|
|
 |
|
 |
Fodor István a parlamenti vizsgálóbizottságok szerepéről (1.
rész)
|
1990. január 8., hétfő - Rövid időn belül immár negyedszer
vetődött fel, hogy a Parlament hozzon létre bizottságot egy-egy
konkrét ügy vizsgálatára. Legutóbb a napokban, a lehallgatási
botránnyal összefüggésben dr. Tallóssy Frigyes országgyűlési
képviselő adott hangot annak a meggyőződésének, hogy a parlamentnek
is fel kell állítania egy vizsgálóbizottságot.
Az amúgyis túlterhelt Parlamentnek a hátrarlévő időben érdemes-e
újabb vizsgálóbizottságokat létrehoznia - erről kérdezte Fodor
Istvánt, az Országgyűlés megbízott elnökét Csoknyay Edit, az MTI
munkatársa.
Fodor István megítélése szerint a lavinát elinditó Bokor-könyv
megjelenése után kézenfekvőnek látszott egy parlamenti
vizsgálóbizottság létrehozása. A miniszterelnök erre irányuló
javaslata - amely csak egy volt az üggyel kapcsolatos intézkedések
közül - a társadalmi kontroll szükségességét kívánta érzékeltetni.
Ebben az esetben ugyanis a hadsereg morális szétesésének veszélyével
kellett számolni. Ennek ellenére valószínűnek tűnik, hogy a
honvédelmi vizsgálóbizottság sem tud majd sokkal több eredményre
jutni, mint amit a könyv maga is tartalmaz.
Raffay Ernő és Király Zoltán Csongrád megyei képviselő konkrét
indítványa, hogy jöjjön létre parlamenti bizottság annak
vizsgálatára: kik a felelősek az ország jelenlegi állapotáért. Az
indítványt benyújtó képviselők szerint ugyanis az ország népe érzi
és látja, hogy amíg a lehető legnagyobb áldozatokra kényszerítik,
addig azok a személyek, akik hibás döntéseikkel katasztrófába
sodorták az országot, még mindig élvezik kiváltságaikat. Javaslatuk,
hogy a parlamenti vizsgálóbizottság februárig állítsa össze azon,
most már nyugdíjas vagy még aktív politikusok, gazdaságpolitikusok
névsorát, akik Magyarország tönkretételével nyomatékkal vádolhatók
vagy gyanusíthatók. Ezután a névsorban szereplőktól a bizottság
kérjen vagyonnyilatkozatot, s ennek ismeretében hivatalos
adóhatósági vizsgálatot. A bizottság javaslata alapján pedig a
plénum még mandátuma lejárta előtt döntsön az esetleges
elmarasztalásról vagy az ügy átadásáról a legfőbb ügyésznek. Az
indítványozók a teljes körű errkölcsi és büntetőjogi felelősség
megállapítását szorgalmazzák - mondta el tájékoztatásként az
Országgyűlés megbízott elnöke. (folyt.köv.)
1990. január 8., hétfő 18:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|