Rendszerváltás és az MTI

	Duna-gate
A magyar közvélemény a Duna-gate botrány kipattanása óta meglehetős kiábrándultsággal kénytelen elkönyvelni, hogy puha forradalmunkban HIÁBA REHABILITÁLTUK A JOGÁLLAMISÁG ESZMÉJÉT. A gyakorlatban még lábbal tiporhatják ezeket az alapelveket. Mivégre deklarálja az alkotmány a pártok szabad működését, a politikai, a személyiségi jogok, a levéltitok tiszteletben tartását, ha még mindíg számon tartják, kinek telefonálunk, hová írunk levelet. EZEK NEM OLYAN KÜLÖNLEGES INFORMÁCIÓK - fogalmazta meg a laikus számára meglepő véleményét a tévé-híradóban a belügyminiszter; a dokumentumok jelentőségét a biztonsági szolgálat felelős osztályvezetője is meglehetősen alábecsülte. És talán az sem tanulság nélkül való, hogy a titkos feljegyzések láttán nem lepődött meg a független szervezetek néhány szóvivője sem. Legkevésbé azok, mondhatnánk, akik néhány éve még a jeles történelmi napok előtt maguk is "élvezhették" az őrszobák melegét. De a kép akkor teljes, ha idézzük a telefonlehallgatásokról az MSZP elnökének minapi nyilatkozatát: "Korábban volt olyan benyomásom, hogy beszélgetőpartneremen kívül más is van a vonalban"... Igen, az elmúlt 40 esztendőben sokan megszenvedték már, hogy olykor "más is van a vonalban"... Ezért aztán nem csodálkozhatunk, hogy a jólértesültek ma úgy érzik, hogy az illetéktelenül megszerzett dokumentumok előfeltevéseiket igazolták.(folyt.) 1990. január 8., hétfő 15:28
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Duna-gate 2.
Úgy tűnik, kormányunk nem csupán a gazdasági, de a politikai csődöt is megörökölte, s egyikről sem lesz könnyű elszámolni. Persze egy önmagára adó hivatalos személy érthető okokból nem szívesen vág ma a vizsgálat elé, bár a törvénysértésektől mindenki igyekszik elhatárolni magát. Amíg a szokatlan helyzetben beindul a jogi igazságkeresés nehézkes gépezete, lankadatlan erővel folyik a politikai harc, a nyilatkozatháború. A Katonai Főügyészség a bizonyítékok kiegészítését kérte - a feljelentő nyilvánosan megtagadta azt. Arra hivatkozott, hogy a csatolt dokumentumok egyértelműen alátámasztják a bűncselekmény alapos gyanuját. S nem kell hozzá különös jóstehetség, amikor azt mondjuk: a politikai érvek lesznek erősebbek, a nyomozást elrendelik. Hisz minden más lépés azt a látszatot kelthetné, hogy valahol, valakik el akarják tusolni a vizsgálatot. Közvéleményünk tehát minden bizonnyal óráról órára egyre több részletet ismerhet meg egy megfigyelés alatt tartott ország titkosszolgálatának munkamódszereiről. S be sem várva a hivatalos vizsgálat eredményét, ki-ki maga is eldöntheti, hogy mit fogad el törvényesnek. Olyan kérdésekre vár most választ a közvélemény az illetékesektől: MIÉRT ÉS KI HALLGATTA LE KŐSZEG FERENC TELEFONJAIT, KI ADOTT ENGEDÉLYT LEVELEK FELBONTÁSÁRA? HOGYAN ÉRTESÜLHETETT A BM EGY KÖZPONTI NAPILAP FŐSZERKESZTŐJÉHEZ ÍRT LEVÉLRŐL, NETÁN A TÉVÉ ELNÖKÉHEZ CÍMZETT SZEMÉLYISÉGI-JOGI PANASZRÓL? Miért tartották érdemesnek a rögzítésre azt a kompromittáló adatot, hogy a szabad demokraták "SZŰRÖS MÁTYÁS ELLENÉBEN JELENTÉKTELEN SZEMÉLYT JELÖLNEK A VÁLASZTÁSOKON A LÁTVÁNYOS BUKÁS ELKERÜLÉSE VÉGETT"... Hogy csak néhány példát ragadjunk ki találomra a sajtó rendelkezésére bocsátott dokumentum-csokorból. Titkosszolgálati tevékenységre persze minden államnak szüksége van. Ám csakis törvényes keretek között, társadalmi ellenőrzés mellett. A mi kérdésünk az: EGY ÁLLAM BIZTONSÁGÁT VESZÉLYEZTETHETI-E A SZEMÉLYISÉGI S A POLITIKAI JOG? Mert alapos a gyanúnk: egy jogállam biztonságát semmiképp Nem jelenthet ugyanis veszélyt az állam biztonságára, ha polgárai- alkotmányos keretek között - élnek jogaikkal. Nem állhat fenn tartósan az országban "kettős jogrendszer", nem deklarálhatunk magas szinten alkotmányos alapelveket úgy, hogy közben fenntartunk azzal ellentétes tartalmú titkos jogszabályokat s választott testületek által nem ellenőrizhető szervezeteket. Mert nem elég az állampolgári jogok megtartására letenni a "nagyesküt". Ez puszta szólam megfelelő szervezeti garanciák nélkül. (folyt.) 1990. január 8., hétfő 15:29
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Duna-gate 3.
De immár gyors, és határozott intézkedésekről hallunk, egy nemzetbiztonsági törvény megalkotásának terve is napirenden szerepel. E egy ponton a vizsgálatba nyilván a parlament is bekapcsolódhat. AZ A PARLAMENT, AMELY MA KELET-EURÓPA TALÁN LEGRÉGIBB MANDÁTUMÁVAL "BÜSZKÉLKEDHET". Amelynek politikai legitimitását jócskán kikezdte az idő, amely a békés átmenet igérvényével a tarsolyában most mégis megpróbálja átlépni saját árnyékát. Parlamentarizmus parlamenti közreműködés nélkül aligha képzelhető el. Ez az átmenet minden ellentmondása ellenére érvényes. A választások kiírása, a parlament önfeloszlatása sokakban ma olyan gondolatokat ébreszt, hogy a titkosszolgálat elleni akció nem más, mint a választási küzdelem sajátos nyitánya. Ezen persze el lehet gondolkodni. Azt viszont leszögezhetjük már most is: A VÁLASZTÁSOK TISZTASÁGÁT NEM AZ INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA, DE INKÁBB AZ VESZÉLYEZTETTE VOLNA, HA EZ AZ IDŐZÍTETT BOMBA TOVÁBB KETYEG. (MTI-Press) ág/pé 1990. január 8., hétfő 15:31
Vissza » A hírhez kapcsolódik »