|
|
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (13. rész)
|
Mindezekre figyelemmel javasolta, hogy az Országgyűlés az alkotmány 28. szakaszának (2) bekezdése alapján 1990. március 16-i hatállyal mondja ki feloszlását. Ennek kimondása esetén a társadalom nagyobb része által kívánatosnak tartott időpontban tarthatók meg a választások. Végül kérte képviselőtársait, a parlamenti csoportokat és politikai csoportokat, hogy a határozati javaslatról fejtsék ki álláspontjukat. Az elsőként felszólaló Hámori Csaba (országos lista). ------------ az MSZP parlamenti csoportjának vezetője a Kelet-Európában megindult társadalmi változásokra utalt. Elmondotta: amikor a hatalom és a társadalom utcán zajló párbeszédét figyelhettük Csehszlovákiában, az NDK-ban és Bulgáriában, továbbá amikor a hatalmi téboly temesvári brutalitásáról értesültünk, széles körben tudatosult, hogy elsőrendű cél, érdek a magyarországi békés átmenet. Kedvező, hogy az áttörést, a négy évtizedes politikai rendszer lebontását és az új, demokratikus intézményrendszer kiépítését ezidáig nagy társadalmi megrázkódtatás nélkül tettük meg. Erre azért kerülhetett sor - vélekedett -, mert időben találkozott a társadalom igénye, a hatalom reformerőinek törekvése és a progresszív ellenzék szándéka. A kedvező változásokban közrejátszott, hogy a politika színpadán fellépő régi és új szereplőkben kellő önmérséklet volt, s hogy a folyamatok irányát, lényegét felismerve megkötötték a szükséges kompromisszumokat. Hasonló együttműködésre lesz szükség a közeljövőben is, amikor egy kritikus ponthoz ér társadalmunk. Ahhoz a szakaszhatárhoz, amelyik elérésekor a gazdaságot és az emberek megélhetését meghatározó ,,sebészi,, beavatkozást kell elkezdenünk. Az elmúlt napok parlamenti vitái is bizonyították - mondotta Hámori Csaba -, hogy mit jelent az, amikor a reformok hulláma átcsap abba a szférába, ahol az állampolgárok többsége a változásokból főként a hátrányokat érzi. Ezért, s mivel a jelenlegi Országgyűlés teljesítette történelmi hivatását, a képviselő a Parlament MSZP-frakciója nevében javasolta, hogy a legfelsőbb törvényhozó testület március 16-ával oszlassa fel önmagát, a választásokat pedig március 25-re írják ki. (folyt. köv.)
1989. december 21., csütörtök 13:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|