|
|
 |
|
 |
Diplomáciai ,,offenzíva,,? (2. rész)
|
Sokan azzal támadják a tavaly ősszel hatalomra jutott japán
politikust, hogy a mostani ,,diplomácia offenzívával,, elősorban a
hazai mezőnyre kacsint, s inkább a február vége táján esedékes
általános választásokra gondol. Ez így persze túlzás, ám tény, hogy
a kormánypárton belül vizsonylag szűk bázissal rendelkező
miniszterelnök, a sorozatos hatalmi-pénzügyi-megvesztegetési
botrányok hullámverését alaposan megszenvedő japán kormányzat
jelenlegi első számú embere részére a hat országot érintő körutazás
valójában jól kihasználható alkalom a közszereplésre, a jó
értelemben vett publicitásra.
Az is vitathatatlan, hogy a hivatalos Tokió számára a korábbinál
fajsúlyosabb kérdés a kelet-európai reofrmfolyamatok megítélése.
Bármilyen japán politikai intézmény, párt, sajtószerv vagy üzleti
vállalkozás képviselőjével is beszéljen manapság az ember,
egybehangzóan helyeslik a legutóbbi hónapok-évek változásait. Némi
túlzással élve úgy is fogalmazhatnánk, hogy Kelet-Európa a korábbi
időszakhoz képest ,,divatba jött,,. Ám a tisztánlátás kedvéért, s a
felesleges illúziók eloszlatására ehhez rögtön tegyük hozzá: az elvi
támogatás korántsem azonos a sokszor szinte automatikusnak képzelt
pénzügyi-gazdasági segítséggel. Sőt a japán cégeket, még az
iszonyatos tőkeerővel rendelkező mammutvállalatokat is beleértve, e
téren kimondottan az óvatosság, a megfontoltság vezérli.
Nem egyértelmű a kelet-európai átrendeződés tempójának, s
kilátásainak megítélése sem (ez szintén a kivárást pártolók
pozícióját erősíti), s még kevésbé az, hogyan hathat ki a
,,piacosabb,, mechanizmus a jövőbeli kapcsolatokra, mennyire lehet
biztosnak tekinteni az eddigi változásokat, s nem kell-e számolni
például Magyarország esetében a gazdaság szétzilálódásával.
Ezzel együtt, s mindennek ellenére Japán - kicsit szakítva a
,,fontolva haladást,, szorgalmazó szakértők tanácsával - számos
területen máris elkötelezte magát közös programok bevezetése, a
szakemberek felfuttatása, környezetvédelmi elképzelések
felvállalása, kiterjedt ösztöndíjas tervezetek mellet. Ismert az a
kezdeményezés is, hogy magyar élelmiszer-szállítmányok
megvásárlásával és Lengyelországnak adományozásával egyszerre
támogassák mindkét reform-irányvonalat követő kelet-európai államot.
A budapesti látogatáson a programokon, vagy a régóta húzódó
gazdasági témakörön (így mindenekelőtt a Suzuki-féle gépkocsi
kooperáción) kívül remélhetőleg sokféle elképzelés napirendre kerül.
S akkor talán a herendi sumo-váza is inkább szimbóluma, nem pedig
kuriózuma lehet a magyar-japán kapcsolatoknak. +++
Szegő Gábor MTI-PRESS
1990. január 7., vasárnap 12:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|