztségviselők biztosították a tárgyalások
színvonalát, melyeken a pb bizalomerősítő bizottságát, stratégiai
kérdésekkel foglalkozó szociális munkacsoportját és a
fegyverzetellenőrzéssel foglalkozó csoportot képviselték.

    Magyar részről a parlament külügyi- és honvédelmi bizottságainak
tagjai próbálták - meglehetős sikeresen - létrehozni a közös
álláspontot. A folyamat következő lépése Brüsszelben, az
észak-atlanti közösség főtitkárának, Peter Courtenay-nek
tanácskozása Kovács László külügyi államtitkárral. Ennek a
kpcsolatnak az idén további élénkülése várható. (folyt.)



1990. január 18., csütörtök


Vissza »


- Budapesti tárgyalások - 1. folyt.


Ami a moostani Budapesti találkozóval kapcsolatban különösen
meglepő, hogy mindkét fél erősen hangsúlyozta a másik fennmaradását,
vagyis véleményük szerint a politizálás ne országok, hanem tömbök, a
NATO és a Varsói Szerződés között történjék. Természetesen -
hangsúlyozták az antlantiak - a Varsói Szerződés arculatának sokkal
politikusabbá kell válnia. A honvédelmi bizottság tagja, Sebők
tábornok ehhez kapcsolódva jelentette ki, hogy politikai arculat
szempontjából a VSZ erősen hátrányban van - ennek egyik oka
egyébként a KGST.

    Egy katonai jellegű intézményt politikaivá átalakítani pedig nem
könnyű feladat - pláne, ha a VSZ politikai tanácskozó testülete a
kommunista pártok sorozatos bukásai miatt nem is működik.

    A külföldi parlamenti képviselők javasolták a VSZ-tagállamok
törvényalkotóinak szervezeti rendszerek kialakítását, az
együttműködés elősegítséére. Az előző észak-atlanti elnök Tom
Frinkint (?) hangsúlyozta: a NATO még sokáig szükséges biztonsági
alapként kezelendő, és a Varsói Szerződés is lényeges bázis a
stabilitási igény szempontjából.

    Közös álláspont volt a tárgyalások eredményeképpen: kerülni kell
a hatalmi vákuumot. A sajtókonferencián egy kérdésre válaszolva
kijelentették: reális veszélynek tartják egy kisantant létrejöttét,
ezért kell a szövetségeseknek többek közhött egymással kapcsolatokat
fenntartani.

    Az NSZK képviselője a német egységről elmondta: az egyesítés
helyzetelen kifejezés, ők szívesebben használják a német egység
kifejezést, melytől nem kell félnie egyetlen szomszédos országnak
sem, hiszen azt nem lehet a birodalmi határokon megvalósítani.
(folyt.)



1990. január 18., csütörtök


Vissza »


- Budapesti tárgyalások - 2. folyt.


A küldöttséget ma fogadta Fodor István, a parlament megbízott
elnöke is, aki tájékoztatást adott az Országgyűlés munkájáról, a
magyar változásokról. Kijelentette: rájöttünk, hogy a gazdasági
struktúra politikai struktúraváltás nélkül nem elképzelhető. A
magyar társadalom és gazdaság a választások után kontatibilis lesz
Nyugat-Európával. +++



1990. január 18., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:

"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD