Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 03.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC:

Vlaszov és a KGB

"A glasznoszty eddig csak felszínesen érintette a szovjet titkosrendőrség, a KGB félelmetes tevékenységét, amellyel elnyomja az ellenzékieket és szoros ellenőrzést gyakorol a társadalom felett. Jurij Vlaszov, volt olimpiai súlyemelő bajnok a Szovjetunió Népi Küldöttek Kongresszusának moszkvai küldötte azonban rátapintott a dologra, amikor olyan szervezetként jellemezte a KGB-ét, amely működésének története tele van kínzással és gyilkossággal. Ez azonban nemcsak történelmi kérdés - folytatta Vlaszov. A szovjet titkosrendőrség egészen a mai napig, azzal félemlíti meg azokat akik szembe mernek szállni az államhatalommal, hogy elmegyógyintézetbe zárják őket. A KGB állandó veszélyt jelent a demokráciára nézve és még a glasznoszty időszakában sem árulja el titkait."

Országgyűlés - második munkanap (1. rész)

1989. december 19., kedd - Bejelentésekkel kezdődött az Országgyűlés decemberi ülésszakának második munkanapja kedden reggel 9 órakor. Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke arra kérte a parlamenti csoportokat, hogy az ülésszak idején tárgyalják meg a politikai pártokkal és az érdekképviseleti szervekkel folytatott konzultációk tapasztalatai alapján a parlamenti választások előrehozataláról, az Országgyűlés megbízatásának lerövidítéséről szóló javaslatot.

Tájékoztatást adott arról: az MSZP parlamenti csoportja
felhívással fordult az Országgyűléshez, hogy az Ideiglenes
Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. december 21-22-i
megalakulásának évfordulóján emlékezzenek meg e történelmi
eseményről. Kérte, hogy a parlamenti csoportok tárgyalásaikon e
kérdésben is alakítsák ki álláspontjukat.

    Elmondta azt is, hogy a Parlament kupolatermében a
Pénzügyminisztérium számítógépes rendszere a képviselők
rendelkezésére áll; segítségével a költségvetéssel összefüggésben
bármilyen részadatról tájékozódhatnak a képviselők.

    Az Országgyűlés ezután a tárgysorozatnak megfelelően
tájékoztatót hallgatott meg a kormány 1990. évi gazdaságpolitikai
programjáról, amelynek előterjesztője Kemenes Ernő, az Országos
Tervhivatal elnöke volt. (folyt.köv.)


1989. december 19., kedd 10:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (2. rész)

Kemenes Ernő elöljáróban elmondta: az Országgyűlés legutóbbi
------------

ülésszakán - a képviselőcsoporti, a bizottsági üléseken és a
plenáris ülésen - kemény bírálatokkal illették a kormányzat első
olvasásra benyújtott gazdaságpolitikai elgondolásait, a gazdasági
feltételek várható alakulását, a követendő gazdaságpolitikai
magatartást, a javasolt prioritásokat.

    A most beterjesztett kormányzati javaslat e parlamenti
kezdeményezések és javaslatok alapján készült, és további
erőfeszítéseket tartalmaz a gazdaság strukturális
alkalmazkodóképességének erősítésére, a vállalkozások feltételeinek
javítására, az induló vállalkozások ösztönzésére, összességében a
gazdaság fejlődőképességének további erősítésére. A parlamenti vita
alapján a kormányzat ismét áttekintette az inflációs folyamat külső
és belső tényezőit, kézbentartásának lehetőségeit, és a
gazdaságpolitikai program tartalmazza a parlament adózással
kapcsolatos döntéseit is. A korábbi felvetésekhez igazodóan
mérséklődtek a gazdasággal kapcsolatos törvénykezési programra
vonatkozó kormányzati javaslatok, és a mostani előterjesztés
tartalmazza az elvégzendő kormányzati feladatokat a Minisztertanács
mandátumának hátralévő időszakára is.

    Ezzel egyidejűleg folytatódtak a tárgyalások a KGST
partnerországokkal az 1990. évi kereskedelmi, együttműködési
megállapodásokról. E tárgyalások alapján ma megalapozottabban
ítélhetjük meg gazdasági mozgásterünket - mondotta a tervhivatal
elnöke, majd így folytatta: - Előbbre jutottunk az Európai Közösség
vezetőivel és egyes, a magyar gazdaság számára különösen fontos
nyugati országok vezetőivel folytatott tárgyalásokban is. A
kormányzat tovább folytatta konzultációit a Nemzetközi
Valutaalappal, és ennek alapján kirajzolódtak egy lehetséges
megállapodás körvonalai. Mindezek alapján a kormány és a parlament
ma világosabban, egyértelműbben tudja megítélni gazdálkodásunk
meghatározó nemzetközi feltételeit. Az is közismert a Tisztelt Ház
előtt, hogy a kormány a közelmúltban politikai konzultációs
sorozatot kezdeményezett, amelyen többek között szó volt a gazdasági
helyzet kezeléséről, a gazdasági program politikai
vezényelhetőségéről is. (folyt. köv.)


1989. december 19., kedd 11:52


Vissza »


Országgyűlés - második munkanap (3. rész)

Így most a különböző politikai erők, politikai pártok és
érdekképviseletek véleményeinek ismeretében tudjuk javaslatainkat
önök elé terjeszteni.

    E sokoldalú, felelős előkészítő munka ellenére is a most
előterjesztett gazdaságpolitikai program súlyos feszültséggel
terhelt. A nehéz, helyenként kritikus helyzet problémáival
szembenézve - különösen rövid távon - nem látszanak a jó megoldások
lehetőségei, vagy sokszor riasztók a válságkezelés feladatai. A
kormány jól tudja, hogy gazdasági bajainkat vizsgálva jobb lenne a
strukturális válságnál és a fizetési válságnál könnyebb problémákkal
megküzdeni, ám gazdaságunk betegségei súlyosak, gyógyításuk hosszú
folyamat, és a kormány nem ajánlhat könnyű megoldásokat.

    Az előterjesztett program a korábban jelzettnél is nehezebb
külgazdasági és belső feltételek közepette küzd a gazdaság
működőképességének fenntartásáért, és kíván feltételeket teremteni a
kilábaláshoz, a gazdaság egészséges részeinek fejlődéséhez. A
gazdaság működtetése, az átalakulás feltételeinek megteremtése az
ország alapvető érdeke, és ezért nem kerülhetők meg az ezzel
kapcsolatos népszerűtlen intézkedések sem. A kormány - mint azt a
beterjesztett program mutatja - felelősséget kíván vállalni az
átmenet biztosítására. Ez a Parlament és ez a kormány az ország
többi, valóban felelős politikai erejével együttműködésben már nagy
dolgokat vitt véghez. (folyt. köv.)


1989. december 19., kedd 12:01


Vissza »


Országgyűlés - második munkanap (4. rész)

Gondoljunk új külpolitikai és biztonságpolitikai
kezdeményezéseinkre, vagy új alkotmányunkra, a jogállamiság
feltételeinek megteremtésére, a demokratikus politikai rendszer
alapjainak kiépítésére, a békés politikai átmenet feltételeinek
biztosítására. Most - kritikus helyzetben - a gazdaság átvezetéséről
kell gondoskodnunk, s ez nem kevésbé súlyos felelősséget jelentő
feladat. A kormány úgy látja, hogy ez fájdalmas, de nem
megoldhatatlan.

    A fizetésképtelenség miatti közvetlen veszély elhárítható, ám,
ahhoz fontos gazdaságracionalizálási feladatokat kell elvégezni.
Szociális oldalon nagy erőfeszítések szükségesek egyes rétegek
leszakadásának, további pozícióromlásának megakadályozására, és az
infláció hatásainak legalább részleges kivédésére. E nehéz feladatok
felvállalását az igazolja, hogy mai ismereteink szerint nem látszik
más, könnyebb, reálisan bejárható út. E feszültségekkel terhes
program nem vállalása súlyos helyzetet eredményez. Gazdaságunk
néhány hónap alatt finanszírozhatatlanná válik, működése
ellehetetlenül, ebben az esetben súlyos termelés- és
fogyasztáscsökkenéssel kellene szembenéznünk, és ami még
tragikusabb, gazdaságunk mély válságba süllyedve hosszú időre
elvesztené esélyét a kibontakozásra - mondotta.

    Kemenes Ernő kiemelte: úgy látjuk, ma még mindez elkerülhető, s e
programhoz mai ismereteink szerint biztosítható az elengedhetetlen
külföldi segítség és egyidejűleg minden, az ország sorsa, jövője
iránt elkötelezett, felelős politikai erő támogatása is.
(folyt. köv.)


1989. december 19., kedd 12:02


Vissza »


Országgyűlés - második munkanap (5. rész)

A napirend előterjesztője ezután kérte a Házat: támogassák a
programot, bízzanak a kormányzatban, a vita lezárásakor adjanak
felhatalmazást e nem könnyű feladatok elvégzéséhez.

    Ezt követően a javasolt gazdaságpolitikai program négy
meghatározó elemére külön is kitért az előadó. A KGST-együttműködés
várható alakulásáról és hatásairól szólva elmondta: az egyes
országok közismert gazdasági és politikai nehézségei hátráltatják
gazdasági kibontakozásunkat, s ráadásul nem kalkuláltunk a
rubelelszámolású kereskedelmi forgalom ilyen mértékű visszaesésével.
Néhány friss adat: 1989 eddig eltelt 11 hónapjában a
rubelelszámolású importunk mennyisége már körülbelül 7 százalékkal
csökkent. Rubelexportunk mennyisége 3-4 százalékkal mérséklődött, s
mindez jelentős, az első 11 hónapban körülbelül 400 millió rubeles
kereskedelmi aktívum kialakulása mellett. Újabb ismereteink szerint
a jövőre az import további 5-6 százalékos csökkenésével
számolhatunk, s a fizetési mérleg aktívumának leépítési kényszere az
export további, körülbelül 20 százalékos mérséklését teszi
szükségessé.

    Mindennek hatása alapvetően rázza meg jelentős részben e
piacokra épülő gazdaságunkat. Nagy jelentőségű számunkra, hogy a
legutóbbi magyar-szovjet kormányfői találkozó nyomán biztosíthatónak
tűnik az energiaellátásunkhoz szükséges szovjet import. Egyidejűleg
nagy szükség van a hazai energiatermelés hatékonyságának fokozására,
az energiafelhasználásnak a javasolt áremelésekkel is
kikényszerített racionalizálására. (folyt. köv.)


1989. december 19., kedd 12:03


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második munkanap (6. rész)

Ennek ellenére várhatóan az import mérséklődése több területen
termelési zavarokat okoz, és a kieső rubelimport pótlása terheli
konvertibilis devizamérlegünket.

    - Élelmiszertermelésünk és iparunk szocialista piacokra
szakosodott termelőinél ugyancsak gondot jelent a rubelelszámolású
export jelzett csökkenése - folytatta. - Mivel a termékek jelentős
része más piacokon nem értékesíthető, ez közvetlen
termelésvisszaesést eredményez. Számításaink szerint az iparban ez
körülbelül 2 százalékot is meghaladó termeléscsökkenéshez vezethet;
ennyivel kevesebb lesz a megtermelt és a felhasználható jövedelem,
és jelentősen megnő a munkanélküliek száma is. Ez elsősorban a
gépipart és a könnyűipar egyes területeit érinti. A helyzet a
következő években sem lesz számottevően kedvezőbb, struktruális
problémáink tovább éleződnek. Ezért piacváltásra kényszerülünk, ami
viszont például szabványaink, termékeink minőségének, az alkalmazott
technológiáknak, s az ipari és kereskedelmi managementnek a
megváltoztatását is igényli.

    Ez a váltási kényszer éppen a legnehezebb időszakban rak ránk
újabb terheket. A termelésben az átállást a gazdálkodó
szervezeteknek elsősorban saját vagyoni, jövedelmi és szellemi
alapjaiban kell megoldaniuk. Az állam azonban nem hagyhatja magára
súlyos, helyenként megoldhatatlan problémákkal a vállalatokat, hanem
megfelelő feltételeket teremtve segítenie szükséges a szerkezeti
átalakulást; például az exportfejlesztő pályázati rendszerrel, a
területfejlesztési és foglalkoztatási alapokból biztosított
fejlesztési lehetőségekkel, további, külön e célra szervezett állami
tőkejuttatás rendszerével. (folyt. köv)


1989. december 19., kedd 12:04


Vissza »


Országgyűlés - második munkanap (7. rész)

Ezután Kemenes Ernő adóssághelyzetünkről és a gazdaság külső
finanszírozásának kérdéseiről szólt. Mint mondotta: gazdasági
életünknek 1990-ben is egyik fontos jellemzője lesz adósságterhünk,
és adósságszolgálati kötelezettségeink finanszírozhatóságának
éleződő problémája. 1990-ben kamatfizetési kötelezettségünk közelíti
a 1.5 milliárd dollárt, aktuális törlesztési kötelezettségünk
további, körülbelül 1.9 milliárd dollárt jelent. Összesen tehát
körülbelül 3.4 milliárd dollárt kell fizetnünk, ez forintra
átszámolva durván 200 milliárdot jelent, ami nemzeti termelésünk
mintegy 10 százaléka. Ha ezt az összeget kihasítjuk a termelés
visszaesésével küzdő gazdaságunkból, nem maradnak forrásaink az
egészséges gazdasági területek fejlesztésére, a szükséges
strukturális változások finanszírozására, és szembe kell néznünk az
életszínvonal csökkenésével is. Mindennek elkerülésére továbbra is
nélkülözhetetlenek a külső erőforrások és a refinanszírozási
hitelek.

    A szükséges külső erőforrások, a külső finanszírozás kérdéseiben
meghatározó a Nemzetközi Valutaalap segítsége a gazdaságpolitikai
program finanszírozásában, részben közvetlen hitelfolyósításai
révén, részben garanciaértékű részvétele miatt. Mint ismeretes, a
Valutaalappal folyó tárgyalások a mostani szakaszban a szokásosnál
nagyobb publicitást kaptak. Jórészt már ismert önök előtt, hogy a
Valutaalap hajlandó részt vállalni programunk finanszírozásában,
amennyiben van esély a régóta időszerű és elkerülhetetlen
gazdaságracionalizálás megindítására, és a gazdasági reformfolyamat
meggyorsítására. A kormány javaslata ilyen szándékkal készült,
vállalva az átalakítással kapcsolatos gazdasági és szociális
megrázkódtatásokat. A parlamenti vitákban, a bizottsági fórumokon
ezzel kapcsolatban többen felvetették, hogy a kormányzati
javaslatokban a valutaalap diktátuma érvényesül, és háttérbe kerül a
gazdaság autonómiája, a kormány önállósága. (folyt. köv.)


1989. december 19., kedd 12:37


Vissza »


Országgyűlés - második munkanap (8. rész)

E problémakörhöz kapcsolódva a Tervhivatal elnöke kiemelte: a
kormányzati javaslatok az ország érdekeit tekintik elsődlegesnek, a
gazdaság működőképességének megőrzését tartják a legfontosabbnak. A
Valutaalap és a hitelezők érdekei hasonló irányba mutatnak. Tehát
ezt a gazdaságpolitikát nem a Valutaalap, hanem az elmúlt évek során
felhalmozódott problémák kényszerítik ránk. A kormányzat őszinte
meggyőződéssel javasolja ezt a programot elfogadásra, mert óriási
veszélyt jelentene tovább halogatni gazdaságunk rendbetételét, új
utakon való elindítását. Az ország alapvető érdeke a Valutaalap
konstruktív együttműködésének megnyerése, enélkül nem biztosítható
az ország külső finanszírozása, és közvetlen veszéllyé válik a
fizetésképtelenség, a gazdaság összeomlása. A finanszírozható külső
forrásbevonás mértéke kisebb korábbi számításainknál. A korábban
számított 700-800 millió dolláros folyó fizetésimérleg-hiánnyal
szemben körülbelül 550 millió dolláros fizetésimérleg-hiány tűnik
megalapozhatónak és finanszírozhatónak.

    A Valutaalappal folytatott tárgyalásokról szólva Kemenes Ernő
elmondta: további külgazdasági pozícióinkat tekintve egyetértésre
jutottunk a Valutalaappal a megvalósított árfolyam-leértékelésben,
és a rubelaktívum leépítésében. Egyetértés van belső pénzügyi
egyensúlyunk további javításában, ennek megfelelően javasoljuk az
állami költségvetés körülbelül 10 milliárd forint deficittel való
jóváhagyását, és az Állami Fejlesztési Intézet által finanszírozott
állami feladatok ellátására az írásos előterjesztésben jelzett 29
milliárd forintos előirányzat helyett 24 milliárd forintra
csökkentését. (folyt. köv.)


1989. december 19., kedd 12:37


Vissza »


Országgyűlés - második munkanap (9. rész)

A kormányzat a Valutaalap részvétele nélkül sem tud más
gazdaságpolitikát ajánlani - szögezte le.

    Ezután az inflációról és az annak visszaszorítására tett
erőfeszítésről szólt. Mint mondotta: az inflációs ráta tartós
csökkenése csak a reálfolyamatokban végbemenő érdemi változások
esetén valósulhat meg; az infláció nem egyszerűen árkérdés, hanem a
gazdaságpolitika egészének kell antiinflációs jellegűnek lennie. A
kormány antiinflációs törekvéseinek egyik kulcseleme a kínálat
élénkítése és a piaci verseny erősítése. Ezt szolgálja egyrészt az
importverseny hatókörének további kiszélesítése, a
rubelkapcsolatainkban a piaci megoldások alkalmazása, a
vállalkozásélénkítő program, a vállalkozások terheit mérsékelő
adócsökkentések, a gazdálkodási feltételeket javító dereguláció,
másrészt a piaci szereplők számának növelése, a veszteségforrások
megkezdett felszámolása, a monopolhelyzetek megszüntetése - a
termelési és értékesítési fázisban egyaránt -, valamint a
privatizáció megkezdése és széles körű érvényesítése.

    Nagy jelentősége van az infláció fékezésében a szigorú monetáris
politikának, a fizetési fegyelem megszilárdításának és a
megtakarítási hajlandóságot növelő pozitív reálkamatot biztosító
kamatpolitikának is. E gazdaságpolitikai elemek közül jó néhány már
rövid távon is az inflációs nyomás mérséklése irányába hat. A
hosszabb távú antiinflációs politika fontos eleme a valóságos
értékviszonyokat, a világpiaci árarányokat is kifejező árrendszer
kiépítése. Ennek kialakulása azonban rövid távon nagyobb
árnövekedést eredményez. Ezért a kormány a világpiaci árakat csak
fokozatosan érvényesíti; ez jellemzi az 1990-es programot is. Az
infláció kézben tartására a kormány csak a gazdálkodó szervek és a
társadalom egészének kooperatív, az inflációt fékező magatartása
esetén lát lehetőséget.

    Gazdaságunk sok külső bizonytalanság és kockázat mellett
működik - állapította meg a Tervhivatal elnöke, majd hozzátette: -
Belső kockázataink egyik legveszélyesebbje az infláció
elszabadulása, s az adott bizonytalanság mellett könnyen
meghiúsulhat a most Önöknek átadott árprognózisunk. Ezért a
kormányzat alaptörekvése, hogy a gazdaság folyamatos irányításában
minden területen biztosítékokat építsen ki az árak elszabadulásával
szemben. Szeretném bejelenteni: kemény árellenőrzést kívánunk
érvényesíteni, s ehhez kérjük a társadalmi érdekképviseleti
szervezetek és a társadalmi nyilvánosság támogatását is.
(folyt.köv.)


1989. december 19., kedd 12:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második munkanap (10. rész)

A kormány javasolt életszínvonal és szociálpolitikai
törekvéseiről Kemenes Ernő elmondta: kedvező esetben - a fogyasztás
szinten maradása esetén - is egészen biztosan az eddigiektől
eltérően alakulnak az összes jövedelem körülbelül 60 százalékát
jelentő munkajövedelmek. A termelésben végbemenő kemény
differenciálódás a kereseteknek a megszokottnál sokkal nagyobb
szóródását fogja előidézni. És meg kell szoknunk: a keresetek, sőt a
vállalkozói jövedelmek is csökkenhetnek - a piaci eredményesség
függvényében - jelentette ki. A kormányzat nem vállalkozhat a bérek
növekedésének és arányosításának garantálására, bármennyire
intenzívek is az erre vonatkozó igények a különböző dolgozói
rétegekben. Törvényileg a keresetek minimális szintjét garantáljuk,
a bérek és keresetek alakulásának minden más kérdése a munkáltatók
és a munkavállalók együttes gazdasági eredményességének függvénye,
illetve egyezkedésük következménye.

    A strukturális átalakulás periódusában a munkanélküliség is
elkerülhetetlen. A kormány a munkaerőpiac intézményrendszerének és
kontrolljának a továbbfejlesztésével és aktív
foglalkoztatáspolitikával, munkahelyteremtési programokkal, át- és
továbbképzési rendszerek kiépítésével, munkaerő-gazdálkodási
rendszerünk továbbfejlesztésével kíván úrrá lenni a gondokon.

    A szociálpolitikai program a védtelen rétegek, a nyugdíjasok, a
fiatalok, a munkanélküliek, a legrászorultabb egyének, csoportok,
hátrányos helyzetűek, elmaradott térségben élők biztonságának
megteremtésére, megőrzésére irányul. A kormány arra vállalkozik,
hogy megakadályozza az alacsony jövedelműek helyzetének további
romlását, illetve a gazdasági kényszerekhez, inflációs hatásokhoz
nehezebben alkalmazkodó családok helyzetének megrendülését. E
célokat részben az átfogó szociális, szociálpolitikai intézményi
ellátások - nyugdíj, gyermekneveléshez kapcsolódó ellátások, stb. -
differenciált emelésével kívánja biztosítani.

    A kormányzat külön figyelmet fordít Budapest és a nagy ipari
városok alacsony jövedelmű és hátrányos helyzetű családjainak
támogatására. Úgy véli, hogy aktív foglalkoztatáspolitikával, a
vállalatok és a szakszervezetek felelős bérezési magatartásával és a
jelzett szociálpolitikai kezdeményezésekkel a legkritikusabb
szociális problémák kezelhetők.

    - Tisztában vagyunk azonban azzal, hogy mindennek ellenére a
családok széles körében nehezednek az életfeltételek, nőnek a
terhek. Ennek elkerülésére 1990-ben azonban nincsenek reális esélyeink
és lehetőségeink - mondotta végezetül a napirend előadója, majd
kérte a képviselőket, támogassák a programjavaslatot, és hatalmazzák
fel a kormányt a program megvalósítására. (folyt.köv.)


1989. december 19., kedd 12:45


Vissza »


Országgyűlés - második munkanap (11. rész)

Az OT elnökének beszámolóját követően Gágyor Pál, a
     ----------
reformbizottság előadója ismertette a bizottság álláspontját.

    - Ismét sorsdöntő kérdésekről kell határozunk - mondta -, hiszen
nem kevesebbről van szó, mint a fizetőképesség megőrzéséről, a
gazdaság működőképességének fenntartásáról. S ráadásul mindezt úgy,
hogy a lakosság már amúgy is súlyos terhei ne haladják meg a
tűrőképesség határát. A döntésnek nagy tétje van: a békés átmenet. E
nyomasztó felelősség súlya alatt vitatták meg az Országgyűlés
bizottságai a kormány 1990. évi gazdasági programját.

    A vita során nyilvánvalóvá vált - folytatta Gágyor Pál -, hogy
két lehetőség közűl kell választani: kemény intézkedésekkel
megteremteni az ország talpon maradásának feltételeit, vagy pedig -
kisebb terheket vállalva - veszélyeztetni a válságból való kilábalás
utolsó lehetőségét. A kormány programja egyértelműen azt a
következtetést vonja le, hogy nincs más út, mint vállalni a drákói
intézkedéseket. Ezek nélkül ugyanis az ország mély válságba
sodródik.

    A bizottságok általában elismerték a kormány
helyzetértékelésének helyességét, ugyanakkor megkérdőjelezték a
problémák megoldásának néhány módszerét. A leginkább
kifogásolhatónak azt tartották, hogy az antiinfláció elvének
gyakorlati feltételei nem jelennek meg elég markánsan a programban.
A képviselők nélkülözhetetlennek tartják, hogy a kormány egyik
alapkérdésének tekintse az infláció fékentartását. Minimális
követelmény: a kormány legalább arra tegyen hatékony intézkedéseket,
hogy az 1990-es tényleges inflációs ráta ne haladja meg a programban
meghatározott mértéket.

    Végképp szakítani kell azzal a gyakorlattal - mondotta Gágyor
Pál -, hogy csak az elosztási arányok módosításával próbálják a
költségvetés helyzetét javítani. A gazdaságpolitikai program egy sor
intézkedése azonban most is erre a módszerre utal. Ezzel
nagymértékben megterhelik a lakosságot, de igazában nem segítik az
ország jövedelemtermelő képességének növekedését. A képviselők
véleménye szerint illúzió, hogy a jelenlegi magyar viszonyok között
a piac spontán működése megoldja vagy megoldhatja a gazdasági
problémákat. Tudomásul kell venni, hogy rövid időn belül nem
jöhetnek létre olyan piaci viszonyok, amelyek érezhetően az árak
letörésének irányába hatnának. Nincs működő piacgazdaság, s nem
bontakozott ki széles körű verseny, amely képes lenne az áremelési
törekvések ellensúlyozására. (folyt.köv.)


1989. december 19., kedd 13:16


Vissza »


Országgyűlés - második munkanap (12. rész)

A bizottságok helyeslik a program kisvállalkozásokat segítő
intézkedéseit, de szükségesnek ítélik a vállalkozásokat általában
előmozdító gazdaságpolitika érvényesítését is. Nélkülözhetetlennek
tartják, hogy az életképes nagyvállalatoknál is megélénküljenek,
felgyorsuljanak a vállalkozások, s véleményük szerint ezt a
folyamatot a gazdaságpolitikának minden lehetséges eszközzel
katalizálnia kell.

    Azt is kifogásolták a képviselők, hogy a program nem tartalmaz
hatékony intézkedéseket az anyag- és energiatakarékosság fokozására,
pedig - meglátásuk szerint - ezen a területen sok mobilizálható
tartalékkal rendelkezünk. A hozzánk hasonló országokban 30-40
százalékkal kevesebb anyagot és energiát használnak fel a
termékekhez, mint nálunk. Gyorsítani kell tehát a műszaki
fejlesztéseket, és intézkedéseket hozni az anyag- és
energiapocsékolás megszüntetésére. Pusztán energiából annyit
pazarlunk el, ami egyenlő a Paksi Atomerőmű teljesítményével -
mutatott rá Gágyor Pál. Ugyancsak gazdasági tartalékokat jelentenek
a készletek: a számítások szerint 400 milliárd forint értékű
készletet lehetne mobilizálni. Ennek ismeretében furcsának tűnik,
hogy sok esetben néhány tízmillió forint ügyében vívnak egymással
közelharcot a képviselők a parlamenti vitákban. Ez tarthatatlan
helyzet, és sürgős intézkedésekre van szükség.

    A bizottságok egyetértenek a programban jelzett
exporttámogatások szűkítésével, ám felhívják a kormány figyelmét,
hogy a támogatások visszafogását körültekintően kell végrehajtani.
Arra is tekintettel kell lenni, hogy a konvertibilis exportot a
belső piac egyensúlyának megőrzése illetve javítása mellett lehet
csak támogatni. Ez alapvető feltétele az exportképességnek, hiszen
ha nincs verseny és húzóerő a belföldi piacon, nem fokozható
versenyképességünk a külföldi piacokon.

    A továbbiakban Gágyor Pál szólt arról, hogy a bizottságok újból
sürgették az államigazgatási költségek leépítését, valamint a
gazdaságot béklyózó bürokratikus intézmények felszámolását.
Indokoltnak tartják a számviteli és statisztikai rendszer
racionalizálását, a piacgazdasághoz nem illő módszerek elhagyását.

    Az előadó kitért a lakáskoncepcióra is, amely valamennyi
bizottsági ülésen a legvitatottabb kérdések közé tartozott. Mint
mondotta, a reformbizottság megítélése szerint a benyújtott
javaslatok első változata nem támogatható. Éppen ezért felkérték az
Országos Tervhivatal elnökét: dolgozzon ki egy átfogó, hosszú távú
lakásgazdálkodási, lakáspolitikai programjavaslatot, és vegye
figyelembe a bizottsági üléseken született indítványokat.
(folyt.köv.)


1989. december 19., kedd 13:17


Vissza »


Országgyűlés - második munkanap (13. rész)

A reformbizottság támogatja a terv- és költségvetési bizottság azon
javaslatát, miszerint a munkanélküliség mérséklésére és a munkahelyi
kínálat növelésére a kormány tegyen még hatékonyabb intézkedéseket.
Az erre elkülönített pénzforrások felhasználásáról a kormány adjon
tájékoztatást az Országgyűlésnek.

    A bizottság előadója hangsúlyozta: népünk a terheket csak úgy
tudja vállalni, ha látja a kibontakozás lehetőségét. Az őszinte
diagnózis és a fájdalmas terápia sokkoló hatású, ezt azonban
ellensúlyozhatja, ha megvan a remény a belátható időn belüli
kilábalásra. Végül kérte az Országgyűlést, hogy a kifejtett
észrevételekkel, javaslatokkal együtt vegye tudomásul a kormány
előterjesztését.

    Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) megállapította: a gazdaság
    -----------
jövője a termelésben dől el, és nem a költségvetési gazdálkodásban.
Kifejtette: az Országos Tervhivatal elnöke jelentőségében hátrább
sorolja az inflációt, ami arra utal, hogy a magyar gazdaság
autonómiáját kívülről véli meghatározottnak. Pedig ez a
gazdaságpolitikai program megbukhat belülről is az infláció
elszabadulásával - hangsúlyozta.

    A képviselő rámutatott: a későbbiekben tárgyalandó fogyasztási
adó törvénybe foglalása javíthatja a költségvetési egyensúlyt,
fedezheti hiányát, de növeli az inflációs rátát. Éppen ezért nem
tartotta véletlennek, hogy a pénzügyminiszter e téma megtárgyalását
a költségvetés vitája és a határozathozatal után kérte. A
továbbiakban kifejtette: az állampolgárok ma még nem látnak
garanciát arra, hogy megtakarításaikkal elkerülhetik az inflációt.
Ennek kapcsán utalt a befektetési lehetőségek korlátaira.
Liberalizálni, versenyhelyzetet teremteni csak rendezett
tulajdonviszonyok közepette lehet - állapította meg, hozzátéve:
ennek hiánya okozta eddigi kudarcainkat is. Végezetül leszögezte: a
helyzet megérett arra, hogy a kormány kézbe vegye a gazdaság
ellenőrzését. Javasolta, hogy jöjjön létre gazdasági minisztérium,
amely nemcsak tervez, hanem végrehajt, irányít és ellenőriz is.
(folyt.köv.)


1989. december 19., kedd 13:18


Vissza »


Országgyűlés - második munkanap (14. rész)

Bódi János (Baranya m., 11. vk.) felhívta a figyelmet a
-----------
gyermekes családok, a pályakezdők és a nyugdíjasok gondjaira.
Hangoztatta, hogy a szabadárak és az infláció várható hatásait
tekintve nehezen hihető a legalacsonyabb nyugdíjasok helyzetének
kismértékű javulására vonatkozó ígéret.

    A vállalkozásélénkítő piacgazdaság, a külföldi működőtőke, a
privatizáció, a 100 milliárd forinttal tartozó veszteséges
vállalatok felszámolása, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank
várható közreműködése ellenére félő, hogy több, az 1990-eshez
hasonló esztendő követi majd egymást - mondta a képviselő. Az állami
szerepvállalás szűkülése egyelőre csak a lakásépítések
csökkentésében, a közbiztonság, az egészségügy és az oktatás
helyzetének romlásában mérhető - mondotta. Arra is figyelmeztetett,
hogy az államnak az elkerülhetetlen gazdasági intézkedések
meghozatala mellett az állampolgári létbiztonság szavatolása a
legfőbb feladata. Egy korábbi javaslatának igazolását látta abban,
hogy a program a társadalmi szervezetek állami támogatásának
csökkentését szorgalmazza. Az új kormányban - a képviselő szerint -
a jelenlegi tervhivatal és a Pénzügyminisztérium összevonásával egy
új gazdasági minisztériumot volna célszerű felállítani.

    Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.) a gyermeket nevelő családok
    ---------------
nehéz helyzetére hívta fel képviselőtársai figyelmét. Hangoztatta:
ezeknek a családoknak az idén is, de jövőre még inkább szembe kell
nézniük azzal, hogy munkaerőként és szülőként egyaránt
kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, s ezen képtelenek lesznek
változtatni, hiszen több munkát már nem tudnak vállalni. A
képviselőnő ezzel kapcsolatban rámutatott: egy olyan társadalom,
amely nem veszi figyelembe, hogy a piacgazdaságban a munkaerőnek is
ára van, amelynek fedeznie kell a munkaerő újratermelésének
költségeit - s ebbe értelemszerűen a gyermeknevelés költségei is
beletartoznak -, nos ez a társadalom képtelen lesz felzárkózni
Európához. Mindezt figyelembe véve Kovács Lászlóné a maga részéről
csak akkor tartja elfogadhatónak a kormányprogramot, illetve a
költségvetést, ha kompenzálásként a családi pótlékot minimum 500
forinttal emelik. (folyt.köv.)


1989. december 19., kedd 13:19


Vissza »


Országgyűlés - második munkanap (15. rész)

Kócza Imre (Heves m., 3. vk.) a kormányprogrammal kapcsolatban
----------
több várható feszültségre hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint
nem elegendőek azok az intézkedések, amelyek a kisvállalkozások
élénkítését szolgálják. Szerinte olyan általános élénkítésre lenne
szükség, amely lehetővé teszi a nagy jövedelmezőséggel dolgozók
mindegyike számára a gyorsabb fejlődést.

    A képviselő egyetértett azzal, hogy csökkenteni kell jövőre a
rubelexportot, nem lehet megengedni, hogy az ország ilyen jelentős
hiteleket nyújtson szocialista partnereinek. A kivitel szigorú
korlátozása azonban igen nehéz helyzetbe hozza a rubelexportban
érdekelt vállalatok többségét. A kormány programja pedig nem irányoz
elő megfelelő intézkedéseket e gondok csökkentésére. Várhatóan
tovább fognak romlani a vállalatközi kapcsolatok, mindez hátrányosan
hat számos tőkés exportban érdekelt vállalat teljesítményére, több
vegyesvállalat működésére is.

    Végül arra figyelmeztetett, hogy a kormány által kilátásba
helyezett megszorító intézkedések tovább rontják a társadalom amúgy
is elkeseredett hangulatát. Nagy kérdés, vajon az emberek el
tudják-e fogadni az újabb szigorításokat. Vajon meddig tolható ki a
társadalom tűréshatára?

    Csipkó Sándor (Bács-Kiskun 2O. vk) a programmal összefüggésben
--------------
az agrárágazat jelenéről és jövőjéről szólt. Aggodalmát fejezte ki
azokkal a változásokkal kapcsolatban, amelyek a mezőgazdaságban
várhatók. Mint mondta, az agrárágazat termelésében már jövőre
visszalépésre lehet számítani, aminek nem lenne szabad tovább
folytatódnia az elkövetkezendő években. A pártok programjaikban
azonban jelenleg nem lépnek tovább a különféle jelszavakon.
Általában farmergazdaságokról, kistermelőkről beszélnek, kihagyják
számításaikból a nagyüzemeket, pedig az ott felhalmazódott
értékeknek nem szabadna veszendőbe menniök. Akik jelenleg földdel
rendelkeznek már idős emberek, s tőlük nem várható, hogy uj
vállalkozásba kezdjenek. Figyelmeztetett arra: a mezőgazdaságban is
várhatók foglalkoztatási gondok, ezért fel kell hagyni az
ipartelepítések nagyváros-centrikusságával, közelebb kell vinni a
falusi emberekhez az ipari foglalkoztatás lehetőségét. (folyt. köv.)


1989. december 19., kedd 13:23


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második munkanap (16. rész)

Vörösné Csuka Mária (Komárom m., 9. vk.) hézagosnak és
-------------------
esetlegesnek minősítette a kormány szerkezetváltással, a
munkanélküliség kezelésével kapcsolatos intézkedéseit. A képviselő
szerint nem lehet a terheket teljes egészében a dolgozókra hárítani.
Nem esetleges segélyekre és támogatásra van szükség, hanem átgondolt
programra. Ezért azt javasolta, hogy a kormány rövid időn belül
dolgozza ki széles körű foglalkoztatáspolitikai programját, ami
biztosítja a tervszerű átképzést, a munkanélkülieké válók
átcsoportosítását, kisvállalkozásokba történő bekapcsolását.

    A továbbiakban elmondotta, hogy a növekvő, két számjegyűvé vált
infláció elsősorban a társadalom legvédtelenebb csoportjainak
helyzetét rontja. Véleménye szerint nem a béremelések eredményezik a
fogyasztói árak mind gyorsabb növekedését, hanem a korábbi és
jelenlegi hibás döntések. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a
családi pótlék jövő évre tervezett 300 forintos emelése csupán az
1990-re eredetileg tervezett 15 százalékos inflációt hivatott
ellensúlyozni. Azóta viszont a kormányprogram módosult, és 1990-ben
a fogyasztói áremelkedés valószínűleg eléri a 20 százalékot.

    Dr. Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) utalt Csipkó Sándor
    --------------
képviselőnek arra az észrevételére, hogy a Parlament egyelőre nem
ismeri a különféle pártok állásfoglalását a kormányprogrammal,
illetve a költségvetéssel kapcsolatban. Az MDF képviselőjeként Marx
Gyula bejelentette, hogy pártja kidolgozta a programmal kapcsolatos
álláspontját, s ezt kívánságra a képviselőknek is átnyujtják. Az
állásfoglalásból Marx Gyula kiemelte, hogy az MDF főként az
antiinflációs politika érdekében hozott intézkedéseket kifogásolja,
s más megoldásokat ajánl a lakáskérdés kezelésére.

    Szentágothai János (országos lista) szenvedélyes hangú
    ------------------
felszólalásában a képviselők felelősségérzetére apellált, számos
korábbi hibás döntést ,,fejére olvasva,, a Tisztelt Háznak.
Elismerte ugyan, hogy a képviselők felszólalásaikban jogosan
kritizálják a program egyes elemeit, összességében azonban
elkerülhetetlennek tartotta, hogy az Országgyűlés támogatásáról
biztosítsa a kormányt, amely az ország jelenlegi nehéz helyzetében
vállalja a felelős döntéseket. (folyt.köv.)


1989. december 19., kedd 13:30


Vissza »


Országgyűlés - második munkanap (17. rész)

A vita befejeztével Kemenes Ernő válaszolt az elhangzott
képviselői felvetésekre. Elmondotta: a mostani párbeszéd legnagyobb
eredménye - véleménye szerint -, hogy sikerült tiszta képet adni az
ország helyzetéről. Úgy is lehet mondani: ütött az igazság órája.
Egyetértett azokkal a képviselőkkel, akik azt állították, minden a
termelésben fog eldőlni.

    A továbbiakban elmondotta: a magyar agrárgazdaságnak van jövője,
ám a változó feltételek közepette ott sem lehet változatlan módon
gazdálkodni. A változó körülmények ebben a szektorban is
kikényszerítik a változásokat. De az megállapítható, hogy a magyar
élelmiszertermelés a jövőben is a gazdaság egyik erős szektora
marad, amelynek feladata a stabil belső ellátás biztosítása és a
tőkés export jelentős növelése. Ugyanakkor elkerülhetetlen az
élelmiszertermelés racionalizálása. Jövőre az ágazat számára új
piaci lehetőségek nyílnak, s ez nagyon fontos. Az is tény, hogy
módosulnak az árfeltételek, és csökkennek a pénzügyi támogatások.
Lényegében keményebbé válnak a feltételek a termelők számára, de
összességében biztosítható a termelés fejlesztése.

    Az iparban ennél lényegesen nagyobb strukturális
megrázkódtatásra kell számítani. Ennek ellenére az ipari termelés 40
százaléka jövőre is gyorsan fejlődhet, az érintett területen mintegy
3 százalékos termelésbővülésre van lehetőség, az exportbővülés
következtében. A jövő évi súlyos gondok ellenére megállapítható: a
magyar gazdaságnak van perspektívája.

    Kemenes Ernő a gazdaság működési zavaraival kapcsolatban
egyetértett azzal a képviselői megállapítással: a gondok abból
adódnak, hogy a központi irányítás már nem működik, a piac pedig még
nem fejti ki a kívánt hatását. Ugyanakkor felhívta arra a figyelmet,
hogy jövőre e területen lényeges változás várható. Az
importliberalizálás hatására, a szocialista kivitel korlátozása
következtében, a vállalkozások fokozottabb támogatásának
eredményeként várhatóan 1990-ben lényegesen erősödnek a piaci
hatások. A piaci feltételek javításához járul hozzá a tőkepiac
fokozatos kiépítése, valamint a gyorsuló reprivatizálás. Mindez
várhatóan hozzájárul a gazdálkodás hatékonyságának javításához,
kikényszeríti az eredményesség növelését. Csak így lehet megtalálni
a gazdaság bajaira az alapvető megoldást.

    A tervhivatal elnöke egyetértett azzal, hogy az infláció
növekedése a gazdaság tekintetében az egyik legnagyobb
veszélyforrás. Valószínűleg kisebb lett volna a jövő évre tervezett
fogyasztói árszintemelkedés, ha nem került volna sor a forint
árfolyamának leértékelésére, nem lenne szükség energiaár-emelésre, a
költségvetési támogatások gyors lefaragására. (folyt.köv.)


1989. december 19., kedd 13:34


Vissza »


Országgyűlés - második munkanap (18. rész)

Ugyanakkor kedvező hatások is jelentkeznek már. Az importverseny
idei és jövő évi növekedése kétségtelenül árcsökkentés irányába hat.
A KSH adatai szerint az idén a liberalizáltan importálható termékek
körében a termelői árak 15 százalékkal csökkentek. A kormány
határozott szándéka, a gazdasági rendszer különböző elemeibe
biztosítékokat építsen be, hogy elkerülje a túlzott áremelkedéseket.
Garanciát azonban nem tud vállalni a kormány sem. A jelenlegi
gazdaság ugyanis óriási bizonytalanság közepette működik. Kemenes
Ernő csupán annyit tudott ígérni a képviselőknek, hogy a prognózis
megalapozott, a kormány folyamatosan ellenőrzi az áremelkedés
mértékét, és annak eredményéről rendszeresen tájékoztatják a
Parlamentet.

    A továbbiakban elmondotta: igen sok képviselő foglalkozott a
gazdasági fejlődés szociális következményeivel. A kormány a
szociális feszültségek csökkentésére jövőre mitegy 400 milliárd
forintot fordít. Ez az összeg a nemzeti össztermék 20 százalékát
jelenti, de természetesen mégsem elegendő. 1990-ben a stagnáló
gazdasági viszonyok közepette 40 milliárd forintot fordítanak a
legrászorultabbak helyzetének javítására. A jelenlegi körülmények
között azonban csak ennyi pénz jut, s így várhatóan a szociális
gondok tovább fognak növekedni. Teljesítményhiányos gazdaságban
egyszerűen nem áll rendelkezésre ilyen célra több forrás.

    Végezetül a kormányzati irányítás költségeinek csökkentésével
foglalkozott Kemenes Ernő. Elmondotta, hogy a helyi és a központi
irányításban mintegy 50 ezren dolgoznak, s ez nemzetközi
összehasonlításban sem számít túl soknak. Nem az a baj, hogy sokba
kerül az irányítás, hanem, hogy nem elég hatékony. Ezért a kormány
az önkormányzatok korszerűsítésére törvényjavaslatot nyújtott be a
Parlamentnek, s racionalizálni kívánják a központi kormányzati
irányítást is. A kormányprogram egyik legnagyobb problémája végül is
az, miként lehet a többletterheket a dolgozókkal elfogadtatni. A
tervhivatal elnöke elismerte, hogy a program erre a kérdésre
megnyugtató megoldást nem tud adni. Véleménye szerint ehhez a
lakosságot rá kell döbbenteni a valóságos helyzetre, s így
könnyebben elfogadtatható a terhek vállalása, s az az egyedül
követendő magatartás, amit a program felvázol.

    Ezután határozathozatal következett. A képviselők elfogadták a
kormány 1990. évi gazdaságpolitikai programjáról szóló tájékoztatót,
s ezzel kapcsolatban határozatot is hoztak. (folyt.köv.)


1989. december 19., kedd 13:36


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második munkanap (19. rész)

A határozat leszögezi: az Országgyűlés az 1990. évi
gazdaságpolitikai programról szóló tájékoztatót, továbbá a
Minisztertanácsnak a gazdasági átalakulás érdekében esedékes
teendőit tudomásul veszi. Egyetért azzal, hogy a Minisztertanács
széles körű nemzetközi gazdaságdiplomáciai tevékenységet folytasson.
Szükségesnek tartja a Nemzetközi Valutaalappal való
hitelmegállapodást, a Világbankkal új szerkezetátalakító
kölcsönszerződés előkészítését, az Európai Gazdasági Közösséggel és
a OECD-országokkal a gazdasági együttműködés javításáról, valamint
ehhez kapcsolódóan konkrét megállapodások és hitelszerződések
előkészítéséről folyó tárgyalásokat. Fontosnak tartja a KGST
tagországaival kötendő 1990. évi államközi megállapodások
létrehozását, az együttműködés piaci feltételeinek kiszélesítését.
(folyt.köv.)


1989. december 19., kedd 13:36


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második munkanap (20. rész)

Ezután az Országgyűlés áttért a lakásgazdálkodási rendszer
reformjára és a jövő évi intézkedésekre tett javaslatok
megtárgyalására, valamint a lakás célú állami kölcsönök utáni, 1990.
évi adófizetési törvényről szóló előterjesztés megvitatására.

    Az elnöklő Jakab Róbertné elmondta: a kormány az eredetileg
benyújtott négy alternatív törvényjavaslatát visszavonta, s ezek
helyett új előterjesztést készített. Mivel a benyújtott
előterjesztések egymásra épülnek, Jakab Róbertné javasolta, hogy
ebben az esetben ne ragaszkodjanak mereven a házszabályokhoz, s a
lakáskoncepciót, valamint a törvényjavaslatot a képviselők
együttesen tárgyalják, ám külön-külön határozzanak majd róluk. Ezzel
a Tisztelt Ház is egyetértett. Elfogadták azt is, hogy a
törvényjavaslat általános és részletes vitáját együttesen folytassák
le.

    E napirend előadója a kormány részéről ismét Kemenes Ernő
     ------------
volt. Az OT elnöke bevezetőjében hangsúlyozta: amikor hozzáfogtak a
lakáspolitikai javaslatok előkészítéséhez, tudatában voltak annak,
hogy a jelenlegi gazdasági, társadalmi és politikai körülmények
közepette nem lehet olyan javaslatot kidolgozni, amely elnyerné a
lakosság többségének egyetértését. Ennek ellenére a kormánynak
szilárd meggyőződése: a nyolcvanas évek végére a lakásrendszer
csakúgy, mint a gazdasági rendszerünk több más területe, olyan
válságba került, hogy átalakítása elkerülhetetlenné vált. Az elmúlt
hetek érzelmektől és indulatoktól sem mentes vitái jelzik, hogy
nemcsak a kormány, de az Országgyűlés is igen nehéz döntés előtt
áll.

    - Nyilvánvaló, hogy egy már-már működésképtelen rendszert
megváltozatni az egyik napról a másikra nem lehetséges - folytatta
-, ugyanakkor a beszűkült mozgástér következtében a változások
elindításához, egy új és működőképes rzer kialakításához #>
pillanatnyilag nemhogy erőforrásokkal nem rendelkezünk, de még a
jelenlegi központi ráfordításokat is kénytelenek vagyunk mérsékelni.

    Az elmúlt évtizedek tapasztalatai kiábrándítóan hatottak a
lakosságra. Noha viszonylag hamar kiderült, hogy a paternalista
állam nem képes állampolgári jogon a családok lakáshoz jutását
megfelelő szinten biztosítani, de a régi rendszerrel való nyílt és
gyökeres szakítás több próbálkozás után sem sikerült. (folyt. köv.)


1989. december 19., kedd 15:44


Vissza »


Országgyűlés - második munkanap (21. rész)

Mindennek következtében mára egy olyan rendszer alakult ki, amelyben
sem a bürokratikus, adminisztratív elosztási mód, sem a korszerű
lakáspiac nem működik.

    A továbbiakban hangsúlyozta: a jelenlegi lakásrendszer
szociálisan elfogadhatatlanul igazságtalan, s gazdaságilag sem
tartható fenn. Ezért szembe kell néznünk a változtatás
szükségességével. A hosszú döntéselőkészítő munka során a kormány
sokoldalúan és rendkívül sokféle reformjavaslatot mérlegelt. Ezek
egy része szerepel a kormány most benyújtott javaslatai között. A
javaslatok nemcsak technikájukban térnek el egymástól, hanem főként
abban, hogy a különböző megoldások különféle érdekeket takarnak. A
kormány javaslatának véglegesítésekor olyan kompromisszumokra
törekedett, amely a lehetőségek figyelembe vételével a legközelebb
visz egy valóban működő piaci alapú lakásrendszer kialakításához.
Ezzel egyenrangú célként szerepel, hogy az új rendszer a
jelenlegihez képest lényegesen igazságosabb, pozitívabb megoldásokat
alkalmazzon elsősorban a lakásnélküliek és a társadalmilag rászoruló
rétegek támogatására.

    Az OT elnöke szerint arra, az eddigi viták során gyakran
felmerülő kérdésre, hogy miért éppen most, az általános
válsághelyzet közepette van szükség a lakásrendszer reformjára, a
választ csak a tényekből kiindulva lehet megadni. Ilyen tényként
említette, hogy a romló életkörülmények ellenére sem hagyható
figyelmen kívül: a hatalmas társadalmi ráfordítások ellenére a
fiatal, és főleg a városi családok lakáshoz jutási esélyei
fokozatosan romlanak. Ma több mint 200 ezer olyan városi, lakás
nélküli család van, amelynek a jelenlegi rendszerben még kilátása
sincs arra, hogy a következő évtizedben önálló otthonhoz jussanak.
Hivatkozott arra, hogy ma az állami költségvetés kiadásainak mintegy
15-17 százalékát, több mint 80 milliárd forintot fordítja a
lakásszektor támogatására, s annak is kétharmadát a lakással már
rendelkező családok kapják, nagyrészt függetlenül pillanatnyi
szociális és jövedelmi helyzetüktől. Ugyanilyen fontos ok az is,
hogy a támogatások mértéke és aránya alapvetően sérti a társadalmi
igazságosság elvét, mert a támogatásokból a magasabb jövedelműek
nagyobb részt élveznek. S miközben mind az ingatlankezelés, mind az
építés, mind pedig a támogatási rendszer nyilvánvalóan pazarló és
rendkívül alacsony hatékonyságú, az ország jelenlegi helyzetében
nincs mód az elosztható források növelésére. (folyt. köv.)


1989. december 19., kedd 15:44


Vissza »


Országgyűlés - második munkanap (22. rész)

Ezért alapkérdéssé vált, hogyan lehetséges egy olyan rendszert
kialakítani, amelyben a támogatások rugalmas módon a családok
változó jövedelmi helyzetéhez, és nem pedig magához a lakáshoz
kapcsolódnak.

    Kemenes Ernő szerint, ha fennmaradna a mai rendszer, azzal az
elfogadhatatlan helyzettel kerülnénk szembe, hogy a fiatalabb
generációknak a jövőben se lenne esélyük az önálló lakás
megszerzésére, annál is inkább, mert a költségvetés képtelen lenne
finanszírozni a jelenleg működő rendszert.

    A kormány szerint a rövid távú korrekciós lépéseket is abba az
irányba kell megtenni, amely távlatilag is működőképes lakásrendszer
kialakításának irányába halad. A kormányzati javaslatok lényege,
hogy a lakásrendszerben is elkerülhetetlen a piaci viszonyok
kialakítása, a valóságos keresleti és kínálati viszonyok
megteremtése. Ezzel egyenrangú követelmény, hogy az állam aktív és
kiterjedt szerepet vállaljon a jövedelmi és szociális viszonyokhoz
igazodó támogatások kidolgozásában. Mindezek alapján a jövőre nézve
a kormány két stratégiát lát lehetségesnek: az egyikben a hangsúly
inkább a klasszikus bérlakás-piac kialakításán, a másikban pedig a
klasszikus tulajdon dominanciáján van. A lehetséges irányok közötti
választásban ma még nincs szükség kényszerlépésre, de bármely
stratégiát csak úgy lehet majd megvalósítani, ha már most
megkezdődik a teher átrendeződése, a tulajdonviszonyok számtalan
ellentmondásának felszámolása, a valóságos bérleti feltételek
kialakítása, a lakáskínálat bővítése és az ingatlankezelés hatékony
formáinak keresése.

    A kormányzat a bérlakás-szektor racionalizálására több
javaslatot is a képviselők elé terjesztett. Azokhoz megvizsgálták a
bizottsági vitákon felmerült javaslatokat, s megpróbálták azokat
értékelni a döntések jobb megalapozása érdekében. (folyt. köv.)


1989. december 19., kedd 15:46


Vissza »


Országgyűlés - második munkanap (23. rész)

A kormány a bérlakás-szektor átalakításának alapvető megoldását
az önkormányzati tulajdon mielőbbi létrehozásában látja - folytatta
Kemenes Ernő. Meggyőződése, hogy csak az önkormányzatok képesek a
település tényleges helyzetének ismerete alapján differenciáltan,
saját hatáskörben dönteni a lakbérekről, az ingatlankezelés
mikéntjéről és a bérleti feltételekről. Az önkormányzati tulajdon
egyúttal azt is jelenti, hogy fokozódik a kényszer egy hatékonyabb
ingatlankezelési rendszer mielőbbi működtetésére. A kormány azzal is
tisztában van, hogy az önkormányzati rendszer csak a szükséges
feltételek kialakítását - ezen belül is elsősorban az önkormányzati
törvény megalkotását - követően, legkorábban 1991-től működhet
teljeskörűen. A lakáshasználathoz tartozó állami támogatásokat
azonban addig is - tekintettel az állami költségvetés mai helyzetére
- mérsékelni szükséges.

    Az írásos javaslatban foglaltakat nem részletezte az OT elnöke,
de hangsúlyozta: a kormány olyan lakbéremelési megoldásokat
szorgalmaz, amelyek igazodnak a lakás minőségéhez és a lakók
szociális helyzetéhez. Nem kívánják emelni a komfort nélküli és a
félkomfortos lakások bérét, ám a kiemelt övezetekben lévő
összkomfortos, jó minőségű lakások bére azonban az átlagot jóval
meghaladva növekedne. Ugyanakkor a bérlők a család jövedelme, az
eltartottak száma alapján differenciált támogatáshoz is juthatnak. A
bérlakás-szektor átalakításának alapvető eleme - mondotta az OT
elnöke -, hogy a központi lakbéremeléssel egyidejűleg a bérlőknek
valóságos választási lehetőséget kínálnak. Dönthetnek abban, hogy a
magasabb lakbért fizetik, vagy megvásárolják lakásuk tulajdonjogát,
illetve bérlőközösségeket, szövetkezeteket alakítanak. A
tulajdonviszonyok változásával párhuzamosan indokolt elkezdeni az
ingatlankezelés mai szervezetének alapvető racionalizálását is.

    A kormányzat javaslata szerint a lakáshasználati díjak 1990.
január 1-jétől átlagosan 50 százalékkal emelkednek. Ettől eltérően
alacsonyabb lakbéremelést tart indokoltnak az illetékes bizottság -
mondotta Kemenes Ernő -, de ez azzal a veszéllyel jár, hogy nem
képződik elegendő fedezet a fiatal családok lakáshoz jutásához.

    A lakáspolitikai elképzelések másik eleméről, a kedvezményes
kamatozású hitelek differenciált átrendezéséről az OT elnöke
indoklásként kifejtette, hogy az állami költségvetés az idén 42
milliárd forintot fordít kamattámogatásra. Ha nem változik meg a
lakásgazdálkodási rendszer, ez az összeg több mint tízmilliárd
forinttal nő jövőre, ami évi 5-6 ezer új lakás értékének felel meg.
Ebből az összegből olyanokat támogatnak, akiknek már van lakásuk,
ugyanakkor romlanak a fiatalok lakáshoz jutási esélyei. (folyt.köv.)


1989. december 19., kedd 15:52


Vissza »


Országgyűlés - második munkanap (24. rész)

A kormány teherátrendezési javaslata nem a kamattámogatás teljes
összegének azonnali megszüntetését célozza - húzta alá Kemenes Ernő
-, hanem csak azt, hogy 1990-ben a kamattámogatás összege ne haladja
meg az idei 42 milliárd forintot. Jelzésként megemlítette, hogy a
kormány elfogadhatónak tartja az országgyűlési bizottságok vitáin
felmerült javaslatot, miszerint ne egységes, hanem a törlesztés
összegéhez kötött, és ezáltal megfelelően differenciált kamatadót
állapítsanak meg. Az állami kompenzáció kialakításánál figyelembe
veszik, hogy a 70 évesnél idősebbek, a többgyerekesek, illetve az
alacsony jövedelműek terhei ne növekedjenek.

    Mindez azt jelenti a kormány értelmezésében, hogy a korábbiaknál
jóval igazságosabb rendszer alakulna ki. A társadalom
legrászorultabb rétegeinek - ez a teljes lakosság egyharmadát
jelenti - nem okoz többletterheket, ám az átlagjövedelmet meghaladók
esetében - azaz a társadalom kétharmadánál - kétségtelenül
növekednek a terhek mind a bérlakásban élők, mind a
lakástulajdonosok körében. Kedvező eleme a rendszernek, hogy a lakás
nélküli fiatal családok 150 ezer forint vissza nem térítendő
támogatáshoz jutnak; e családok száma 1990-ben húszezerre tehető.

    Végül az OT elnöke kifejtette: ha 1990-ben megkezdhető a
lakásrendszer - távlati céljainkkal egybevágó - átalakítása, akkor
nagyot lépünk előre. A kormány eredetileg úgy gondolta, hogy
javaslatai egy hosszabb mozgásrendszer elemei, de hajlik az építési
és közlekedési bizottság indítványát elfogadni, s a tervezett
intézkedéseket csak 1990-re érvényesíteni. Ezután a kormány nevében
kérte a képviselők megértő támogatását. (folyt.köv.)


1989. december 19., kedd 15:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második munkanap (25. rész)

Nagyiványi András az építési és közlekedési bizottság nevében
-----------------
véleményezte a lakásgazdálkodási koncepciót. Elmondta: a bizottsági
viták során a testület tagjai arra az álláspontra helyezkedtek, hogy
a kormánykoncepció tartalmaz ugyan elfogadható elemeket, de a jövő
évi intézkedési javaslatok, elsősorban a lakossági terhek nagymérvű
növekedése miatt elfogadhatatlanok.

    A lakáshelyzetet elemezve Nagyiványi András rámutatott: a
lakásgazdálkodás feszültségekkel terhes, annak mielőbbi átalakítása
halaszthatatlan. A két legneuralgikusabb pont a bérlakás-szektor
működése és a támogatási rendszer.

    Az állami lakásfenntartás mai rendszere korszerűtlen, az
érdekeltségi viszonyok ellentmondásosak, a lakosság általában
elégedetlen. Az áldatlan helyzet gyökere abban a torz és egyoldalú
érdekeltségi rendszerben keresendő, amely a különböző címeken
megszerezhető állami pénzekért folyó szakadatlan versenyben testesül
meg. Nem funkcionál a bérleti jelleg, ezért a lakásgazdálkodás
fenntartása, működtetése nehézkes, bürokratikus; hiányzik az igazi
tulajdonosi érdekeltség. A gazda szerepét a jelenlegi ingatlankezelő
vállalatok nem tudják betölteni. A kialakult helyzet azt bizonyítja,
hogy az állami tulajdon monopóliuma a lakásfenntartásban sem vált
be. A lakásfenntartás és -gazdálkodás területén is átfogó, más
területek reformintézkedéseivel összehangolt lépésekre van szükség,
amelyek lényege a valóságos tulajdonosi érdekeltség helyreállítása.

    A második nagy problémakör a támogatási rendszer, amelynek
működésére ma az a jellemző, hogy a rendelkezésre álló pénzek
elosztása nem a tényleges szociális ráutaltság alapján történik.
Külön problémát okoz, hogy a támogatások egyre kisebb hányada
szolgálja a fiatalok lakáshoz juttatását. Mindemiatt elodázhatatlan
a szociálisan nem hatékony támogatások fokozatos leépítése, és
visszajuttatása azoknak, akik helyzetük alapján arra rászorulnak.

    A bizottság arra a kedvezőtlen tendenciára is felhívta a
figyelmet, hogy minimálisra csökkent az állami bérlakás-építés. A
lakások 85 százaléka magánerőből épül, s csak a fennmaradó hányad
egy része állami lakás.

    A kormányzati tervek megemlítik a vállalkozói lakásépítés
lehetőségét. Ezzel kapcsolatban a bizottsági előadó arra
figyelmeztetett: a mai helyzetben ennek nincs reális lehetősége. Az
egyik ok, hogy a mai monetáris politika mellett a vállalkozók nem
kapnak hitelt, illetve csak magas kamattal juthatnak pénzhez.
(folyt.köv.)


1989. december 19., kedd 16:00


Vissza »


Országgyűlés - második munkanap (26. rész)

A bizottság azt a kérdést sem kerülhette meg, milyen
következményei lennének annak, ha a lakásgazdálkodási rendszer
korszerűsítését elhalasztanák. Nagyiványi András szerint az
intézkedések elodázásának egyik legsúlyosabb következménye az lenne,
hogy a költségvetésnek egyre növekvő terheket kellene viselnie, ami
az oly szükséges szerkezetátalakítási törekvéseket hátráltatná. Az
építési és közlekedési bizottság javaslatairól szóló jelentés főbb
elemeit ismertetve Nagyiványi András közölte, hogy a testület a
lakásgazdálkodási rendszer reformjára bemutatott stratégiai
változatok közül az ,,A,, alternatívának megfelelő változatot
támogatja, mert úgy véli, hogy a jelenlegi rendszer fokozatos
átalakulással változtatható meg. A bizottság szükségesnek tartja a
lakásgazdálkodási reform első lépéseként a bérlakás-szektor
átalakításának 1990. évi megkezdését. Egyben támogatja a kormánynak
azt a javaslatát, hogy az állami bérlakások a jövő évben
önkormányzati tulajdonba kerüljenek. Az önkormányzatok saját
hatáskörükben döntsék el a bérlakások értékesítésének ütemét,
feltételeit. Az önkormányzati tulajdon bevezetésével egyidőben az
ingatlankezelő szervezetek államigazgatási felügyelete azonnal
szűnjön meg annak érdekében, hogy a vállalatok szolgáltató
szervezetekké alakuljanak át.

    Ami a lakbéremelést illeti, a bizottság elfogadhatatlannak
tartja a kormány javaslatát, s azt ajánlja az Országgyűlésnek, hogy
a lakbéremelés mértéke 1990. február 1-jétől átlagosan 35 százalék
legyen. A lakbéremelést differenciáltan célszerű végrehajtani úgy,
hogy a komfort nélküli és félkomfortos lakások bére ne változzon, a
jobb minőségű lakásoké azonban az átlagosnál nagyobb mértékben
nőjön. A lakbéremeléssel egyidőben indokolt a kiemelt övezetekbe
tartozó lakások lakbértöbbletének felső határát kétszeresére
növelni.

    A bizottság indokoltnak tartja a kedvezményes kamatozású hitelek
támogatásának fokozatos csökkentését, azonban egy olyan megoldást
javasol, amely kisebb terheket jelentene a hiteladósoknak. A
testület ajánlása szerint a 4 százaléknál alacsonyabb kamatozású
hitelek adósainak február 1-jétől kellene adót fizetniük azzal, hogy
az öt éven belül felvett kölcsönök adómentesek, a 6-10 éven belüli
kölcsönök adója a törlesztőrészlet 50 százaléka, a 11 évnél régebbi
kölcsönök adója a havi törlesztőrészlet 100 százaléka. A bérlakások
felújítására, korszerűsítésére felvett kedvezményes kamatozású
hitelek adómentesek. (folyt.köv.)


1989. december 19., kedd 16:01


Vissza »


Országgyűlés - második munkanap (27. rész)

Amennyiben az egy főre jutó jövedelem a létminimum háromszorosát
meghaladja, az adófizetési kötelezettség az összes fennálló
kedvezményes kamatozású hiteltartozásra vonatkozik. A többi
családnál a legmagasabb törlesztésűre vonatkozna.

    E javaslatokkal Nagyiványi András elfogadásra ajánlotta a
lakásgazdálkodási rendszer reformintézkedéseit az Országgyűlésnek.

    Filló Pál (Budapest, 18. vk.) az MSZP parlamenti csoportja
    ---------
nevében kifejtette: a csoport elutasítja a kormány által
beterjesztett javaslatokat a lakásgazdálkodási rendszer reformjára.
Tárgyalási alapként - változtatásokkal - elfogadhatónak tartják
viszont az építési és közlekedési bizottság javaslatait. A lakossági
reagálások, tiltakozások is bizonyítják e kérdés politikai súlyát -
mutatott rá a képviselő. Éppen ezért nemcsak a képviselőkkel, hanem
az ország lakosságával is tudatosítani kell a költségvetési
válsághelyzetet. A növekvő lakossági terhek ugyanis olyan szituációt
eredményezhetnek, amikor az utca válik fő meghatározóvá a
döntésekben, s az ilyen helyzetet mindenképp el kellene kerülni.

    A bérlakás-gazdálkodás reformjával kapcsolatban elmondta: a
lakóknak szabad döntési lehetőséget kellene adni arra, hogy
megvásárolják, bérlőszövetkezeti tulajdonba, illetve kezelésbe
veszik a lakásokat, avagy vállalják az új bérleti feltételeket. Azon
véleményének adott hangot, hogy a komfortfokozat-növelő
korszerűsítéseknél továbbra is szükséges az állami részvétel. A víz-
és csatornadíj kapcsán csak átmenetileg tartja elfogadhatónak az
átalánydíjas megoldást. Mint mondta, az átalány alkalmazása minden
esetben gerjeszti a pazarlást, ezért rövid időn belül meg kell
oldani, hogy lakásonként mérhetővé váljék a fogyasztás. Ugyancsak
szükségesnek minősítette az IKV monopolhelyzetének megszüntetését,
helyette a kivitelezők versenyeztetését javasolta.

    A kedvezményes kamatozású hitelek vonatkozásában is választási
lehetőséget kellene adni a lakosságnak - tolmácsolta az MSZP
képviselőcsoportjának véleményét Filló Pál. Első lehetőségként
elfogadható az építési és közlekedési bizottság javaslata. Második
lehetőségként kínálkozik a törlesztés-gyorsítás, amelynek mértékét a
havi törlesztés kétszeresében, maximum ezer forintban lehetne
meghatározni. Harmadik lehetőségként pedig maradjon fenn az
egyösszegű kedvezményes hitelvisszafizetés. (folyt. köv.)


1989. december 19., kedd 16:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második munkanap (28. rész)

Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.) hangoztatta: nem ért egyet a
------------
törvényjavaslatban megfogalmazott intézkedésekkel. Mint mondta,
választókörzetében kevés a bérlakás, több a magánerőből épült saját
ingatlan, s nem érti, hogy a tervezett kamatadóval miért akarják
éppen azokat büntetni, akik az államot tehermentesítve hitelből
építettek saját otthont. Komolytalannak tartotta azt az elképzelést,
hogy a hiteladó mértéke az inflációval növekedjék. A gazdasági
kibontakozást és az ország felemelkedésének alapját jelentő fiatal
generációkat mindez erkölcsileg és anyagilag tenné lehetetlenné -
figyelmeztetett.

    A képviselő a Parlament zsarolásának minősítette, hogy a
tárgysorozatban szereplő több törvényjavaslat elfogadását is azzal
szorgalmazzák az előterjesztők, hogy ellenkező esetben
működésképtelenné válik a gazdaság, illetve nem kapja meg a
Nemzetközi Valutaalap és a Világbank támogatását. Emlékeztetett rá,
hogy a két éve beterjesztett adóreform elfogadását az akkori
pénzügyminiszter hasonlóan indokolta.

    Mivel a tartós használatú ingatlanok magántulajdonba adásakor -
amit a kellően át nem gondolt 1987. évi földtörvény tett lehetővé -
számos, jó anyagi körülmények között élő személy jutott értékes
ingatlanokhoz, a képviselő javasolta, hogy ők fizessék be az
államkasszába a tartós használatba vétel díja és a jelenlegi
forgalmi ár különbözetét, amely nem jelentéktelen összeg. Másik
javaslata azoknak az ,,újgazdagoknak,, a nagyobb adóztatását
indítványozta, akik olcsón jutottak több ingatlan birtokába, illetve
akik nagy összegű visszatérítéseket vettek fel az általuk leadott
állami lakásokért. Tornai Endre hangoztatta: lelkiismerete és
választói többségének érdeke azt diktálja, hogy a törvényjavaslat
ellen szavazzon. (folyt.köv.)


1989. december 19., kedd 16:03


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második munkanap (29. rész)

Berecz János (Szabolcs-Szatmár m. 6.vk.) soron kívül, nem a
------------
napirendhez kapcsolódóan kért szót. Röviden tájékoztatta arról az
ismert tényről a képviselőket, hogy az MSZMP a hétvégén tartotta
XIV. kongresszusát. A küldöttek megalkották a párt szervezeti
szabályzatát, amely rögzíti, hogy az MSZMP tevékenységében
tiszteletben tartja az alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat.
Munkáját az egyesülési jog, valamint a pártok működését és
gazdálkodását szabályozó törvény alapján végzi. A szervezeti
szabályzat elveti a bürokratikus centralizmust, a demokrácia
szabályait tartja működési alapjának.

    Arról is beszámolt, hogy újra felújítja a tevékenységét az MSZMP
parlamenti csoportja. Hétfőn ülést tartott a mintegy húsz tagú
csoport, s Berecz Jánost választotta vezető szóvivőjévé. (folyt.
köv.)


1989. december 19., kedd 16:04


Vissza »


Országgyűlés - második munkanap (30. rész)

Már ismét a vitához hozzászóló Sebe Istvánné
     -------------
(Borsod-Abaúj-Zemplén m., 24. vk.) a maga és választópolgárai
nevében tiltakozott a kormány lakásépítési koncepciójáról szóló
törvényjavaslat ellen, amelyet antihumánusnak és a létbiztonságot
veszélyeztetőnek minősített. Elismerte ugyan, hogy a költségvetés
egyensúlya csak drasztikus intézkedésekkel teremthető meg, de azt is
hangoztatta: a gazdaság leromlott helyzetét nem azok az
állampolgárok idézték elő, akiknek a többletterheket fizetniük
kellene, s akiknek fizetőképességét - szemben a költségvetésével -
senki sem mérte fel. Ha az állampolgárokkal akarnak fizettetni,
fizettessenek a felelősökkel is - mondta.

    A tervezetet kritizálva megállapította, hogy az szembeállítja a
lakásbérlőket és a tulajdonosokat. Hangsúlyozta, hogy a vidéki
polgárok jóhiszeműen kötöttek szerződést az OTP-vel, vállalva a
20-25 évre szóló eladósodást. Helytelenítette, hogy e polgári
szerződést törvénnyel módosítsák, felülbírálják, vagy megadóztassák.
Mint mondta, választói számára az állami kölcsönök utáni adófizetés
legalább akkora terhet jelent, mint a városiaknak a lakbér.

    A képviselőnő olyan koncepció kidolgozását igényelte, amely a
hitelezési idő lerövidítésével megnövelné ugyan a kölcsöntörlesztés
havi részleteit, de az igénylők hamarabb válhatnának jelzálog
nélküli lakások tulajdonosaivá. Az állam az így megnövekedő
befizetésekből újabb hiteleket nyújthatna a lakosságnak. A lakással
nem rendelkezők 150 ezer forintos vissza nem térítendő támogatását a
képviselőnő a jelenlegi telek- és építőanyagárak mellett oly
csekélynek tartotta, amelyből nem lehet komolyabb elképzeléseket
megvalósítani. (folyt.köv.)


1989. december 19., kedd 16:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második munkanap (31. rész)

Szarvas Andrásné (Békés m., 1. vk.) javasolta, hogy a kormány
----------------
vizsgálja felül az építőanyagipari monopóliumokat, számolja fel az
indokolatlan költségterheket jelentő iparigazgatási rendszerből
ittragadt központokat, konkrétan: a tégla- és cserépipari trösztöt,
a cement- és mészművet, az üveggyári műveket és a vasbetonipari
műveket. Kérte továbbá, hogy a kormány szálljon szembe az igazgatók,
a vezérigazgatók, a minisztériumi főosztályvezetők és a
miniszterhelyettesek egymást védő és igazoló nagyhatalmú
érdekszövetségével. Véleménye szerint decentralizálással,
vállalkozásélénkítéssel kell megkísérelni a kivitelező építőipari
vállalatok számának növelését, s piaci kényszer alá kell helyezni az
állami építőipari vállalatok teljesítményét.

    Úgy vélekedett, hogy a kormány a lakásgazdálkodással kapcsolatos
problémazuhatagból csak egyet érzékel, nevezetesen a költségvetési
hiány leszorításának problémáját. Szerinte van más megoldás is: a
kormánynak szakítani kell a korábbi állami felfogásból megmaradt
reflexével, miszerint az állami kötlségvetésen keresztül kell
mindent megoldani. A képviselő szerint meg kell szüntetni az
improduktív ingatlankezelő és a megyei igazgatási szervek
eltartását. Úgy vélte: ahelyett, hogy ezeket rég felszámolták volna,
a továbbfinanszírozással még mindig e bürokratikus szervezetek
túlélését kívánják szolgálni. (folyt.köv.)


1989. december 19., kedd 16:42


Vissza »


Országgyűlés - második munkanap (32. rész)

Garbacz Katalin (Fejér m., 9. vk.) szerint
---------------
az előterjesztés alkalmatlan a lakásgazdálkodás reformjára. A
megfogalmazott célt, miszerint: ,,a mainál jobb működési feltételek
alapján mód legyen elsősorban a fővárosban és a nagyvárosokban
jelentkező legélesebb társadalmi feszültségek mérséklésére, és ezzel
együtt a többi településen a jelenlegi lakásviszonyok
stabilizálására,, - nem valósítja meg a mostani tervezet. Közismert
ugyanis, hogy az évtizedeken át folytatott gazdaságpolitika
következtében lakáshoz csak a nagyvárosokban jutottak viszonylag
könnyebben az állampolgárok, a kistelepülések hátrányt szenvedtek.
Ez a mechanizmus eredményezte a jelenlegi feszültségek kialakulását.

    Az előterjesztés is elismeri - mondotta a képviselő -, hogy nem
a lakások száma a kevés, hanem az elosztás rossz. A
lakásgazdálkodásban felhalmazodott feszültségek feloldására csak
akkor lenne mód, ha a településpolitika hangsúlyai megváltoznának,
és a kistelepülések lakosságmegtartó ereje növekedne. Ehhez persze
szükséges lenne a gazdaság szerkezetének átrendezésére is, megtörve
például az ingatlankezelő szervezetek monopolhelyzetét. Így az
önkormányzatok valódi tulajdonosként gazdálkodhatnának a
lakásvagyonnal.

    Bár a mostani koncepció nem reformértékű, csak egy kiigazító
lépés, a képviselő mégis elfogadhatónak ítélte, mert mint
kifejtette: az ország nincs abban a helyzetben, hogy a költségvetés
egyensúlyát, és ezzel együtt az ország hitelképességét is
kockáztassa. Az előzetes viták során sikerült még elviselhető
kompromisszumot kialakítani, és ezért a két változat közül az ,,A,,
változatot, vagyis a bérlakások megvásárlását támogatta annak
reményében, hogy a tulajdon birtoklása alkalmas az ingatlanok
értékének megőrzésére. (folyt. köv.)


1989. december 19., kedd 16:44


Vissza »


Országgyűlés - második munkanap (33. rész)

Kovács László (Pest m., 20. vk.) úgy vélte, hogy a beterjesztett
-------------
javaslatok közül egyik sem fogadható el nyugodt szívvel. A
bérlakás-szektorban kialakítandó önkormányzatok jó megoldásnak
tűnnek, s ennek jogi és működési feltételeit mihamarabb meg kell
teremteni. Enélkül ugyanis csak a népszerűtlen feladatok átadása
történne meg. A kedvezményes kamatozású hitelekkel kapcsolatos
elképzelések közül szerinte egyetlen elfogadható megoldás a
törlesztés gyorsítása lenne. Ez hosszú távon kedvező hatással lenne
a költségvetésre, és a lakáshitellel rendelkezők számára is
kiszámíthatóbb, biztonságosabb.

    A képviselő úgy fogalmazott: a Pénzügyminisztérium inkább a
központi kiadások csökkentésében legyen olyan elszánt, mint az új
adónemek kitalálásában. Véleménye szerint az 1990-re tervezett
többletkiadásokat csaknem egymilliárd forinttal lehetne csökkenteni.
Mi szükség van például az APEH kiadásainak 420 millió forintos
növelésére, az ingatlankezelő vállalatok nagy mértékű támogatására?
Forrás jelenthet a személyi jövedelemadóból származó többlet is,
amelyet szerinte alulterveztek. Végül a képviselő feltette a
kérdést: vajon az előterjesztés készítői végeztek-e számításokat
arról, hogy ténylegesen miként emelkedik a lakásterhek aránya a
családi jövedelmen belül, s a fennmaradó összegből meg tud-e élni
egy átlagos jövedelmű család. (folyt.köv.)


1989. december 19., kedd 16:44


Vissza »


Országgyűlés - második munkanap (34. rész)

Angyal Imre (Veszprém m., 4. vk.) rámutatott, hogy az
-----------
1990-es évre előterjesztett lakásgazdálkodási intézkedések döntően a
költségvetési hiány mérséklésére irányulnak. A lakáshelyzetben
javulást nem hozhatnak, a lakással rendelkezők terheit pedig
növelik. Szíve szerint ezért e megoldásokat elutasítaná. Tudomásul
véve azonban, hogy az ország működőképessége döntően a jövő évi
állami költségvetés tervezetének elfogadásán múlik, a még nagyobb
rossz elkerülése érdekében elfogadhatónak ítélte az építési
bizottság állásfoglalását. Nem támogatta viszont azokat az
intézkedéseket, amelyek visszafordíthatatlan folyamatokat
indíthatnak el, gátolva a későbbi hosszú távú lakáskoncepció
kialakítását. A képviselő ezért határozottan ellenezte az állami
bérlakások értékesítésének gyorsítását, hiszen, mint mondta,
eldöntetlen, mennyi bérlakásra lesz a jövőben szükség. Önkormányzati
törvény még nincs, az állami bérlakások tulajdonjogi rendezése sincs
megoldva. Ezek a feladatok már az új Parlament hatáskörébe
tartoznak. Úgy vélte, előbb a megalakuló önkormányzatok döntsenek
arról, hogy a bérlakásokat értékesítik-e, és milyen feltételekkel.
Ugyancsak ellenezte az állami bérlakások fenntartására hivatott
szervezetek megszüntetését mielőtt tisztázódna: e feladatokat a
jövőben kik fogják ellátni. (folyt.köv.)


1989. december 19., kedd 16:45


Vissza »


Országgyűlés - második munkanap (35. rész)

Magyar Pál (Békés m., 3. vk.) választóinak véleményét összegezve
----------
a kormány által beterjesztett lakásgazdálkodási reformkoncepciót e
formájában elfogadhatatlannak tartotta. Indoklásképpen emlékeztetett
arra, hogy az építőanyagok ára drasztikusan emelkedett az elmúlt
években. A jelenlegi lakásárakban az anyagköltség megközelítőleg
mintegy 70 százalékot tesz ki, tehát az áremelkedések jelentős
terheket rónak az építőkre. A nagymérvű anyagárak miatt volt szükség
arra, hogy a lakásépítéshez biztosított hitelek összegét, felső
határát állandóan növelje a kormányzat. Ez a tendencia egyben azt is
jelentette, hogy a gazdaságban, az építőiparban jelentkező gondokat
gyakorlatilag e nagymérvű áremelkedésekkel próbálták áthidalni, s a
következményeket a lakosságra hárították át. Bár a képviselő
hangoztatta, hogy tisztában van a lakásgazdálkodás forráshiányával,
úgy vélte, ennek fedezetét a nagymérvű hiány keletkezésében vétkes
ágazatokra kellene terhelnie a kormányzatnak, s nem a lakosságra. A
kedvezményes kamatokat, a szociálpolitikai juttatást az
állampolgárok nem ajándékba kapták. Az új gazdálkodási koncepció
szerint mindent a tényleges költség szerint kellene számolni. Ebből
viszont az következik, hogy az emberek jövedelmébe be kellene
építeni a lakáshoz jutás költségeit is. Az erre vonatkozó
javaslatokat azonban - mondta a képviselő - hiába kereste a
tervezetben. Magyar Pál feltette a kérdést: miért fizettetik meg az
állampolgárokkal azt a költséget, amelyet juttatásban meg sem
kaptak. (folyt. köv.)


1989. december 19., kedd 16:46


Vissza »


Országgyűlés - második munkanap (36. rész)

Ördög Ferenc (Zala m., 7. vk.) azt kifogásolta, hogy a kormány
------------
az olyan családok számára kívánja előírni a kamatadó befizetését,
akiknek annak idején reményük sem volt arra, hogy tanácsi bérlakáshoz
jussanak, s maguknak kellett megteremteniük az otthonukat. Különösen
igaz ez a vidékiek esetében, akik monopolárakon kényszerültek
megvásárolni a harmadosztályú lakásokat. Így szerinte szó sincs
nagyfokú kamatkedvezményről, s különösen azok esetében nem, akik nem
kaptak szociálpolitikai kedvezményt. Azzal értene egyet, ha meglévő
kedvezménnyel tovább serkentenék a tehetősebb családokat arra, hogy
hitelhátralékukat vagy legalább annak egy jelentős részét egy
összegben visszafizessék - ez már spontán módon meg is kezdődött, s
felgyorsult a napokban. Azok esetében pedig, akik anyagi, családi
helyzetük miatt elbírnák a magasabb törlesztő részleteket, a
visszafizetés felgyorsítását lehetne ösztönözni. Ugyanakkor az
alacsony jövedelműek, a pályakezdők számára pedig meg kellene hagyni
azt a lehetőséget, hogy az eddigi módon, az eddigi kamatláb mellett
fizessék a törlesztő részleteket.

    Hellner Károly (Budapest, 32. vk.) kijelentette: már megbánta,
    --------------
amikor novemberben ő is azt támogatta, hogy a kormány
gazdaságpolitikai programjától elkülönítve tárgyalják a
lakáskérdést. A most benyújtott javaslat ugyanis véleménye szerint
nélkülözi a koncepciót, és mindössze az a célja, hogy jövőre
csökkentse a költségvetés nehézségeit. Az előterjesztéstől azt várta
volna, hogy egyrészt biztosítson választási lehetőséget az
állampolgárok számára, s emellett az embereknek felkészülési időt is
adjon. Mindezt azonban hiába kereste az anyagban. Kétségét fejezte
ki azzal kapcsolatban is, hogy ha mégis sor kerülne a kormány által
javasolt intézkedések január 1-jei bevezetésére, akkor az érintett
intézmények fel tudnának-e arra készülni. Mint mondta, a több rossz
változat közül a kevésbé rosszat, az építési és közlekedési
bizottság javaslatát tudja csak elfogadni.

    Nagy Endréné (Heves m., 12. vk.), csatlakozva Ördög Ferenc
    ------------
gondolataihoz, hangsúlyozta: a vidéki emberek más választási
lehetőség hiányában, kényszerből építkeztek. Ugyanakkor megjegyezte,
ha a falun élők számára még rászorultsági alapon sem volt állami
lakás, azért az állami és pártvezetőknek ez az ország mindig
juttatott megfelelő otthont. (folyt.köv.)


1989. december 19., kedd 17:34


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második munkanap (37. rész)

S az emberek igazságérzetét nem is az bántja igazán, hogy a szomszéd
is ugyanúgy kap kedvezményes hitelt a nagyobb házához, hanem sokkal
inkább azok az ügyeskedések, amikor valaki helyzeti előnyét, s az
adódó lehetőséget kihasználva úgy gazdálkodik az állami lakásával,
hogy a nagyobbhoz, szebbhez végül szinte ingyen jut hozzá. Véleménye
szerint a javasolt új támogatási rendszer sem sokkal igazságosabb a
réginél, mindössze a költségvetés szempontjából jelent sokkal
jobbat. A javasolt megoldási módokkal kapcsolatban elsősorban azt
kifogásolta, hogy azok nem ösztönöznek a kölcsönök mielőbbi
visszafizetésére. Megosztotta képviselőtársaival azt a
feltételezését, miszerint a Valutaalappal folytatott megbeszéléseken
a magyar tárgyalófél részéről merült fel, hogy a feltételek közé
vegyék be a lakáskoncepció megváltoztatásának szükségességét is. Ha
ez a feltételezése nem lenne igaz, akkor viszont - véleménye szerint
- a magyar küldöttek azért marasztalhatók el, mert nem tettek meg
mindent annak érdekében, hogy ez ne kerüljön bele a
megállapodásokba. El kellett volna mondaniuk, hogy ebben az
országban olyan rendszer alakult ki, amelyben az állam nem csupán
lakást ígért az embereknek, hanem ennek ürügyén a bérük egy részét
is visszatartotta.

    Tóth Károlyné (Hajdú-Bihar m., 9. vk.) választópolgárai
    -------------
véleményére hivatkozva a kamatok és a lakbérek drasztikus
felemelését a kormány ,,durva, egyoldalú szerződésszegésének,,
minősítette, amely mélységes ellenkezést vált ki a lakosságból.
Megrendíti az emberek bizalmát, fokozza a kiszolgáltatottság és
kilátástalanság érzését, csökkenti a munkakedvet, társadalmi és
szociális feszültségeket gerjeszt. Hangoztatta, hogy a lakásprobléma
nem oldható meg kizárólag a lakásgazdálkodás rendszerének
változtatásával, s nem lehet azonos lakáspolitikát folytatni a
különböző típusú településeken. Véleménye szerint a tervezett
intézkedések nemcsak a lakással rendelkező középgenerációt, hanem a
támogatásra szoruló fiatalabbakat és az idős szülőket is sújtják. A
kétszámjegyű infláció mellett illúziónak nevezte a kilátásba
helyezett szociális támogatásokba vetett bizalmat. Mint mondta,
éppen a kormány által is gerjesztett infláció tette szükségessé az
alacsony kamatú lakáshitelek költségvetési támogatását. A
lakásgazdálkodási programot a képviselőnő azért sem tartja
elfogadhatónak, mert - mint mondta - nem lehet tovább fokozni az
emberek bűntudatát a korábbi lakáshoz jutás látszólagos előnyeinek
túlhangsúlyozásával. (folyt.köv.)


1989. december 19., kedd 17:35


Vissza »


Országgyűlés - második munkanap (38. rész)

Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.) ugyancsak úgy foglalt állást,
---------------
hogy - bármilyen árnyalt magyarázat, logikus indoklás ellenére is -
az otthonépítési kölcsön kamatainak megemelése, illetve adóztatása
szerződésszegés. Az állam lassan látta be, hogy az állampolgárok
igényét nem tudja kielégíteni, és az államosított lakásokat nem
tudja fenntartani. Elfogadta az emberek áldozatvállalását, az önálló
otthonteremtésben vállalt erőfeszítését, és ehhez támogatásul
alacsony kamatozású kölcsönt nyújtott. A kölcsönszerződés az
állampolgár és az OTP, vagyis az állam bankja között jött létre.
Abban rögzítették a folyósított összeget, a kamat mértékét, a
törlesztés módját, és ezt az állam szavatolta. Most pedig az állam
egyoldalúan szerződést kíván módosítani, az Országgyűlés által is
legalizáltan. Ezt a választók, akik nemcsak lakásukat, hanem a
kemény adózás mellett a közműveket is önerőből kénytelenek építeni,
becsapásnak tekintik.

    A képviselő kijelentette: ebben a szerződésmódosításban nem
kíván részt venni, a megemelt kamatterheket, mint a másik fél
képviselője, nem tudja és nem akarja elfogadni. Zsigmond Attila azt
nem vitatta, hogy ebben a kérdésben megoldást kell találni, de
szerinte nem a javasolt módon. A kieső milliárdok pótlására a
tervezetet ugyancsak elutasító Magyar Demokrata Fórum elképzeléseit
ajánlotta a kormány szakembereinek figyelmébe. (folyt. köv.)


1989. december 19., kedd 17:36


Vissza »


Országgyűlés - második munkanap (39. rész)

Kovács Károly (Budapest, 40. vk.) tiltakozott a lakbérek és a
-------------
hitelkamat-terhek tervezett felemelése ellen, mert a kormány -
tervezett intézkedéseivel - a budapesti lakosság anyagi terheit
végsőkig fokozza. A vidékiek a hitelkamat bevezetése ellen
tiltakoznak, s többször elhangzik: ez a budapestieket nem, vagy alig
érinti. A képviselő kijelentette: a fővárosiak közül is több mint
200 ezer családot sújt az esetleges hitelkamat-emelés. A budapesti
lakosság pénzügyi terhei a jövő évtől kezdődően a lakbéremelés,
illetőleg a tervezett hitelkamat-emelés nélkül is súlyosak. A
családok félnek a létbizonytalanságtól, mind többen tiltakoznak a
tervezett intézkedések ellen. A képviselő kedden délben ilyen
értelmű tiltakozó jegyzéket vett át, s azt 872, lakástörlesztést
fizető állampolgár írta alá.

    Sebes Lászlóné (Békés m., 6. vk.) ellenérzését fejezte ki a
    --------------
lakáshitelek kamatadóinak emelésével kapcsolatban. Miként
fogalmazott, ily módon a tisztességes adósok adósságát sújtanák
adóval.

    Somlai Gyula (Vas m., 6. vk.) egyértelmű választ kért a
    ------------
kormánytól arra, hogy jövőre is megmarad-e a lakáshitel összegének
teljes visszafizetése esetén a 45 százalékos kedvezmény. Ezt a
lakosságnak tudnia kell - mondotta -, hogy dönthessen: az adót
fizeti-e jövőre, vagy megszabadul, ha tud, hitelétől. A költségvetés
lakásterheinek csökkentésére javasolta: akik a méltányolható
lakásigényt meghaladó saját vagy bérlakással rendelkeznek -
függetlenül attól, hogy van-e hiteltartozásuk -, továbbá azok, akik
a második vagy harmadik lakásukat bérleményként hasznosítják,
fizessenek kiemelt szintű adót és lakbért akkor is, ha a lakás
kiskorú tulajdonát képezi. Javaslatait azzal a kiegészítéssel kérte
figyelembe venni, hogy csak 1990-re vonatkozzanak. Egyúttal
sürgette, hogy 1991-től új lakáskoncepciót léptessenek életbe.
(folyt.köv.)


1989. december 19., kedd 17:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második munkanap (40. rész)

Szabóné dr. Kakas Irén (Vas m., 8. vk.) arra kérte a tárca
----------------------
vezetőjét, hogy a lakásgazdálkodást érintő jövő évi
intézkedéstervben összegszerűen, pontosan határozzák meg a
létminimumot, hiszen a tervezet több helyütt is utal erre, s ennek
összegéről eltérő számok láttak napvilágot. A képviselőnő hiányolta
azt is, hogy az intézkedések bevezetését nem előzte meg széles körű
társadalmi vita. Ennek hiányában - mint mondta - nem tudja jó
lelkiismerettel vállalni a döntést.

    Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) úgy vélte: a
    ----------------
lakásgazdálkodás rendkívül szerteágazó problémáit törvényben kellene
szabályozni, s ehhez egy széles körű, átfogó elemzőmunkára lenne
szükség. A képviselő álláspontja szerint az állami bérlakásokkal
kapcsolatos kormánykoncepció még nem érett meg a döntésre. Azt
ajánlotta a kormánynak, hogy ezt a javaslatát vonja vissza. Tallóssy
Frigyes adatai szerint a lakbérek változásának jövő évi
költségvetési kihatása mintegy 8-9 milliárd forintra tehető. Szerinte
a magyar gazdaság ezt az összeget - ha nagy áldozatok árán is - elő
tudja teremteni más módon. Nincs értelme a tömeges elégedetlenség
kockázatát vállalni. (folyt.köv.)


1989. december 19., kedd 17:51


Vissza »


Országgyűlés - második munkanap (41. rész)

Varga Sándor (Bács-Kiskun m., 6. vk.) arra hívta fel a figyelmet,
------------
hogy a Parlament döntésének a társadalmi igazságosságot kell
szolgálnia. A közelmúlt egyenlőséget hangoztató társadalmában az
igazságérzetet mélyen sértő egyenlőtlenségek születtek, kétes
egzisztenciák, érthetetlenül meggazdagodott személyek tűntek fel, s
a fekete vagyonok a piacgazdaság ,,szent tüzében,, most tisztákká,
tisztességesekké válnak. Indítványozta, hogy az arányos teherviselés
szellemében az Országgyűlés módosítsa az adótörvényt, s tegye
kötelezővé a vagyonbevallást. Fizessenek, akik gazdagok -
hangoztatta a képviselő -, mert ők is abban a szocializmusban éltek,
amelyben a többségnek csak a szolíd megélhetés esélye adatott. A
társadalom igazságérzetével is találkozó intézkedés növelhetné a
kritikus helyzetben lévő törvényhozás és a kormány hitelét. Mint
mondta, javaslatát azért éppen a lakásgazdálkodással kapcsolatban
vetette fel, mert véleménye szerint azokra kellene a többletterheket
róni, akik képesek is elviselni ezt. Javasolta, hogy a Parlament
januári ülésén tárgyalják meg indítványát. Képviselőtársainak az
építési és közlekedési bizottság javaslatában megfogalmazottak
elfogadását ajánlotta.

     Szalai Gyula (Fejér m., 1. vk.) véleménye szerint elkerülhetnék
     ------------
a lakosság megterhelését, s előteremthetnék az új lakásgazdálkodási
programtól remélt költségvetési bevételt, ha a bős-nagymarosi
helyreállításra szánt 6 milliárd forintot, valamint a
világkiállításhoz szükséges telkek kisajátításának 5 milliárdosra
tervezett finanszírozását átcsoportosítanák. A képviselő álláspontja
szerint e nagy jelentőségű döntést az új, legitim Parlamentnek
kellene vállalnia. Mint mondta, ,,nem fél e döntéstől, de ha
lelkiismerete szerint nemmel szavaz, akkor az országnak tesz
rosszat, ha viszont igennel, akkor népének árt,,. (folyt. köv.)


1989. december 19., kedd 17:53


Vissza »


Országgyűlés - második munkanap (42. rész)

Balogh András (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 22. vk.) a
-------------
törvénytervezetet más felszólalókhoz hasonlóan azért tartotta
igazságtalannak, mert ha az Országgyűlés elfogadná, akkor az a
korábban kötött szerződések egyoldalú felmondását jelentené. A
hitelek törvénytervezetben szereplő visszamenőleges adóztatását csak
akkor tudja elfogadni, ha a szociálpolitikai kedvezményeket is
visszamenőleg kapják meg azok, akik korábban a hitelfelvételkor a
kedvezményre nem voltak jogosultak.

    Zsóka Endre (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 9. vk.) sem fogadta el,
    -----------
hogy azokat az állampolgárokat, akik vállalták a lakásépítés nehéz,
fáradságos munkáját, és ezzel az ország lakásgondjainak megoldását
segítették, most visszamenőlegesen kamatadóval terheljék. Szerinte
ezek az állampolgárok köszönetet érdemelnek azért a küzdelemért,
amelyet mintegy tíz éven át saját egzisztenciájuk kialakításáért
folytattak. A képviselő saját építési tapasztalataira utalva
részletesen beszélt arról, hogy milyen terheket vállaltak a
lakásépítők. Ezzel szemben van egy olyan réteg - mondotta -,
amelynek korábban lehetősége volt arra, hogy - magas fizetése
ellenére - felújított tanácsi bérlakást vásárolhasson. Szerinte itt
kellene keresni a költségvetés elherdált összegének egy részét.

    Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) a kétségek eloszlatása érdekében
    -----------
kérte a miniszterelnököt: olvassa fel az IMF-el folytatott
tárgyalások jegyzőkönyvének azon részét, amelyből egyértelműen
kiderül, miszerint a képviselők előtt e témában egyetlen döntési
lehetőség áll; az IMF-nek ugyanis feltétele, hogy az Országgyűlés
rendezze a lakásgazdálkodással kapcsolatos ügyeket.

    Ezután az elnöklő Horváth Lajos kérte, hogy a vitában is
elhangzott és írásban benyujtott módosító javaslatokat véleményezze
az építési és közlekedési bizottság. A testületi tanácskozás
idejére, délután öt órakor, az ülést felfüggesztették. (folyt. köv.)


1989. december 19., kedd 17:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második munkanap (43. rész)

Csaknem egy órás szünet után, néhány perccel este 6 óra előtt az
elnöklő Fodor István bejelentette: az építési és közlekedési
bizottság ülésén időközben jó néhány módosító indítvány született,
ezek megvitatása még legalább egy órát vesz igénybe. Az elnök
szavazásra tette fel a kérdést, megvárják-e még aznap, amíg a
bizottság jelentése elkészül, vagy szerdán hozza meg határozatát a
lakásgazdálkodási javaslatokról az Országgyűlés. A képviselők ez
utóbbi megoldás mellett döntöttek.

    Ezzel az Országgyűlés második munkanapja - amelyen Fodor István,
Horváth Lajos és Jakab Róbertné felváltva elnökölt - befejeződött.

    Az Országgyűlés szerdán újabb nagy horderejű témát tűz
napirendjére: várhatóan ezen a napon kerül sor az 1990. évi
költségvetésről szóló törvényjavaslat megtárgyalására.


     x x x



(folyt.köv.)


1989. december 19., kedd 18:18


Vissza »


Országgyűlés - második munkanap (44. rész) - Dió 1.

Az Országgyűlés decemberi ülésszaka második munkanapjának
eseményei dióhéjban:

    Az Országgyűlés második munkanapján, kedden először tájékoztatót
hallgatott meg a kormány 1990. évi gazdaságpolitikai programjáról,
amelynek előterjesztője Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke
volt. Az előterjesztéshez Gágyor Pál, a reformbizottság előadója
fűzött megjegyzéseket.

    A napirendi pont vitájában felszólalt:

    Biacs Péter (Budapest, 30. vk.);

    Bódi János (Baranya m., 11. vk.);

    Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.);

    Kócza Imre (Heves m., 3. vk.);

    Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.);

    Vörösné Csuka Mária (Komárom m., 9. vk.);

    dr. Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) és

    Szentágothai János (országos lista).

    A vitában elhangzottakat Kemenes Ernő összegezte, majd az
Országgyűlés elfogadta a kormány 1990. évi gazdaságpolitikai
programjáról szóló tájékoztatót, és ezzel kapcsolatban határozatot
is hoztak.

    Ezután az Országgyűlés rátért a lakásgazdálkodási rendszer
reformjára, illetve az ezzel kapcsolatos jövő évi intézkedésekre
tett javaslatok megtárgyalására, valamint a lakás célú állami
kölcsönök utáni 1990. évi adófizetési törvényről szóló előterjesztés
megvitatására. A kormány részéről ismét Kemenes Ernő mondott
expozét. Az előterjesztést az építési és közlekedési bizottság
nevében Nagyiványi András véleményezte.

    A vitában felszólalt:

    Filló Pál (Budapest, 18. vk.);

    Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.);

    Sebe Istvánné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 24. vk.);

    Szarvas Andrásné (Békés m., 1. vk.);

    Garbacz Katalin (Fejér m., 9. vk.);

    Kovács László (Pest m., 20. vk.);

    Angyal Imre (Veszprém m., 4. vk.);

    Magyar Pál (Békés m., 3. vk.);

    Ördög Ferenc (Zala m., 7. vk.);

    Hellner Károly (Budapest, 32. vk.);

    Nagy Endréné (Heves m., 12. vk.);

    Tóth Károlyné (Hajdú-Bihar m., 19. vk.);

    Zsigmond Attila (Budapest, 5. v.);

    Kovács Károly (Budapest, 40. vk.);

(folyt. köv.)


1989. december 19., kedd 18:19


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második munkanap (45. rész) - Dió 2.

Sebesi Lászlóné (Békés m., 6. vk.);

Somlai Gyula (Vas m., 6. vk.);

Szabóné dr. Kakas Irén (Vas m., 8. vk.);

Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.);

Varga Sándor (Bács-Kiskun m., 6. vk.);

Szalai Gyula (Fejér m., 1. vk.);

Balogh András (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 22. vk.);

Zsóka Endre (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 9. vk.) és

Varga Lajos (Pest m., 26. vk.).

Ezután a vitában elhangzott és írásban benyújtott módosító
javaslatok véleményezésére összeült az építési és közlekedési
bizottság. Mivel a testület tanácskozása elhúzódott, a képviselők 6
óra előtt néhány perccel úgy döntöttek, hogy az ülést már csak
szerdán folytatják, és akkor hoznak határozatot a lakásgazdálkodással
összefüggő javaslatokról. (MTI)


1989. december 19., kedd 18:21


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:

"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD