|
|
 |
|
 |
Tamás Gáspár Miklós lett a képviselő (1. rész)
|
1990. január 13., szombat - Szombaton néhány perccel este 8
óra után Toldi János, a helyi választási bizottság elnöke kihirdette
a fővárosi V. kerületi időközi választás végeredményét: a szavazásra
jogosult 18.533 kerületi polgár közül 7942-en éltek szavazati
jogukkal (42,85 százalék). Közülük 4288-an (54,9 százalék) voksoltak
Tamás Gáspár Miklósra, a Szabad Demokraták Szövetségének jelöltjére.
Balázs Péter független jelölt 2625 (33,61 százalék), Szalma Béla
ugyancsak független jelölt 898 (11,5 százalék) szavazatot kapott. Az
eredmény azt jelenti, hogy Tamás Gáspár Miklós lett a 14. számú
budapesti választókerület parlamenti képviselője.
Emlékezetes: a december 9-ei első fordulón a jogosultak 41,45
százaléka vett részt, tehát kevesebben, mint a mostani második
szavazáson. Akkor szintén az SZDSZ jelöltje vezetett a szavazatok
45,36 százalékával. A választási törvény értelmében az első fordulót
érvénytelennek nyilvánították, mivel a választópolgároknak kevesebb,
mint a fele adta le szavazatát. A mostani fordulón már az is
elegendő lett volna, ha a választók egynegyede megy el szavazni.
Az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva az új képviselő - aki
civilben jogfilozófus, az ELTE docense - elmondta: bár nem volt
benne egészen biztos, de valószínűnek tartotta, hogy nyerni fog.
Kétségessé tették azonban a győzelmét a választásban egyébként
érdektelen MSZMP rágalmazó kampánya, nevezetesen a Szabadság egyik
cikke, amelyet sokszorosítva terjesztettek, valamint az aláíratlan
uszító röplapok. Az, hogy a részvétel nagyobb volt, mint a múltkor,
Tamás Gáspár Miklós szerint elsősorban a hazai és a kelet-európai
politikai helyzet változásának köszönhető, sőt a lehallgatási
botránynak is, amely élesebbé tette a politikai kontrasztokat. Ezek
is közrejátszanak abban, hogy a választópolgárok ma már inkább a
radikális ellenzék felé fordulnak, mint korábban.
Tamás Gáspár Miklós szerint nem volt felesleges belefogni a
választási kampányba, ugyanis - mint mondotta - lehet, hogy az
országgyűlési képviselőválasztásokig hátralévő idő kevés, de a
jelenlegi félig-meddig forradalmi korszakban még a napok is
számítanak, hiszen alapvető kérdésekben kell dönteni. A még
hátralévő parlamenti ülésszakok nagyon fontosak lehetnek az ország
sorsa szempontjából. (folyt.köv.)
1990. január 13., szombat 21:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|