|
|
 |
|
 |
Sertéshús: változatlan (bizonytalan) felvásárlási árakon (2.
rész)
|
A nagy- és kisüzemi szektort egyaránt képviselő szervezetek
küldöttei az értekezleten kifogásolták, hogy a mezőgazdasági
kormányzat a húsipari központra ,,erőltette,, a 65-66 forintos
kilogrammonkénti élősertés-felvásárlási árat. Az ajánlott ár
kihirdetése óta is tapasztalják a kiskereskedelemben a tápáraknak és
több szolgáltatás díjának az emelését. Bizonyosak afelől, hogy az év
hátralévő részében tovább növekszenek termelési költségeik, és a
hízlalás önköltsége meghaladja a kilónkénti 70-72 forintot. A
húsipar - egy-két vállalatot kivéve - képtelen a gazdaságok számára
is bizonyos hasznot hozó 75-80 forintos árat megfizetni, hiszen a
felvásárlási ár 1 forintos növelése további 1,3-1,4 százalékos
fogyasztói áremelést követelne meg.
A húsvertikum gondjait tetézi, hogy az év elejére előrejelzett
fogyasztói áremelés következtében a bolti felvásárlás, és a növekvő
húsexport átmenetileg zavarokat okozott a belföldi ellátásban. Az
illetékesek az exportot azóta visszafogták, a termelők úgy érzik,
hogy túlságosan is. Az értekezlet résztvevői annak a követelésüknek
adtak hangot, hogy a kereskedelmi kormányzat tegye ismét szabadabbá
az exportot. Ez szerintük annál inkább időszerű, mivel belföldön
valamelyest visszaesett a kereslet, a külpiacon viszont nőtt az
érdeklődés a sertés iránt. A termelők tiltakoznak az ellen, hogy az
ország olyan helyzetben húst importáljon, amikor nem az ő hibájukból
állt elő átmeneti áruhiány. Ehhez a megoldáshoz, véleményük szerint,
csak végső esetben szabad folyamodni. Elítélik azt is, hogy a
közvélemény egy része, valamint több párt, illetve szervezet a
termelőket hibáztatja a magas fogyasztói árak miatt.
A tanácskozás résztvevői úgy határoztak: érdekegyeztető
munkájukat attól függetlenül folytatják, hogy nincs túl sok eszközük
a haszon egymás közötti átcsoportosítására. Viszont már most is
követelik: a mezőgazdasági kormányzat hagyja szabadabban gazdálkodni
a húságazat ,,résztvevőit,,. Mindenképpen szükség van azonban arra,
hogy a termelőknek a jövőben mondják meg, mennyit termeljenek. (MTI)
1990. január 17., szerda 18:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|