|
|
 |
|
 |
- Az RMDSz sajtókonferenciája - 1. folyt.
|
A válaszhoz Hozdemény Lajos, az ideiglenes intézőbizottság
ideiglenes irodájának tagja azt fűzte hozzá, hogy a magyar nemzeti
kisebbség Nemzeti Megmentési Front-beli képviselői az RMDSZ előtt is
felelősek azért, hogy miképp képviselik nemzeti kisebbségük
érdekeit.
A második kérdéssel kapcsolatosan - mármint azzal, hogy milyen
következményei voltak a Ceausescu-féle elnemzetlenítésnek a vegyes
lakosságú helységekben? - Domokos Géza a többi között kijelentette:
ezzel kapcsolatosan hadd mondjak egy példát. A 3-4 éves óvodás
gyermekek számára erőszakkal bevezették a román nyelv tanulását.
Egyes helyeken csak akkor engedélyezték az óvodák működését, ha azok
román tannyelvűek voltak. Vagy itt van például a kolozsvári egyetem
helyzete. 1946-tól 1959-ig Kolozsváron két egyetem létezett.
1959-ben a magyar egyetemet nyomás alatt, erőszakkal egyesítették a
helybeli román egyetemmel, s ezt az akciót közvetlenül Ceausescu
vezetette, aki - mint Demény Lajos közbeszólva rámutatott - (...) és
személyes megbízottja volt ebben az ügyben.
Az egyesítés óta - folytatta Domokos Géza - a magyar nyelvű
egyetemi tanítás gyakorlatilag eltűnt Kolozsváron. Megmaradt a
magyar nyelv- és irodalom tanszék évről-évre csökkenő
hallgatószámmal, és itt-ott néhány tantárgy, amit ideig óráig még
magyar nyelven taníthattak, illetőleg tanulhattak. Ugyanis a román
egyetem egyszerűen felszippantotta, bekebelezte a magyar egyetemi
oktatást.
Egy további újságírói kérdés részletek iránt érdeklődött a román
és a magyar közösségek közötti nézeteltéréseket illetően. Válaszában
a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ideiglenes intézőbizottságának
elnöke nagyon határozottan leszögezte: mindenekelőtt az
asszimilációval és más ehhez hasonló problémákkal kapcsolatos
kérdések és nézeteltérések nem a román és a magyar közösségek
nézeteltéréseiből eredtek, hanem azokat a hatalom képviselői
kreálták az általuk mesterségesen teremtett problémák okozta gondok
- elsősorban az elnyomó szervek és a hatalom különböző területein.
Az oktatásban, a művelődésben, a társadalmi élet különböző
szervezési formáiban működő képviselői által kreált problémák voltak
ezek, amik ide tartoznak. (folyt.)
1990. január 11., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|