|
|
 |
|
 |
Európai Parlament - Dubcek
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel/Strasbourg, 1990. január 15. hétfő (MTI-tud) -
Alexander Dubcek látogatása és Szaharov-díja, az ír elnökség és a
közösségi bizottság 1990. évi programbeszédei állnak az Európai
Parlament hétfőn Strasbourgban megkezdődött ülésszakán a figyelem
középpontjában.
A csehszlovák nemzetgyűlés elnöke, akinek még a tisztre való
megválasztása előtt ítélte oda az Európai Közösségek tizenkét
országában megválasztott testület az 1990. évi Szaharov-díjat, amely
az emberi jogokért vívott harc valamely kiemelkedő alakját illeti
meg, kedden érkezik az elzászi városba és szerdán veszi át a díjat.
A Prágai Tavasz vezetőjének a hallgatás évei után ez a második
külföldi útja, 1988-ban Olaszországban járt.
Hagyomány, hogy az Európai Parlament januári ülésszakán a
közösség bizottságának elnöke előterjeszti a tizenkettek
javaslattevő és végrehajtó szervének éves munkaprogramját. A
döntéshozó Miniszteri Tanácsban fél évre a soros elnökséget betöltő
ország külügyminisztere is számot ad terveiről. Ennek megfelelően
kedden Gerard Collins ír külügyminiszter a Miniszteri Tanacs,
szerdán Jacques Delors az európai bizottság elképzeléseit ismerteti.
Mindkét beszédben várhatólag nagy hangsúlyt kap a kelet- és
közép-európai átalakulás, és az Európai Közösségeknek azzal
kapcsolatban betöltendő szerepe. A közösség belső építésének témái
közül az ír elnökség különleges figyelmet kíván fordítani a
környezetvédelemre, de nagy fontosságot tulajdonít az egységes piac
építésének, az EFTA-országokkal való tárgyalásoknak, a GATT
Uruguay-fordulója keretében folyó világkereskedelmi alkunak, és az
Egyesült Államokkal és a Japánnal való kapcsolatoknak.
A Delors-jelentés a fenti témákon túl előreláthatólag nagy
hangsúlyt helyez majd a belső akadályoktól mentes egységes piac
1992. végére tervbe vett megteremtésére irányuló program eddigi
teljesítésére, a gazdasági és pénzügyi unió kimunkálására szolgáló
kormányközi értekezlet előkészítésére.
Az Európai Parlament napirendjén ezenkívül még számos téma
megvitatása szerepel, a latin-amerikai országokkal való
kapcsolatoktól a különböző kereskedelempolitikai kérdésekig. +++
1990. január 15., hétfő 15:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|