|
|
 |
|
 |
Magyar-chilei diplomáciai kapcsolatok felújítása (1. rész)
|
1990. január 11., csütörtök - Bényi József
külügyminiszter-helyettes és Luís Winter, a chilei
külügyminisztérium főigazgatója csütörtökön a Magyar
Külügyminisztériumban aláírta a két ország közti diplomáciai
kapcsolatok felújításáról szóló jegyzőkönyvet.
Mint Bényi József az aláírás alkalmából rámutatott: a
kapcsolatfelvétel természetes lépés, amelyhez nem volt szükség a
magyar külpolitika leglényegesebb elveinek megváltoztatására, hiszen
Magyarország mindig a békés párbeszéd híve volt és síkra szállt az
emberi jogok érvényesüléséért. Politikailag anakronisztikus és saját
gazdasági érdekeink ellen ható döntés lett volna nem aláírni ezt az
egyezményt - hangoztatta. Luís Winter válaszában azt emelte ki, hogy
Chile 1830 óta - rövid megszakításoktól eltekintve - demokratikus
ország, s a chilei vezetők abból indulnak ki: az egyes országok
külpolitikájában népeik akarata nyilvánul meg. A közelmúltban
lezajlott chilei elnökválasztáson valamennyi jelölt a demokratikus
értékek tisztelét szorgalmazta - emlékeztetett.
x x x
A VSZ tagországai (Románia kivételével) tizenhat évvel ezelőtt -
Pinochet államcsínyére válaszul - függesztették fel Chiléhez fűződő
diplomáciai kapcsolataikat, s most Magyarország az első, amely
helyreállítja e kapcsolatokat. A magyar döntésben jelentős szerepet
játszott az a tény, hogy a chilei nép 1989. október 5-én nemet
mondott Pinochet elnöki hatalmának meghosszabbítására, s hogy
decemberben a kereszténydemokrata Patricio Aylwin személyében az
ellenzék közös jelöltje nyerte meg az elnökválasztást. Tavaly
főkonzuli kapcsolatok jöttek létre Magyarország és Chile között, s
Horn Gyula az ENSZ Közgyűlésén találkozott chilei kollégájával.
Ugyancsak tavaly ősszel Horváth Ferenc ipari miniszter Chilébe
látogatott a santiagói vásár alkalmából. Magyarország 16 év óta első
ízben vett részt e vásáron - ezúttal még csak jelképesen. Az
1984-ben felújított kétoldalú kereskedelem volumene még nem
jelentős. 1989 első 10 hónapjában kivitelünk értéke 1,2 millió,
behoztalunké pedig 15,7 millió dollárt tett ki. Javarészt rezet
importálunk, s fényforrásokat, gyógyszert, gyomirtót és árammérőt
exportálunk. (folyt. köv.)
1990. január 11., csütörtök 15:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|