Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 03.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC:

Vlaszov és a KGB

"A glasznoszty eddig csak felszínesen érintette a szovjet titkosrendőrség, a KGB félelmetes tevékenységét, amellyel elnyomja az ellenzékieket és szoros ellenőrzést gyakorol a társadalom felett. Jurij Vlaszov, volt olimpiai súlyemelő bajnok a Szovjetunió Népi Küldöttek Kongresszusának moszkvai küldötte azonban rátapintott a dologra, amikor olyan szervezetként jellemezte a KGB-ét, amely működésének története tele van kínzással és gyilkossággal. Ez azonban nemcsak történelmi kérdés - folytatta Vlaszov. A szovjet titkosrendőrség egészen a mai napig, azzal félemlíti meg azokat akik szembe mernek szállni az államhatalommal, hogy elmegyógyintézetbe zárják őket. A KGB állandó veszélyt jelent a demokráciára nézve és még a glasznoszty időszakában sem árulja el titkait."

Szakszervezeti állásfoglalás az áremelésekről


1990. január 10., szerda - Sztrájk, tömegdemonstráció,
népszavazás - ezek a szavak sűrűn ismétlődtek az Országos
Koordinációs Tanács szerdai ülésén, amelyet egyebek között azért
hívtak össze, hogy állásfoglalást alakítson ki a fogyasztói árak
emeléséről, a szakszervezetek feladatairól. A hosszas vita után
közösen kialakított állásfoglalásban a tanács tagjai végül is
egyebek között azt követelték, hogy a minimális munkabéreket január
1-jei hatállyal 1100 forinttal, 5.100 forintra emeljék. Az OKT
tagjai abban is egyetértettek, hogy ha nem sikerül megegyezni a
kormánnyal a szakszervezeti követeléseket illetően, úgy legkésőbb
január 22-ig döntenek arról, milyen további lépéseket tartanak
szükségszerűnek. (MTI)



1990. január 10., szerda 13:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Szakszervezeti állásfoglalás az áremelésekről (1. rész)

1990. január 10., szerda - Sztrájk, tömegdemonstráció, népszavazás - ezek a szavak sűrűn ismétlődtek a Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsa (OKT) szerdai ülésén, amelyet egyebek között azért hívtak össze, hogy állásfoglalást alakítson ki a fogyasztói árak emeléséről, a szakszervezetek feladatairól.


A Nagy Sándor elnökletével zajló vitában sokan ostorozták a
kormány gazdaságpolitikáját. Egyes vélemények szerint a sorozatban
hozott rossz döntések bizonyítják, hogy a jelenlegi kormány nem ura
a helyzetnek. Volt, aki azt követelte: a legszélesebb nyilvánosság
előtt adjon választ a Minisztertanács elnöke a lakosságot sújtó
intézkedéseket vitató kérdésekre. Mások szükségesnek tartották, hogy
olyan országos demonstrációt szervezzenek a szakszervezetek,
amelyben megmutatkozik a tagság ereje. A vitában az is felmerült:
egyre inkább tapasztalható, hogy megrendül a tagság bizalma a
szakszervezetekben, sokan úgy vélik, a rossz döntések azért
születtek, mert a szakszervezetek nem képviselték elég jól a
dolgozók érdekeit. Számosan azért fordítanak hátat a
tömegmozgalomnak, mert hovatovább a tagdíjra fordított pénz a napi
megélhetéshez kell. Ezzel kapcsolatban volt, aki feltette a szónoki
kérdést: mit tesz, mit tehet a kormány, ha az emberek tömegesen nem
fizetnek lakbért, közüzemi díjat.

    Az OKT egyik tagja azzal a javaslattal állt elő, hogy a
szakszervezetek kezdeményezzenek népszavazást, s ily módon próbálják
kikényszeríteni követeléseiket. Nagy Sándor annak a véleményének
adott hangot, hogy indulatos, meggondolatlan lépéseket nem szabad
tenni. A jelenlegi helyzetben adottak a kedvezőtlen feltételek, a
kormány sem képes csodákra.

    A hosszas vita után közösen kialakított állásfoglalásban a
tanács a szakszervezeti tagság nevében felháborodását fejezte ki az
év elején végérehajtott fogyasztói áremelések összetétele, mértéke,
valamint az intézkedések előkészítésének módja miatt. Az
állásfoglalás szerint a mostani példátlan áremelési hullám
rászabadítása a védtelen fogyasztókra egyoldalúan - az
államigazgatási körön belüli egyeztetésekre korlátozódva - történt.
A kormány nem mérte fel előzetesen a kialakult helyzet szociális
összefüggéseit, és nem adott módot arra sem, hogy az
érdekképviseleti szervek betöltsék társadalmi szerepüket.
(folyt.köv.)



1990. január 10., szerda 16:34


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Szakszervezeti állásfoglalás az áremelésekről (2. rész) Ezzel lehetetlenné tette a kölcsönös érdekek figyelembe vételét


szolgáló párbeszédet, a racionális kompromisszumokat tartalmazó
megegyezést.

    Az OKT érthetetlennek, felelőtlennek és elfogadhatatlannak
tartja a kormányzat magatartását. Véleménye szerint reális a veszély
arra, hogy a felhalmozódott feszültségek a szükségesnél nagyobb
gazdasági veszteségeket idéznek elő. A tagság életkörülményeit ért
durva támadással szembeni eltökélt harc megindítása kötelessége az
OKT-nak - hangoztatja az állásfoglalás -, márcsak azért is, mert
számításai szerint ez év elejére a létminimum egy főre vetítve eléri
a 4700 forintot, a társadalmi minimumé pedig az 5700 forintot. A
megélhetési költségek az elmúlt évhez viszonyítva fejenként 800-1000
forinttal emelkednek. Mindezek alapján az OKT javasolja, hogy a
minimális munkabéreket január 1-jei hatállyal 1100 forinttal, 5100
forintra emeljék. Javasolják továbbá, hogy azon vállalatoknál, ahol
a bérek növekedése nem haladja meg a 10 százalékot, a béremelés
mentesüljön a kereseti adó alól. Szükségesnek tartják a nyugdíjak,
illetve a nyugdíjszerű ellátások, a társadalombiztosítási minimumok,
a családi pótlék, valamint a gyes jövedelempótléka további 200
forintos emelését, továbbá néhány alapvető élelmiszer árának
mérséklését, és ezen árak rögzítését. Támogatják a vasas szövetség
elnökségének felhívását, miszerint a vállalati, intézményi, ágazati
szakszervezetek haladéktalanul kezdjenek bértárgyalásokat a
munkáltatókkal 1990. január 1-jétől érvényes 10 százalékos, de
legalább havi 500 forintos általános béremelés végrehajtásáról.

    Az OKT követeli, hogy haladéktalanul hozzák létre a valódi,
előzetes diktátumok nélküli érdekegyeztetés fórumait a kialakult
árviszonyok felülvizsgálatára, az áremelések szociális
következményeinek feltérképezésére, az árak további emelkedését
meggátló antiinflációs csomagterv kidolgozására. Amennyiben nem
sikerül megegyezni a kormánnyal a szakszervezeti követeléseket
illetően, úgy az OKT legkésőbb január 22-ig dönt arról, milyen
további lépéseket tart szükségesnek.

    A vitában egyébként szóba került, hogy egyes, fizetési
nehézségekkel küzdő vállalatok részére a számlavezető bankok
megtagadták a munkabér-hitel folyósítását. A tanács
állásfoglalásában leszögezte: megengedhetetlen, hogy a dolgozók ne
jussanak hozzá járandóságukhoz, így tehát sürgős jogi megoldást kell
találni.

    A továbbiakban a március 25-i országgyűlési képviselői
választások rendszeréről, valamint a szakszervezetek
képviselőjelöltjeinek megválasztásáról zárt ülésen tanácskozott az
OÉT. (folyt. köv.)



1990. január 10., szerda 16:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Szaksszervezeti állásfoglalás az áremelésekről (3. rész)


X X X

A zárt ülésről kiadott tájékoztató szerint az Országoos
Koordinációs Tanács értetlenül fogadja és visszautasítja azt a
nyilatkozatot, amelyben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt
kifogásolja, hogy a Népszava főszerkesztőjének kinevezésével
kapcsolatosan a szakszervezetek nem kérték beleegyezésüket. A
bizottság elutasít minden olyan törekvést, amely az egypártrendszerü
diktatúra után a többpártrendszer viszonyai között törekszik
diktátumra. Az Országos Kooordinációs Tanácsban szövetkezett
szakszervezetek elutasítanak minden olyan szándékot, amely a
szakszervezetek belügyeeibe való beavatkozásra irányul, egyetlen
párttól sem fogadják el a szakszervezeti függetlenség megsértését.

    A közlemény tudatja továbbá, hogy az Országos Koordinációs
Tanács Pálfy G. Istvánt, a Népszava főszerkesztőjét a Magyar
Televizió elnökségi tagjává történt kinevezése miatt - főszerkesztői
beosztásának érintetlenül hagyásával - átmenetileg mentesitette a
közvetlen főszerkesztői feladatok ellátása alól. Ez idő alatt a
Népszavát a közeli napokban megválasztásra kerülő szerkesztő
bizottság, illetve egy megbizandó felelős szerkesztő irányitja..
(MTI)



1990. január 10., szerda 20:13


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:

"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD