Rendszerváltás és az MTI

	A magyarországi áremelések hatása
--------------------------------- München, 1990. január 12. (SZER, Világgazdasági magazin) - Baráth Edina a legutóbbi áremelkedések kapcsán a magyar életszínvonal alakulását veszi szemügyre: - Az elmúlt héten benzinkutak előtt kígyózó kocsisorok várakoztak, most csak néha bukkan fel egy-egy kósza autó a töltőállomásoknál. A nemrég még zsúfolt hentesüzletekben ezekben a napokban húst, illetve vásárlót is csak hébe-hóba látni. Ennek nem pusztán az ünnepek utáni szokásos csendesség az oka, hanem a januári áremeléseket megelőző felvásárlási láz. Ekkor sokan megtöltötték éléskamrájukat, bízva abban, hogy az elraktározott élelem, ha nem is örökké, de rövid ideig még elegendő lesz. A lakosságot sokkolta az áremelések mértéke. Az emberek elkeseredtek, elbizonytalanodtak. Vannak, akik még igazán fel sem fogták a valós hatásokat. Mások azonban indulatosak. A hírek szerint vállalatoknál sok helyen sztrájkoktól kell tartani. A szakemberek többsége egyetért a kormány álláspontjával, hogy a jelenlegi válságos gazdasági helyzetben nincs fájdalommentes megoldás. A költségvetési deficit megfékezése és a piacgazdaságra való áttérés érdekében szükség van a fogyasztói ártámogatások csökkentésére. A lakosság nagy részében azonban joggal merül fel a kétely: mi garantálja, hogy éppen ez a mostani igen nagy áremelés majd valóban összefügg az évek óta ígért gazdasági szerkezetváltással. Ráadásul a szabadárak miatt félő, hogy az infláció menthetetlenül elszabadul. (folyt.) 1990. január 12., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A magyarországi áremelések hatása - 1. folyt.
A január 8-ikától bevezetett fogyasztói árszínvonal-növekedés az élet majdnem minden területét érinti: az élelmiszereket, élvezeti cikkeket, a közlekedést, a lakbért. A Mezőgazdasági-és Élelmezésügyi Minisztérium becslése szerint az alapvető élelmiszerek ára átlagosan 35 százalékkal, az élvezeti cikkeké 25 százalékkal emelkedik. Fajd Gáspár, a KSH főosztályvezetője kérdésemre elmondta: a mostani áremelés a lakossági fogyasztás körülbelül egyharmadának, átlag 30 százalékos árnövekedését jelenti. Tehát önmagában 10 százalékos inflációs hatása van éves viszonylatban. A tavalyról áthúzódó árnövelések 6-7 százalékot jelentenek. Ha nagyobb központi áremelések már nem lennének 1990-ben, akkor is havonta 0,5-1 százalékkal kúsznak felfelé az árak. Így szinte bizonyos, hogy a tervezett 19,5 százalékos inflációt túl fogjuk lépni. Ezért kétséges, hogy a várhatóan 20 százaléknál nagyobb árszínvonal-növekedés és a hivatalosan prognosztizált 17 százalékos átlagbéremelés mellett hogyan tartható az Országos Tervhivatal által becsült 2-2,5 százalékos reálbércsökkenés. Fajd Gáspár szerint már régen időszerű lenne a szociálpolitikai intézményrendszer felülvizsgálata. Kisebb rétegekre kellene koncentrálni, de ők kapjanak hathatósabb támogatást. Ugyanis a szociális segítség különösen a szegény rétegeknél nem fedezi az inflációs hatást. A nyugdíjemelés és a családi pótlék sem tartja meg reálértékét 1990-ben. Érdekes, hogy a létminimum alatt élők száma nem nőtt jelentősen 1989-ben. A társadalmi minimum alatt élők száma viszont emelkedett. Ez valószínűleg összefüggésben van azzal, hogy az elszegényedés a középrétegeket érinti legjobban. Az 1989-ben megállapított 4.200 forintos létminimumot a kormány elfogadta 1990-re vonatkozóan, mikor az infláció minimum 20 százalékos lesz, a szegény rétegeknél pedig még nagyobb. (folyt.) 1990. január 12., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A magyarországi áremelések hatása - 2. folyt.
A KSH 10 részre osztja a lakosságot a jövedelemviszonyok alapján. Becslésük szerint 1989-ben körülbelül egymillió embernél az egy főre jutó átlagjövedelem csupán 3.400 forint. Szomorú tény, hogy 1989-ben a legalacsonyabb nyugdíj 2.800 forint volt, az idén 3.500 forint lesz. Hogyan alakult a lakosság fogyasztási szerkezete tavaly? A Központi Statisztikai Hivatal 1989 első háromnegyed évének kiskereskedelmi forgalmáról készített felmérést. Ennek alapján becsülhető, hogy a lakosság körülbelül 3-4 százalékkal kevesebb nyers húst, 7 százalékkal kevesebb tejet, tejterméket, 8-9 százalékkal kevesebb gyümölcsöt, zöldségfélét vásárolt. Az élvezeti cikkeknél - különösen az égetett szeszesitaloknál - néhány százalékos növekedés tapasztalható. A tartós fogyasztási cikkeknél emelkedett a színes tévék, gépkocsik forgalma, és a legtöbbet a mélyhűtőkből, fagyasztókból adtak el. Nagymértékben csökkent a ruházati termékek vásárlása, ezen belül is a gyermekkonfekcióé. Ennél 30-40 százalékos volt a forgalom visszaesése. Várhatóan ezek a tendenciák 1990-ben tovább erősödnek. Az idén valószínűleg a lakosság nagy része a ruházkodással spórol, s csökkenni fog az élelmiszervásárlás is - különösen a szegényebb rétegeknél. Az év során tehát a tavalyinál is valamivel kevesebb húst, gyümölcsöt, tejet fogyasztunk majd. +++ 1990. január 12., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »