|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése
|
1990.. január 18., csütörtök - Csütörtök délelőtt a kevésbé
fajsúlyos témák tárgyalásával, köztük a vezető állami
tisztségviselők javadalmazásának kérdésével kezdte kétnaposra
tervezett ülését az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága.
A honatyák először arról a törvényjavaslatról foglaltak állást,
miszerint a jövőben nem a kormány határozná meg önmaga, illetve
vezető állásu hivatalnokainak, a nemsokára már főállásu
képviselőknek a fizetését, hanem a Parlament. A bizottság ezzel az
elvi változtatással egyetértett, de az eredeti javaslattal
ellentétben úgy vélekedtek, hogy a viszonyítási alap a képviselők
munkadíja legyen, annak arányában határozzák majd meg az állami
vezetők fizetését, ne pedig fordítva. S miközben ezzel
összefüggésben arról folyt a vita, hogy melyik megoldás lenne a
legjobb, s dönthet-e ez a Parlament az új képviselők munkadíjáról,
szinte mindenki elfogadottnak vette a honatyák számára javasolt 50
ezer forintos, illetve az állami vezetők részére ajánlott 80-140
ezer forintos havi bruttó fizetéseket. A javasolt összeget egyedül
az egyik érintett, az Állami Számvevőszék elnöke találta magára
nézve soknak, s a szervezetét érintett napirend tárgyalásakor
bejelentette: jövendő fizetésének nem kis részét humánus célokra
ajánlja majd fel.
A bizottság tárgyalt még az Állami Számvevőszék szervezeti
felépítése, létszáma, éves költségvetése, valamint a társadalmi
szervezetek devizaellátására tett javaslatokról. Délután megkezdték
az állami vagyon védelmét szolgáló törvényjavaslatok megvitatását.
(MTI)
1990. január 18., csütörtök 14:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (1.
rész)
|
1990. január 18., csütörtök - Az Országgyűlés terv- és
költségvetési bizottsága csütörtöki ülésén elviekben egyetértett
azzal, hogy a jövőben ne a kormány határozza meg önmaga, illetve
vezető állású hivatalnokainak fizetését, hanem az Országgyűlés. A
törvényjavaslat kapcsán azonban Bognár József (országos lista)
felvetése eredményeként úgy foglaltak állást, hogy az a viszonyítási
alap, amelyhez arányosítva majd meghatározzák a magas beosztású
állami vezetők fizetését, ne a miniszteri javadalmazás, hanem a
jövőbeni főállású képviselők munkadíja legyen. Ettől a megoldástól
azt várják, hogy a fizetések ügyében a képviselők átgondolt, a
közhangulatra is figyelemmel lévő döntést hoznak, hiszen így majd
először az önmagukra vonatkozó döntést kell elfogadtatniuk
választóikkal.
A törvényjavaslattal kapcsolatban jobbára arról folyt a vita,
hogy mi lenne a legcélszerűbb viszonyítási alap, s dönthet-e ez a
Parlament az új képviselők munkadíjáról. Elviekben mindenki
elfogadottnak vette a honatyák számára javasolt 50 ezer forintos,
illetve az állami vezetők részére ajánlott 80-140 ezer forintos havi
bruttó fizetéseket. A javasolt összeget egyedül az egyik jelenlévő
érintett, Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke találta
magára nézve soknak. A szervezetét érintett napirend tárgyalásakor
bejelentette: jövendő fizetésének nem kis részét humánus célokra
ajánlja majd fel, bár volt aki erről igyekezett lebeszélni.
A bizottság tárgyalt még az Állami Számvevőszék szervezeti
felépítésére, létszámára, és éves költségvetésére tett javaslatról.
Hagelmayer István arról tájékoztatta a képviselőket: a belső
létszámarányok módosításával lehetővé vált, hogy az eredetileg
tervezettnél több számvevőt foglalkoztassanak, s ugyanakkor
jelentősen csökkentették működési költség-előirányzataikat.
Meghallgatták Biacs Péter (Budapest) módosító indítványát az
átalakulási törvénnyel kapcsolatban. A képviselő a jogszabálynak
azon a részében kíván változtatást, amely szerint jelenleg a
mezőgazdasági nagyüzemek ingyen is hozzájuthatnak az
élelmiszerfeldolgozó társaságok részvényeinek egy hányadához. Mivel
így a társaságokban nem valósul meg a mezőgazdasági üzemek közvetlen
vagyonérdekeltsége, ezt a megoldást az élelmiszerfeldolgozók
országos szövetsége is elfogadhatatlannak ítéli. A bizottság abban
maradt, hogy a képviselő indítványát tanulmányozzák. (folyt.köv.)
1990. január 18., csütörtök 17:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (2.
rész)
|
Ezt követően tértek át a Nemzeti Vagyonügynökség létrehozásáról,
illetve az állami vagyon védelméről szóló törvényjavaslatok együttes
tárgyalására. Martonyi János, a privatizáció kormánybiztosa arról
tájékoztatta a képviselőket, hogy a jogszabálytervezetekről a
különféle pártok is véleményt mondtak már, s többségük egyetértett
azokkal, bár néhány párt ellenzi, hogy e fontos törvényeket még a
jelenlegi Országgyűlés alkossa meg. Tömpe István
pénzügyminiszter-helyettes egyebek között azokra a korábbi
felvetésekre reagált, amelyek szerint félő, hogy ha a
Vagyonügynökség kezdeményezheti az önkormányzatú állami vállalatok
államigazgatási irányítás alól való helyezését, akkor tömeges
,,államosítás,, várható. Mint mondta, ezt a lépést a kormány eddig
még akkor sem igen tette meg, ha annak szükségessége nyilvánvaló
volt, ezután pedig még kevésbé várható. Az pedig csak a külföldi
tőke bizalmát növelné, ha végre tisztázódnának a tulajdonviszonyok,
a tulajdonos akár szervezet formájában is kézzelfoghatóvá válna, s a
társadalom számára mindenképpen megnyugtató lenne, ha a vállalatok
eladásánál, átalakulásánál törvény szavatolná a versenyeztetést, az
ügyletek nyilvánosságát.
A témával kapcsolatban Puskás Sándor (Heves megye), a bizottság
elnöke megjegyezte: indokolt, hogy a Nemzeti Vagyonügynökség
igazgatótanácsában helyet kapjanak a környezetvédelmi szervek,
valamint a munkavállalók és a munkaadók érdekképviseleteinek,
illetve a társadalombiztosításnak a küldöttei. Szabó Kálmán
(Budapest) azt indítványozta, hogy ha meghirdetik egy gyár részbeni
vagy teljes eladását, akkor erről a tényről, valamint az üzletben
való részvételi lehetőségeikről a dolgozókat is tájékoztatni
kelljen. Javasolta, hogy az új Országgyűlés számára hagyják meg
jogörökségként, miszerint még az ősszel tűzze napirendjére a
tulajdonról szóló törvényjavaslatot. (folyt.köv.)
1990. január 18., csütörtök 17:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtib1058 sz. hírre
|
Mai mtib1058 számú, Az Országgyűlés terv- és költségvetési
bizottságának ülése (2.rész) című hírünk 1. bekezdésének 11. sorában
a szöveg helyesen:
...államigazgatási irányítás alá való helyezését...
---
(MTI)
1990. január 18., csütörtök 17:43
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (3.
rész)
|
A vitában Szabó Kálmán azt javasolta, hogy a Vagyonügynökség
vezetője a zárszámadáskor számoljon be az Országgyűlésnek
tevékenységéről. Séra János (Komárom megye) szerint szükség lenne
arra, hogy az ügynökség önálló vagyonértékelő szervezetet hozzon
létre. Simon Péter Pál (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) úgy vélekedett:
nem szabad lehetőséget adni zártkörű pályázatok meghirdetésére, mert
ez kedvező feltételeket biztosít a lobbizáshoz. Fehérné Eke Katalin
(Borsod-Abaúj-Zemplén megye) pedig azt javasolta, hogy a
vagyonügynökséget az Országgyűlés hatáskörébe vonják.
Ezután a törvénytervezet szövegének részletes vitájával
folytatták a munkát, amellyel csak a késő esti órákban végeztek.
Végül is úgy döntöttek, hogy a terv- és költségvetési bizottság
javasolja: a szervezetet ne Nemzeti, hanem Állami Vagyonügynökségnek
hívják. A törvény az eredetileg tervezettnél egy hónappal előbb,
március 1-jén lépjen hatályba. Erre azért lenne szükség, mert
várhatóan a következő hetekben fel fog gyorsulni a spontán
privatizáció, s mindenképpen meg kell akadályozni az állami vagyon
kiárusítását. A bizottság szerint arra is szükség van, hogy az
Országgyűlés januári ülésszakán előkészítő, valamint jelölő
bizottság alakuljon a Vagyonügynökség szervezetének létrehozására,
ügyvezető igazgatójának megválasztására. A jelölő bizottság
munkájába a pártok parlamenti képviselőit is be kell vonni. Végül is
az Állami Vagyonügynökségről szóló törvényjavaslatot a terv- és
költségvetési bizottság elfogadta. Ugyancsak elfogadták a képviselők
az állami vállalatokra bízott vagyon védelméről szóló
törvénytervezetet. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága korábbi
ülésén azt javasolta, hogy a törvénytervezetet módosítsák: megtiltva
az erdőingatlanok elidegenítését. Ezzel a terv- és költségvetési
bizottság nem értett egyet. Úgy foglalt állást, hogy a javaslatot
egy másik jogszabályban, a földtörvényben kell érvényre juttatni.
A terv- és költségvetési bizottság - mivel csütörtökön nem tudta
befejezni munkáját - pénteken is folytatja ülését. (MTI)
1990. január 18., csütörtök 19:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|