|
|
 |
|
 |
Felmentették a Pócspetri-ügy hat vádlottját (1. rész)
|
1990. január 17., szerda - A Fővárosi Bíróság, dr. Strausz
János tanácsa szerdán ítéletet hirdetett a 1948. június 3-i
pócspetri rendőrgyilkosság körülményeinek tisztázására folytatott
perújítási tárgyalás utolsó napján. A bíróság hatályon kívül
helyezte a Budapesti Büntetőtörvényszék - mint rögtönítélő bíróság -
1948. június 11-i ítéletének Asztalos Jánosra és Királyfalvi
(Kremper) Miklósra vonatkozó részét. A bíróság Asztalos Jánost az
ellene szándékos emberölés bűntettében való felbújtói bűnrészesség
miatt, Királyfalvi Miklóst pedig a szándékos emberölés bűntette
miatt emelt vád alól felmentette. Ugyancsak hatályon kívül helyezték
a Budapesti Népbíróság 1948. szeptemberi, illetve a Népbíróságok
Országos Tanácsa egy évvel későbbi ítéletének Belicza Gyulára,
Kusnyér Jánosra, néhai Konzili Pálra és néhai Szmolinka Jánosra
vonatkozó részeit, s felmentették őket az ellenük társtettesként
elkövetett bűnpártolás vétsége miatt emelt vád alól. (Az akkor
elítélt 23 személy közül a Legfőbb Ügyészség hét vádlott javára
terjesztett elő perújítási indítványt. Egyikük, Orosz János ügyét
azonban - betegsége miatt - felgyógyulásáig felfüggesztették.)
A szerdai tárgyalás kezdetekor a tanácsvezető bíró pontosította
az MTI-nek a legutóbbi tárgyalási napról kiadott tudósítását. Mint
mondotta, az egyik tanuvallomásban - és a tárgyalóteremben is -
valóban elhangzott, hogy Rákosi Mátyás szerint túl sok volt a
halálos ítélet, azonban ez a kijelentés egy másik ügyre vonatkozott,
nem hozható összefüggésbe Asztalos János plébános személyével.
Ezt követően ismertették Péter Gábornak, a Belügyminisztérium
államvédelmi osztálya akkori vezetőjének tárgyaláson kívül megtett
tanuvallomását. A 83 éves férfi megromlott egészségi állapota
ugyanis nem tette lehetővé, hogy lakását elhagyja. Péter Gábor -
egyebek között - kijelentette: Nekem mindig az volt a véleményem,
hogy az olyan jegyzőkönyvnek, amit veréssel vesznek fel, nincsen
értéke. Ellene voltam annak, hogy bárkit is bántalmazzanak. Azt
állította, miszerint nem adott olyan utasítást, hogy bántalmazzanak
embereket. Hozzátette: mégis előfordult kényszervallatás, mégpedig a
Rajk-ügyben. Farkas Mihály és Kádár János rendelte el, hogy verjék
meg Rajk Lászlót. Amikor én bementem a másik szobából - emlékezett
-, azt mondtam, ne verjék Rajkot, mert ő nem az az ember, aki
verésre fog beszélni. Nem is beszélt. Rákosi sajnos megveretett
embereket, beleavatkozott mindenbe. Ő irányította a Pócspetri ügyet
is. Később, a börtönben jöttem rá - mondotta Péter Gábor -, hogy
ezzel a perrel az egyházakat akarta ,,megrendszabályozni,,.
(folyt.köv.)
1990. január 17., szerda 17:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|