Rendszerváltás és az MTI

1989. június 3.
szombat

mti.hu › 1989 › június 03.

1989. április

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

27

28

29

30

31

1

2

3

4

5

6

7

1989. május

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

24

25

26

27

28

29

30

1

2

3

4

1989. június

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

29

30

31

1

2

3

4

5

6

7

8

9

Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.

Keresés az MTI

hírekben

képekben

Összes MTI-hír

			Belpolitika
			Külpolitika
			Gazdaság
			Sport
			Panoráma

Ezt mondták a rádiók

			Kossuth Rádió
			BBC
			Szabad Európa Rádió
			Deutschlandfunk

BBC:

Vlaszov és a KGB

"A glasznoszty eddig csak felszínesen érintette a szovjet titkosrendőrség, a KGB félelmetes tevékenységét, amellyel elnyomja az ellenzékieket és szoros ellenőrzést gyakorol a társadalom felett. Jurij Vlaszov, volt olimpiai súlyemelő bajnok a Szovjetunió Népi Küldöttek Kongresszusának moszkvai küldötte azonban rátapintott a dologra, amikor olyan szervezetként jellemezte a KGB-ét, amely működésének története tele van kínzással és gyilkossággal. Ez azonban nemcsak történelmi kérdés - folytatta Vlaszov. A szovjet titkosrendőrség egészen a mai napig, azzal félemlíti meg azokat akik szembe mernek szállni az államhatalommal, hogy elmegyógyintézetbe zárják őket. A KGB állandó veszélyt jelent a demokráciára nézve és még a glasznoszty időszakában sem árulja el titkait."

	Országgyűlés - második munkanap (1. rész)
1989. december 19., kedd - Bejelentésekkel kezdődött az Országgyűlés decemberi ülésszakának második munkanapja kedden reggel 9 órakor. Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke arra kérte a parlamenti csoportokat, hogy az ülésszak idején tárgyalják meg a politikai pártokkal és az érdekképviseleti szervekkel folytatott konzultációk tapasztalatai alapján a parlamenti választások előrehozataláról, az Országgyűlés megbízatásának lerövidítéséről szóló javaslatot. Tájékoztatást adott arról: az MSZP parlamenti csoportja felhívással fordult az Országgyűléshez, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. december 21-22-i megalakulásának évfordulóján emlékezzenek meg e történelmi eseményről. Kérte, hogy a parlamenti csoportok tárgyalásaikon e kérdésben is alakítsák ki álláspontjukat. Elmondta azt is, hogy a Parlament kupolatermében a Pénzügyminisztérium számítógépes rendszere a képviselők rendelkezésére áll; segítségével a költségvetéssel összefüggésben bármilyen részadatról tájékozódhatnak a képviselők. Az Országgyűlés ezután a tárgysorozatnak megfelelően tájékoztatót hallgatott meg a kormány 1990. évi gazdaságpolitikai programjáról, amelynek előterjesztője Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke volt. (folyt.köv.) 1989. december 19., kedd 10:08
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Országgyűlés - második nap (2. rész)
Kemenes Ernő elöljáróban elmondta: az Országgyűlés legutóbbi ------------ ülésszakán - a képviselőcsoporti, a bizottsági üléseken és a plenáris ülésen - kemény bírálatokkal illették a kormányzat első olvasásra benyújtott gazdaságpolitikai elgondolásait, a gazdasági feltételek várható alakulását, a követendő gazdaságpolitikai magatartást, a javasolt prioritásokat. A most beterjesztett kormányzati javaslat e parlamenti kezdeményezések és javaslatok alapján készült, és további erőfeszítéseket tartalmaz a gazdaság strukturális alkalmazkodóképességének erősítésére, a vállalkozások feltételeinek javítására, az induló vállalkozások ösztönzésére, összességében a gazdaság fejlődőképességének további erősítésére. A parlamenti vita alapján a kormányzat ismét áttekintette az inflációs folyamat külső és belső tényezőit, kézbentartásának lehetőségeit, és a gazdaságpolitikai program tartalmazza a parlament adózással kapcsolatos döntéseit is. A korábbi felvetésekhez igazodóan mérséklődtek a gazdasággal kapcsolatos törvénykezési programra vonatkozó kormányzati javaslatok, és a mostani előterjesztés tartalmazza az elvégzendő kormányzati feladatokat a Minisztertanács mandátumának hátralévő időszakára is. Ezzel egyidejűleg folytatódtak a tárgyalások a KGST partnerországokkal az 1990. évi kereskedelmi, együttműködési megállapodásokról. E tárgyalások alapján ma megalapozottabban ítélhetjük meg gazdasági mozgásterünket - mondotta a tervhivatal elnöke, majd így folytatta: - Előbbre jutottunk az Európai Közösség vezetőivel és egyes, a magyar gazdaság számára különösen fontos nyugati országok vezetőivel folytatott tárgyalásokban is. A kormányzat tovább folytatta konzultációit a Nemzetközi Valutaalappal, és ennek alapján kirajzolódtak egy lehetséges megállapodás körvonalai. Mindezek alapján a kormány és a parlament ma világosabban, egyértelműbben tudja megítélni gazdálkodásunk meghatározó nemzetközi feltételeit. Az is közismert a Tisztelt Ház előtt, hogy a kormány a közelmúltban politikai konzultációs sorozatot kezdeményezett, amelyen többek között szó volt a gazdasági helyzet kezeléséről, a gazdasági program politikai vezényelhetőségéről is. (folyt. köv.) 1989. december 19., kedd 11:52
Vissza »

	Országgyűlés - második munkanap (3. rész)
Így most a különböző politikai erők, politikai pártok és érdekképviseletek véleményeinek ismeretében tudjuk javaslatainkat önök elé terjeszteni. E sokoldalú, felelős előkészítő munka ellenére is a most előterjesztett gazdaságpolitikai program súlyos feszültséggel terhelt. A nehéz, helyenként kritikus helyzet problémáival szembenézve - különösen rövid távon - nem látszanak a jó megoldások lehetőségei, vagy sokszor riasztók a válságkezelés feladatai. A kormány jól tudja, hogy gazdasági bajainkat vizsgálva jobb lenne a strukturális válságnál és a fizetési válságnál könnyebb problémákkal megküzdeni, ám gazdaságunk betegségei súlyosak, gyógyításuk hosszú folyamat, és a kormány nem ajánlhat könnyű megoldásokat. Az előterjesztett program a korábban jelzettnél is nehezebb külgazdasági és belső feltételek közepette küzd a gazdaság működőképességének fenntartásáért, és kíván feltételeket teremteni a kilábaláshoz, a gazdaság egészséges részeinek fejlődéséhez. A gazdaság működtetése, az átalakulás feltételeinek megteremtése az ország alapvető érdeke, és ezért nem kerülhetők meg az ezzel kapcsolatos népszerűtlen intézkedések sem. A kormány - mint azt a beterjesztett program mutatja - felelősséget kíván vállalni az átmenet biztosítására. Ez a Parlament és ez a kormány az ország többi, valóban felelős politikai erejével együttműködésben már nagy dolgokat vitt véghez. (folyt. köv.) 1989. december 19., kedd 12:01
Vissza »

	Országgyűlés - második munkanap (4. rész)
Gondoljunk új külpolitikai és biztonságpolitikai kezdeményezéseinkre, vagy új alkotmányunkra, a jogállamiság feltételeinek megteremtésére, a demokratikus politikai rendszer alapjainak kiépítésére, a békés politikai átmenet feltételeinek biztosítására. Most - kritikus helyzetben - a gazdaság átvezetéséről kell gondoskodnunk, s ez nem kevésbé súlyos felelősséget jelentő feladat. A kormány úgy látja, hogy ez fájdalmas, de nem megoldhatatlan. A fizetésképtelenség miatti közvetlen veszély elhárítható, ám, ahhoz fontos gazdaságracionalizálási feladatokat kell elvégezni. Szociális oldalon nagy erőfeszítések szükségesek egyes rétegek leszakadásának, további pozícióromlásának megakadályozására, és az infláció hatásainak legalább részleges kivédésére. E nehéz feladatok felvállalását az igazolja, hogy mai ismereteink szerint nem látszik más, könnyebb, reálisan bejárható út. E feszültségekkel terhes program nem vállalása súlyos helyzetet eredményez. Gazdaságunk néhány hónap alatt finanszírozhatatlanná válik, működése ellehetetlenül, ebben az esetben súlyos termelés- és fogyasztáscsökkenéssel kellene szembenéznünk, és ami még tragikusabb, gazdaságunk mély válságba süllyedve hosszú időre elvesztené esélyét a kibontakozásra - mondotta. Kemenes Ernő kiemelte: úgy látjuk, ma még mindez elkerülhető, s e programhoz mai ismereteink szerint biztosítható az elengedhetetlen külföldi segítség és egyidejűleg minden, az ország sorsa, jövője iránt elkötelezett, felelős politikai erő támogatása is. (folyt. köv.) 1989. december 19., kedd 12:02
Vissza »

	Országgyűlés - második munkanap (5. rész)
A napirend előterjesztője ezután kérte a Házat: támogassák a programot, bízzanak a kormányzatban, a vita lezárásakor adjanak felhatalmazást e nem könnyű feladatok elvégzéséhez. Ezt követően a javasolt gazdaságpolitikai program négy meghatározó elemére külön is kitért az előadó. A KGST-együttműködés várható alakulásáról és hatásairól szólva elmondta: az egyes országok közismert gazdasági és politikai nehézségei hátráltatják gazdasági kibontakozásunkat, s ráadásul nem kalkuláltunk a rubelelszámolású kereskedelmi forgalom ilyen mértékű visszaesésével. Néhány friss adat: 1989 eddig eltelt 11 hónapjában a rubelelszámolású importunk mennyisége már körülbelül 7 százalékkal csökkent. Rubelexportunk mennyisége 3-4 százalékkal mérséklődött, s mindez jelentős, az első 11 hónapban körülbelül 400 millió rubeles kereskedelmi aktívum kialakulása mellett. Újabb ismereteink szerint a jövőre az import további 5-6 százalékos csökkenésével számolhatunk, s a fizetési mérleg aktívumának leépítési kényszere az export további, körülbelül 20 százalékos mérséklését teszi szükségessé. Mindennek hatása alapvetően rázza meg jelentős részben e piacokra épülő gazdaságunkat. Nagy jelentőségű számunkra, hogy a legutóbbi magyar-szovjet kormányfői találkozó nyomán biztosíthatónak tűnik az energiaellátásunkhoz szükséges szovjet import. Egyidejűleg nagy szükség van a hazai energiatermelés hatékonyságának fokozására, az energiafelhasználásnak a javasolt áremelésekkel is kikényszerített racionalizálására. (folyt. köv.) 1989. december 19., kedd 12:03
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Országgyűlés - második munkanap (6. rész)
Ennek ellenére várhatóan az import mérséklődése több területen termelési zavarokat okoz, és a kieső rubelimport pótlása terheli konvertibilis devizamérlegünket. - Élelmiszertermelésünk és iparunk szocialista piacokra szakosodott termelőinél ugyancsak gondot jelent a rubelelszámolású export jelzett csökkenése - folytatta. - Mivel a termékek jelentős része más piacokon nem értékesíthető, ez közvetlen termelésvisszaesést eredményez. Számításaink szerint az iparban ez körülbelül 2 százalékot is meghaladó termeléscsökkenéshez vezethet; ennyivel kevesebb lesz a megtermelt és a felhasználható jövedelem, és jelentősen megnő a munkanélküliek száma is. Ez elsősorban a gépipart és a könnyűipar egyes területeit érinti. A helyzet a következő években sem lesz számottevően kedvezőbb, struktruális problémáink tovább éleződnek. Ezért piacváltásra kényszerülünk, ami viszont például szabványaink, termékeink minőségének, az alkalmazott technológiáknak, s az ipari és kereskedelmi managementnek a megváltoztatását is igényli. Ez a váltási kényszer éppen a legnehezebb időszakban rak ránk újabb terheket. A termelésben az átállást a gazdálkodó szervezeteknek elsősorban saját vagyoni, jövedelmi és szellemi alapjaiban kell megoldaniuk. Az állam azonban nem hagyhatja magára súlyos, helyenként megoldhatatlan problémákkal a vállalatokat, hanem megfelelő feltételeket teremtve segítenie szükséges a szerkezeti átalakulást; például az exportfejlesztő pályázati rendszerrel, a területfejlesztési és foglalkoztatási alapokból biztosított fejlesztési lehetőségekkel, további, külön e célra szervezett állami tőkejuttatás rendszerével. (folyt. köv) 1989. december 19., kedd 12:04
Vissza »

	Országgyűlés - második munkanap (7. rész)
Ezután Kemenes Ernő adóssághelyzetünkről és a gazdaság külső finanszírozásának kérdéseiről szólt. Mint mondotta: gazdasági életünknek 1990-ben is egyik fontos jellemzője lesz adósságterhünk, és adósságszolgálati kötelezettségeink finanszírozhatóságának éleződő problémája. 1990-ben kamatfizetési kötelezettségünk közelíti a 1.5 milliárd dollárt, aktuális törlesztési kötelezettségünk további, körülbelül 1.9 milliárd dollárt jelent. Összesen tehát körülbelül 3.4 milliárd dollárt kell fizetnünk, ez forintra átszámolva durván 200 milliárdot jelent, ami nemzeti termelésünk mintegy 10 százaléka. Ha ezt az összeget kihasítjuk a termelés visszaesésével küzdő gazdaságunkból, nem maradnak forrásaink az egészséges gazdasági területek fejlesztésére, a szükséges strukturális változások finanszírozására, és szembe kell néznünk az életszínvonal csökkenésével is. Mindennek elkerülésére továbbra is nélkülözhetetlenek a külső erőforrások és a refinanszírozási hitelek. A szükséges külső erőforrások, a külső finanszírozás kérdéseiben meghatározó a Nemzetközi Valutaalap segítsége a gazdaságpolitikai program finanszírozásában, részben közvetlen hitelfolyósításai révén, részben garanciaértékű részvétele miatt. Mint ismeretes, a Valutaalappal folyó tárgyalások a mostani szakaszban a szokásosnál nagyobb publicitást kaptak. Jórészt már ismert önök előtt, hogy a Valutaalap hajlandó részt vállalni programunk finanszírozásában, amennyiben van esély a régóta időszerű és elkerülhetetlen gazdaságracionalizálás megindítására, és a gazdasági reformfolyamat meggyorsítására. A kormány javaslata ilyen szándékkal készült, vállalva az átalakítással kapcsolatos gazdasági és szociális megrázkódtatásokat. A parlamenti vitákban, a bizottsági fórumokon ezzel kapcsolatban többen felvetették, hogy a kormányzati javaslatokban a valutaalap diktátuma érvényesül, és háttérbe kerül a gazdaság autonómiája, a kormány önállósága. (folyt. köv.) 1989. december 19., kedd 12:37
Vissza »

	Országgyűlés - második munkanap (8. rész)
E problémakörhöz kapcsolódva a Tervhivatal elnöke kiemelte: a kormányzati javaslatok az ország érdekeit tekintik elsődlegesnek, a gazdaság működőképességének megőrzését tartják a legfontosabbnak. A Valutaalap és a hitelezők érdekei hasonló irányba mutatnak. Tehát ezt a gazdaságpolitikát nem a Valutaalap, hanem az elmúlt évek során felhalmozódott problémák kényszerítik ránk. A kormányzat őszinte meggyőződéssel javasolja ezt a programot elfogadásra, mert óriási veszélyt jelentene tovább halogatni gazdaságunk rendbetételét, új utakon való elindítását. Az ország alapvető érdeke a Valutaalap konstruktív együttműködésének megnyerése, enélkül nem biztosítható az ország külső finanszírozása, és közvetlen veszéllyé válik a fizetésképtelenség, a gazdaság összeomlása. A finanszírozható külső forrásbevonás mértéke kisebb korábbi számításainknál. A korábban számított 700-800 millió dolláros folyó fizetésimérleg-hiánnyal szemben körülbelül 550 millió dolláros fizetésimérleg-hiány tűnik megalapozhatónak és finanszírozhatónak. A Valutaalappal folytatott tárgyalásokról szólva Kemenes Ernő elmondta: további külgazdasági pozícióinkat tekintve egyetértésre jutottunk a Valutalaappal a megvalósított árfolyam-leértékelésben, és a rubelaktívum leépítésében. Egyetértés van belső pénzügyi egyensúlyunk további javításában, ennek megfelelően javasoljuk az állami költségvetés körülbelül 10 milliárd forint deficittel való jóváhagyását, és az Állami Fejlesztési Intézet által finanszírozott állami feladatok ellátására az írásos előterjesztésben jelzett 29 milliárd forintos előirányzat helyett 24 milliárd forintra csökkentését. (folyt. köv.) 1989. december 19., kedd 12:37
Vissza »

	Országgyűlés - második munkanap (9. rész)
A kormányzat a Valutaalap részvétele nélkül sem tud más gazdaságpolitikát ajánlani - szögezte le. Ezután az inflációról és az annak visszaszorítására tett erőfeszítésről szólt. Mint mondotta: az inflációs ráta tartós csökkenése csak a reálfolyamatokban végbemenő érdemi változások esetén valósulhat meg; az infláció nem egyszerűen árkérdés, hanem a gazdaságpolitika egészének kell antiinflációs jellegűnek lennie. A kormány antiinflációs törekvéseinek egyik kulcseleme a kínálat élénkítése és a piaci verseny erősítése. Ezt szolgálja egyrészt az importverseny hatókörének további kiszélesítése, a rubelkapcsolatainkban a piaci megoldások alkalmazása, a vállalkozásélénkítő program, a vállalkozások terheit mérsékelő adócsökkentések, a gazdálkodási feltételeket javító dereguláció, másrészt a piaci szereplők számának növelése, a veszteségforrások megkezdett felszámolása, a monopolhelyzetek megszüntetése - a termelési és értékesítési fázisban egyaránt -, valamint a privatizáció megkezdése és széles körű érvényesítése. Nagy jelentősége van az infláció fékezésében a szigorú monetáris politikának, a fizetési fegyelem megszilárdításának és a megtakarítási hajlandóságot növelő pozitív reálkamatot biztosító kamatpolitikának is. E gazdaságpolitikai elemek közül jó néhány már rövid távon is az inflációs nyomás mérséklése irányába hat. A hosszabb távú antiinflációs politika fontos eleme a valóságos értékviszonyokat, a világpiaci árarányokat is kifejező árrendszer kiépítése. Ennek kialakulása azonban rövid távon nagyobb árnövekedést eredményez. Ezért a kormány a világpiaci árakat csak fokozatosan érvényesíti; ez jellemzi az 1990-es programot is. Az infláció kézben tartására a kormány csak a gazdálkodó szervek és a társadalom egészének kooperatív, az inflációt fékező magatartása esetén lát lehetőséget. Gazdaságunk sok külső bizonytalanság és kockázat mellett működik - állapította meg a Tervhivatal elnöke, majd hozzátette: - Belső kockázataink egyik legveszélyesebbje az infláció elszabadulása, s az adott bizonytalanság mellett könnyen meghiúsulhat a most Önöknek átadott árprognózisunk. Ezért a kormányzat alaptörekvése, hogy a gazdaság folyamatos irányításában minden területen biztosítékokat építsen ki az árak elszabadulásával szemben. Szeretném bejelenteni: kemény árellenőrzést kívánunk érvényesíteni, s ehhez kérjük a társadalmi érdekképviseleti szervezetek és a társadalmi nyilvánosság támogatását is. (folyt.köv.) 1989. december 19., kedd 12:39
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Országgyűlés - második munkanap (10. rész)
A kormány javasolt életszínvonal és szociálpolitikai törekvéseiről Kemenes Ernő elmondta: kedvező esetben - a fogyasztás szinten maradása esetén - is egészen biztosan az eddigiektől eltérően alakulnak az összes jövedelem körülbelül 60 százalékát jelentő munkajövedelmek. A termelésben végbemenő kemény differenciálódás a kereseteknek a megszokottnál sokkal nagyobb szóródását fogja előidézni. És meg kell szoknunk: a keresetek, sőt a vállalkozói jövedelmek is csökkenhetnek - a piaci eredményesség függvényében - jelentette ki. A kormányzat nem vállalkozhat a bérek növekedésének és arányosításának garantálására, bármennyire intenzívek is az erre vonatkozó igények a különböző dolgozói rétegekben. Törvényileg a keresetek minimális szintjét garantáljuk, a bérek és keresetek alakulásának minden más kérdése a munkáltatók és a munkavállalók együttes gazdasági eredményességének függvénye, illetve egyezkedésük következménye. A strukturális átalakulás periódusában a munkanélküliség is elkerülhetetlen. A kormány a munkaerőpiac intézményrendszerének és kontrolljának a továbbfejlesztésével és aktív foglalkoztatáspolitikával, munkahelyteremtési programokkal, át- és továbbképzési rendszerek kiépítésével, munkaerő-gazdálkodási rendszerünk továbbfejlesztésével kíván úrrá lenni a gondokon. A szociálpolitikai program a védtelen rétegek, a nyugdíjasok, a fiatalok, a munkanélküliek, a legrászorultabb egyének, csoportok, hátrányos helyzetűek, elmaradott térségben élők biztonságának megteremtésére, megőrzésére irányul. A kormány arra vállalkozik, hogy megakadályozza az alacsony jövedelműek helyzetének további romlását, illetve a gazdasági kényszerekhez, inflációs hatásokhoz nehezebben alkalmazkodó családok helyzetének megrendülését. E célokat részben az átfogó szociális, szociálpolitikai intézményi ellátások - nyugdíj, gyermekneveléshez kapcsolódó ellátások, stb. - differenciált emelésével kívánja biztosítani. A kormányzat külön figyelmet fordít Budapest és a nagy ipari városok alacsony jövedelmű és hátrányos helyzetű családjainak támogatására. Úgy véli, hogy aktív foglalkoztatáspolitikával, a vállalatok és a szakszervezetek felelős bérezési magatartásával és a jelzett szociálpolitikai kezdeményezésekkel a legkritikusabb szociális problémák kezelhetők. - Tisztában vagyunk azonban azzal, hogy mindennek ellenére a családok széles körében nehezednek az életfeltételek, nőnek a terhek. Ennek elkerülésére 1990-ben azonban nincsenek reális esélyeink és lehetőségeink - mondotta végezetül a napirend előadója, majd kérte a képviselőket, támogassák a programjavaslatot, és hatalmazzák fel a kormányt a program megvalósítására. (folyt.köv.) 1989. december 19., kedd 12:45
Vissza »

	Országgyűlés - második munkanap (11. rész)
Az OT elnökének beszámolóját követően Gágyor Pál, a ---------- reformbizottság előadója ismertette a bizottság álláspontját. - Ismét sorsdöntő kérdésekről kell határozunk - mondta -, hiszen nem kevesebbről van szó, mint a fizetőképesség megőrzéséről, a gazdaság működőképességének fenntartásáról. S ráadásul mindezt úgy, hogy a lakosság már amúgy is súlyos terhei ne haladják meg a tűrőképesség határát. A döntésnek nagy tétje van: a békés átmenet. E nyomasztó felelősség súlya alatt vitatták meg az Országgyűlés bizottságai a kormány 1990. évi gazdasági programját. A vita során nyilvánvalóvá vált - folytatta Gágyor Pál -, hogy két lehetőség közűl kell választani: kemény intézkedésekkel megteremteni az ország talpon maradásának feltételeit, vagy pedig - kisebb terheket vállalva - veszélyeztetni a válságból való kilábalás utolsó lehetőségét. A kormány programja egyértelműen azt a következtetést vonja le, hogy nincs más út, mint vállalni a drákói intézkedéseket. Ezek nélkül ugyanis az ország mély válságba sodródik. A bizottságok általában elismerték a kormány helyzetértékelésének helyességét, ugyanakkor megkérdőjelezték a problémák megoldásának néhány módszerét. A leginkább kifogásolhatónak azt tartották, hogy az antiinfláció elvének gyakorlati feltételei nem jelennek meg elég markánsan a programban. A képviselők nélkülözhetetlennek tartják, hogy a kormány egyik alapkérdésének tekintse az infláció fékentartását. Minimális követelmény: a kormány legalább arra tegyen hatékony intézkedéseket, hogy az 1990-es tényleges inflációs ráta ne haladja meg a programban meghatározott mértéket. Végképp szakítani kell azzal a gyakorlattal - mondotta Gágyor Pál -, hogy csak az elosztási arányok módosításával próbálják a költségvetés helyzetét javítani. A gazdaságpolitikai program egy sor intézkedése azonban most is erre a módszerre utal. Ezzel nagymértékben megterhelik a lakosságot, de igazában nem segítik az ország jövedelemtermelő képességének növekedését. A képviselők véleménye szerint illúzió, hogy a jelenlegi magyar viszonyok között a piac spontán működése megoldja vagy megoldhatja a gazdasági problémákat. Tudomásul kell venni, hogy rövid időn belül nem jöhetnek létre olyan piaci viszonyok, amelyek érezhetően az árak letörésének irányába hatnának. Nincs működő piacgazdaság, s nem bontakozott ki széles körű verseny, amely képes lenne az áremelési törekvések ellensúlyozására. (folyt.köv.) 1989. december 19., kedd 13:16
Vissza »

	Országgyűlés - második munkanap (12. rész)
A bizottságok helyeslik a program kisvállalkozásokat segítő intézkedéseit, de szükségesnek ítélik a vállalkozásokat általában előmozdító gazdaságpolitika érvényesítését is. Nélkülözhetetlennek tartják, hogy az életképes nagyvállalatoknál is megélénküljenek, felgyorsuljanak a vállalkozások, s véleményük szerint ezt a folyamatot a gazdaságpolitikának minden lehetséges eszközzel katalizálnia kell. Azt is kifogásolták a képviselők, hogy a program nem tartalmaz hatékony intézkedéseket az anyag- és energiatakarékosság fokozására, pedig - meglátásuk szerint - ezen a területen sok mobilizálható tartalékkal rendelkezünk. A hozzánk hasonló országokban 30-40 százalékkal kevesebb anyagot és energiát használnak fel a termékekhez, mint nálunk. Gyorsítani kell tehát a műszaki fejlesztéseket, és intézkedéseket hozni az anyag- és energiapocsékolás megszüntetésére. Pusztán energiából annyit pazarlunk el, ami egyenlő a Paksi Atomerőmű teljesítményével - mutatott rá Gágyor Pál. Ugyancsak gazdasági tartalékokat jelentenek a készletek: a számítások szerint 400 milliárd forint értékű készletet lehetne mobilizálni. Ennek ismeretében furcsának tűnik, hogy sok esetben néhány tízmillió forint ügyében vívnak egymással közelharcot a képviselők a parlamenti vitákban. Ez tarthatatlan helyzet, és sürgős intézkedésekre van szükség. A bizottságok egyetértenek a programban jelzett exporttámogatások szűkítésével, ám felhívják a kormány figyelmét, hogy a támogatások visszafogását körültekintően kell végrehajtani. Arra is tekintettel kell lenni, hogy a konvertibilis exportot a belső piac egyensúlyának megőrzése illetve javítása mellett lehet csak támogatni. Ez alapvető feltétele az exportképességnek, hiszen ha nincs verseny és húzóerő a belföldi piacon, nem fokozható versenyképességünk a külföldi piacokon. A továbbiakban Gágyor Pál szólt arról, hogy a bizottságok újból sürgették az államigazgatási költségek leépítését, valamint a gazdaságot béklyózó bürokratikus intézmények felszámolását. Indokoltnak tartják a számviteli és statisztikai rendszer racionalizálását, a piacgazdasághoz nem illő módszerek elhagyását. Az előadó kitért a lakáskoncepcióra is, amely valamennyi bizottsági ülésen a legvitatottabb kérdések közé tartozott. Mint mondotta, a reformbizottság megítélése szerint a benyújtott javaslatok első változata nem támogatható. Éppen ezért felkérték az Országos Tervhivatal elnökét: dolgozzon ki egy átfogó, hosszú távú lakásgazdálkodási, lakáspolitikai programjavaslatot, és vegye figyelembe a bizottsági üléseken született indítványokat. (folyt.köv.) 1989. december 19., kedd 13:17
Vissza »

	Országgyűlés - második munkanap (13. rész)
A reformbizottság támogatja a terv- és költségvetési bizottság azon javaslatát, miszerint a munkanélküliség mérséklésére és a munkahelyi kínálat növelésére a kormány tegyen még hatékonyabb intézkedéseket. Az erre elkülönített pénzforrások felhasználásáról a kormány adjon tájékoztatást az Országgyűlésnek. A bizottság előadója hangsúlyozta: népünk a terheket csak úgy tudja vállalni, ha látja a kibontakozás lehetőségét. Az őszinte diagnózis és a fájdalmas terápia sokkoló hatású, ezt azonban ellensúlyozhatja, ha megvan a remény a belátható időn belüli kilábalásra. Végül kérte az Országgyűlést, hogy a kifejtett észrevételekkel, javaslatokkal együtt vegye tudomásul a kormány előterjesztését. Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) megállapította: a gazdaság ----------- jövője a termelésben dől el, és nem a költségvetési gazdálkodásban. Kifejtette: az Országos Tervhivatal elnöke jelentőségében hátrább sorolja az inflációt, ami arra utal, hogy a magyar gazdaság autonómiáját kívülről véli meghatározottnak. Pedig ez a gazdaságpolitikai program megbukhat belülről is az infláció elszabadulásával - hangsúlyozta. A képviselő rámutatott: a későbbiekben tárgyalandó fogyasztási adó törvénybe foglalása javíthatja a költségvetési egyensúlyt, fedezheti hiányát, de növeli az inflációs rátát. Éppen ezért nem tartotta véletlennek, hogy a pénzügyminiszter e téma megtárgyalását a költségvetés vitája és a határozathozatal után kérte. A továbbiakban kifejtette: az állampolgárok ma még nem látnak garanciát arra, hogy megtakarításaikkal elkerülhetik az inflációt. Ennek kapcsán utalt a befektetési lehetőségek korlátaira. Liberalizálni, versenyhelyzetet teremteni csak rendezett tulajdonviszonyok közepette lehet - állapította meg, hozzátéve: ennek hiánya okozta eddigi kudarcainkat is. Végezetül leszögezte: a helyzet megérett arra, hogy a kormány kézbe vegye a gazdaság ellenőrzését. Javasolta, hogy jöjjön létre gazdasági minisztérium, amely nemcsak tervez, hanem végrehajt, irányít és ellenőriz is. (folyt.köv.) 1989. december 19., kedd 13:18
Vissza »

	Országgyűlés - második munkanap (14. rész)
Bódi János (Baranya m., 11. vk.) felhívta a figyelmet a ----------- gyermekes családok, a pályakezdők és a nyugdíjasok gondjaira. Hangoztatta, hogy a szabadárak és az infláció várható hatásait tekintve nehezen hihető a legalacsonyabb nyugdíjasok helyzetének kismértékű javulására vonatkozó ígéret. A vállalkozásélénkítő piacgazdaság, a külföldi működőtőke, a privatizáció, a 100 milliárd forinttal tartozó veszteséges vállalatok felszámolása, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank várható közreműködése ellenére félő, hogy több, az 1990-eshez hasonló esztendő követi majd egymást - mondta a képviselő. Az állami szerepvállalás szűkülése egyelőre csak a lakásépítések csökkentésében, a közbiztonság, az egészségügy és az oktatás helyzetének romlásában mérhető - mondotta. Arra is figyelmeztetett, hogy az államnak az elkerülhetetlen gazdasági intézkedések meghozatala mellett az állampolgári létbiztonság szavatolása a legfőbb feladata. Egy korábbi javaslatának igazolását látta abban, hogy a program a társadalmi szervezetek állami támogatásának csökkentését szorgalmazza. Az új kormányban - a képviselő szerint - a jelenlegi tervhivatal és a Pénzügyminisztérium összevonásával egy új gazdasági minisztériumot volna célszerű felállítani. Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.) a gyermeket nevelő családok --------------- nehéz helyzetére hívta fel képviselőtársai figyelmét. Hangoztatta: ezeknek a családoknak az idén is, de jövőre még inkább szembe kell nézniük azzal, hogy munkaerőként és szülőként egyaránt kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, s ezen képtelenek lesznek változtatni, hiszen több munkát már nem tudnak vállalni. A képviselőnő ezzel kapcsolatban rámutatott: egy olyan társadalom, amely nem veszi figyelembe, hogy a piacgazdaságban a munkaerőnek is ára van, amelynek fedeznie kell a munkaerő újratermelésének költségeit - s ebbe értelemszerűen a gyermeknevelés költségei is beletartoznak -, nos ez a társadalom képtelen lesz felzárkózni Európához. Mindezt figyelembe véve Kovács Lászlóné a maga részéről csak akkor tartja elfogadhatónak a kormányprogramot, illetve a költségvetést, ha kompenzálásként a családi pótlékot minimum 500 forinttal emelik. (folyt.köv.) 1989. december 19., kedd 13:19
Vissza »

	Országgyűlés - második munkanap (15. rész)
Kócza Imre (Heves m., 3. vk.) a kormányprogrammal kapcsolatban ---------- több várható feszültségre hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint nem elegendőek azok az intézkedések, amelyek a kisvállalkozások élénkítését szolgálják. Szerinte olyan általános élénkítésre lenne szükség, amely lehetővé teszi a nagy jövedelmezőséggel dolgozók mindegyike számára a gyorsabb fejlődést. A képviselő egyetértett azzal, hogy csökkenteni kell jövőre a rubelexportot, nem lehet megengedni, hogy az ország ilyen jelentős hiteleket nyújtson szocialista partnereinek. A kivitel szigorú korlátozása azonban igen nehéz helyzetbe hozza a rubelexportban érdekelt vállalatok többségét. A kormány programja pedig nem irányoz elő megfelelő intézkedéseket e gondok csökkentésére. Várhatóan tovább fognak romlani a vállalatközi kapcsolatok, mindez hátrányosan hat számos tőkés exportban érdekelt vállalat teljesítményére, több vegyesvállalat működésére is. Végül arra figyelmeztetett, hogy a kormány által kilátásba helyezett megszorító intézkedések tovább rontják a társadalom amúgy is elkeseredett hangulatát. Nagy kérdés, vajon az emberek el tudják-e fogadni az újabb szigorításokat. Vajon meddig tolható ki a társadalom tűréshatára? Csipkó Sándor (Bács-Kiskun 2O. vk) a programmal összefüggésben -------------- az agrárágazat jelenéről és jövőjéről szólt. Aggodalmát fejezte ki azokkal a változásokkal kapcsolatban, amelyek a mezőgazdaságban várhatók. Mint mondta, az agrárágazat termelésében már jövőre visszalépésre lehet számítani, aminek nem lenne szabad tovább folytatódnia az elkövetkezendő években. A pártok programjaikban azonban jelenleg nem lépnek tovább a különféle jelszavakon. Általában farmergazdaságokról, kistermelőkről beszélnek, kihagyják számításaikból a nagyüzemeket, pedig az ott felhalmazódott értékeknek nem szabadna veszendőbe menniök. Akik jelenleg földdel rendelkeznek már idős emberek, s tőlük nem várható, hogy uj vállalkozásba kezdjenek. Figyelmeztetett arra: a mezőgazdaságban is várhatók foglalkoztatási gondok, ezért fel kell hagyni az ipartelepítések nagyváros-centrikusságával, közelebb kell vinni a falusi emberekhez az ipari foglalkoztatás lehetőségét. (folyt. köv.) 1989. december 19., kedd 13:23
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Országgyűlés - második munkanap (16. rész)
Vörösné Csuka Mária (Komárom m., 9. vk.) hézagosnak és ------------------- esetlegesnek minősítette a kormány szerkezetváltással, a munkanélküliség kezelésével kapcsolatos intézkedéseit. A képviselő szerint nem lehet a terheket teljes egészében a dolgozókra hárítani. Nem esetleges segélyekre és támogatásra van szükség, hanem átgondolt programra. Ezért azt javasolta, hogy a kormány rövid időn belül dolgozza ki széles körű foglalkoztatáspolitikai programját, ami biztosítja a tervszerű átképzést, a munkanélkülieké válók átcsoportosítását, kisvállalkozásokba történő bekapcsolását. A továbbiakban elmondotta, hogy a növekvő, két számjegyűvé vált infláció elsősorban a társadalom legvédtelenebb csoportjainak helyzetét rontja. Véleménye szerint nem a béremelések eredményezik a fogyasztói árak mind gyorsabb növekedését, hanem a korábbi és jelenlegi hibás döntések. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a családi pótlék jövő évre tervezett 300 forintos emelése csupán az 1990-re eredetileg tervezett 15 százalékos inflációt hivatott ellensúlyozni. Azóta viszont a kormányprogram módosult, és 1990-ben a fogyasztói áremelkedés valószínűleg eléri a 20 százalékot. Dr. Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) utalt Csipkó Sándor -------------- képviselőnek arra az észrevételére, hogy a Parlament egyelőre nem ismeri a különféle pártok állásfoglalását a kormányprogrammal, illetve a költségvetéssel kapcsolatban. Az MDF képviselőjeként Marx Gyula bejelentette, hogy pártja kidolgozta a programmal kapcsolatos álláspontját, s ezt kívánságra a képviselőknek is átnyujtják. Az állásfoglalásból Marx Gyula kiemelte, hogy az MDF főként az antiinflációs politika érdekében hozott intézkedéseket kifogásolja, s más megoldásokat ajánl a lakáskérdés kezelésére. Szentágothai János (országos lista) szenvedélyes hangú ------------------ felszólalásában a képviselők felelősségérzetére apellált, számos korábbi hibás döntést ,,fejére olvasva,, a Tisztelt Háznak. Elismerte ugyan, hogy a képviselők felszólalásaikban jogosan kritizálják a program egyes elemeit, összességében azonban elkerülhetetlennek tartotta, hogy az Országgyűlés támogatásáról biztosítsa a kormányt, amely az ország jelenlegi nehéz helyzetében vállalja a felelős döntéseket. (folyt.köv.) 1989. december 19., kedd 13:30
Vissza »

	Országgyűlés - második munkanap (17. rész)
A vita befejeztével Kemenes Ernő válaszolt az elhangzott képviselői felvetésekre. Elmondotta: a mostani párbeszéd legnagyobb eredménye - véleménye szerint -, hogy sikerült tiszta képet adni az ország helyzetéről. Úgy is lehet mondani: ütött az igazság órája. Egyetértett azokkal a képviselőkkel, akik azt állították, minden a termelésben fog eldőlni. A továbbiakban elmondotta: a magyar agrárgazdaságnak van jövője, ám a változó feltételek közepette ott sem lehet változatlan módon gazdálkodni. A változó körülmények ebben a szektorban is kikényszerítik a változásokat. De az megállapítható, hogy a magyar élelmiszertermelés a jövőben is a gazdaság egyik erős szektora marad, amelynek feladata a stabil belső ellátás biztosítása és a tőkés export jelentős növelése. Ugyanakkor elkerülhetetlen az élelmiszertermelés racionalizálása. Jövőre az ágazat számára új piaci lehetőségek nyílnak, s ez nagyon fontos. Az is tény, hogy módosulnak az árfeltételek, és csökkennek a pénzügyi támogatások. Lényegében keményebbé válnak a feltételek a termelők számára, de összességében biztosítható a termelés fejlesztése. Az iparban ennél lényegesen nagyobb strukturális megrázkódtatásra kell számítani. Ennek ellenére az ipari termelés 40 százaléka jövőre is gyorsan fejlődhet, az érintett területen mintegy 3 százalékos termelésbővülésre van lehetőség, az exportbővülés következtében. A jövő évi súlyos gondok ellenére megállapítható: a magyar gazdaságnak van perspektívája. Kemenes Ernő a gazdaság működési zavaraival kapcsolatban egyetértett azzal a képviselői megállapítással: a gondok abból adódnak, hogy a központi irányítás már nem működik, a piac pedig még nem fejti ki a kívánt hatását. Ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy jövőre e területen lényeges változás várható. Az importliberalizálás hatására, a szocialista kivitel korlátozása következtében, a vállalkozások fokozottabb támogatásának eredményeként várhatóan 1990-ben lényegesen erősödnek a piaci hatások. A piaci feltételek javításához járul hozzá a tőkepiac fokozatos kiépítése, valamint a gyorsuló reprivatizálás. Mindez várhatóan hozzájárul a gazdálkodás hatékonyságának javításához, kikényszeríti az eredményesség növelését. Csak így lehet megtalálni a gazdaság bajaira az alapvető megoldást. A tervhivatal elnöke egyetértett azzal, hogy az infláció növekedése a gazdaság tekintetében az egyik legnagyobb veszélyforrás. Valószínűleg kisebb lett volna a jövő évre tervezett fogyasztói árszintemelkedés, ha nem került volna sor a forint árfolyamának leértékelésére, nem lenne szükség energiaár-emelésre, a költségvetési támogatások gyors lefaragására. (folyt.köv.) 1989. december 19., kedd 13:34
Vissza »

	Országgyűlés - második munkanap (18. rész)
Ugyanakkor kedvező hatások is jelentkeznek már. Az importverseny idei és jövő évi növekedése kétségtelenül árcsökkentés irányába hat. A KSH adatai szerint az idén a liberalizáltan importálható termékek körében a termelői árak 15 százalékkal csökkentek. A kormány határozott szándéka, a gazdasági rendszer különböző elemeibe biztosítékokat építsen be, hogy elkerülje a túlzott áremelkedéseket. Garanciát azonban nem tud vállalni a kormány sem. A jelenlegi gazdaság ugyanis óriási bizonytalanság közepette működik. Kemenes Ernő csupán annyit tudott ígérni a képviselőknek, hogy a prognózis megalapozott, a kormány folyamatosan ellenőrzi az áremelkedés mértékét, és annak eredményéről rendszeresen tájékoztatják a Parlamentet. A továbbiakban elmondotta: igen sok képviselő foglalkozott a gazdasági fejlődés szociális következményeivel. A kormány a szociális feszültségek csökkentésére jövőre mitegy 400 milliárd forintot fordít. Ez az összeg a nemzeti össztermék 20 százalékát jelenti, de természetesen mégsem elegendő. 1990-ben a stagnáló gazdasági viszonyok közepette 40 milliárd forintot fordítanak a legrászorultabbak helyzetének javítására. A jelenlegi körülmények között azonban csak ennyi pénz jut, s így várhatóan a szociális gondok tovább fognak növekedni. Teljesítményhiányos gazdaságban egyszerűen nem áll rendelkezésre ilyen célra több forrás. Végezetül a kormányzati irányítás költségeinek csökkentésével foglalkozott Kemenes Ernő. Elmondotta, hogy a helyi és a központi irányításban mintegy 50 ezren dolgoznak, s ez nemzetközi összehasonlításban sem számít túl soknak. Nem az a baj, hogy sokba kerül az irányítás, hanem, hogy nem elég hatékony. Ezért a kormány az önkormányzatok korszerűsítésére törvényjavaslatot nyújtott be a Parlamentnek, s racionalizálni kívánják a központi kormányzati irányítást is. A kormányprogram egyik legnagyobb problémája végül is az, miként lehet a többletterheket a dolgozókkal elfogadtatni. A tervhivatal elnöke elismerte, hogy a program erre a kérdésre megnyugtató megoldást nem tud adni. Véleménye szerint ehhez a lakosságot rá kell döbbenteni a valóságos helyzetre, s így könnyebben elfogadtatható a terhek vállalása, s az az egyedül követendő magatartás, amit a program felvázol. Ezután határozathozatal következett. A képviselők elfogadták a kormány 1990. évi gazdaságpolitikai programjáról szóló tájékoztatót, s ezzel kapcsolatban határozatot is hoztak. (folyt.köv.) 1989. december 19., kedd 13:36
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Országgyűlés - második munkanap (19. rész)
A határozat leszögezi: az Országgyűlés az 1990. évi gazdaságpolitikai programról szóló tájékoztatót, továbbá a Minisztertanácsnak a gazdasági átalakulás érdekében esedékes teendőit tudomásul veszi. Egyetért azzal, hogy a Minisztertanács széles körű nemzetközi gazdaságdiplomáciai tevékenységet folytasson. Szükségesnek tartja a Nemzetközi Valutaalappal való hitelmegállapodást, a Világbankkal új szerkezetátalakító kölcsönszerződés előkészítését, az Európai Gazdasági Közösséggel és a OECD-országokkal a gazdasági együttműködés javításáról, valamint ehhez kapcsolódóan konkrét megállapodások és hitelszerződések előkészítéséről folyó tárgyalásokat. Fontosnak tartja a KGST tagországaival kötendő 1990. évi államközi megállapodások létrehozását, az együttműködés piaci feltételeinek kiszélesítését. (folyt.köv.) 1989. december 19., kedd 13:36
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Országgyűlés - második munkanap (20. rész)
Ezután az Országgyűlés áttért a lakásgazdálkodási rendszer reformjára és a jövő évi intézkedésekre tett javaslatok megtárgyalására, valamint a lakás célú állami kölcsönök utáni, 1990. évi adófizetési törvényről szóló előterjesztés megvitatására. Az elnöklő Jakab Róbertné elmondta: a kormány az eredetileg benyújtott négy alternatív törvényjavaslatát visszavonta, s ezek helyett új előterjesztést készített. Mivel a benyújtott előterjesztések egymásra épülnek, Jakab Róbertné javasolta, hogy ebben az esetben ne ragaszkodjanak mereven a házszabályokhoz, s a lakáskoncepciót, valamint a törvényjavaslatot a képviselők együttesen tárgyalják, ám külön-külön határozzanak majd róluk. Ezzel a Tisztelt Ház is egyetértett. Elfogadták azt is, hogy a törvényjavaslat általános és részletes vitáját együttesen folytassák le. E napirend előadója a kormány részéről ismét Kemenes Ernő ------------ volt. Az OT elnöke bevezetőjében hangsúlyozta: amikor hozzáfogtak a lakáspolitikai javaslatok előkészítéséhez, tudatában voltak annak, hogy a jelenlegi gazdasági, társadalmi és politikai körülmények közepette nem lehet olyan javaslatot kidolgozni, amely elnyerné a lakosság többségének egyetértését. Ennek ellenére a kormánynak szilárd meggyőződése: a nyolcvanas évek végére a lakásrendszer csakúgy, mint a gazdasági rendszerünk több más területe, olyan válságba került, hogy átalakítása elkerülhetetlenné vált. Az elmúlt hetek érzelmektől és indulatoktól sem mentes vitái jelzik, hogy nemcsak a kormány, de az Országgyűlés is igen nehéz döntés előtt áll. - Nyilvánvaló, hogy egy már-már működésképtelen rendszert megváltozatni az egyik napról a másikra nem lehetséges - folytatta -, ugyanakkor a beszűkült mozgástér következtében a változások elindításához, egy új és működőképes rzer kialakításához #> pillanatnyilag nemhogy erőforrásokkal nem rendelkezünk, de még a jelenlegi központi ráfordításokat is kénytelenek vagyunk mérsékelni. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai kiábrándítóan hatottak a lakosságra. Noha viszonylag hamar kiderült, hogy a paternalista állam nem képes állampolgári jogon a családok lakáshoz jutását megfelelő szinten biztosítani, de a régi rendszerrel való nyílt és gyökeres szakítás több próbálkozás után sem sikerült. (folyt. köv.) 1989. december 19., kedd 15:44
Vissza »

	Országgyűlés - második munkanap (21. rész)
Mindennek következtében mára egy olyan rendszer alakult ki, amelyben sem a bürokratikus, adminisztratív elosztási mód, sem a korszerű lakáspiac nem működik. A továbbiakban hangsúlyozta: a jelenlegi lakásrendszer szociálisan elfogadhatatlanul igazságtalan, s gazdaságilag sem tartható fenn. Ezért szembe kell néznünk a változtatás szükségességével. A hosszú döntéselőkészítő munka során a kormány sokoldalúan és rendkívül sokféle reformjavaslatot mérlegelt. Ezek egy része szerepel a kormány most benyújtott javaslatai között. A javaslatok nemcsak technikájukban térnek el egymástól, hanem főként abban, hogy a különböző megoldások különféle érdekeket takarnak. A kormány javaslatának véglegesítésekor olyan kompromisszumokra törekedett, amely a lehetőségek figyelembe vételével a legközelebb visz egy valóban működő piaci alapú lakásrendszer kialakításához. Ezzel egyenrangú célként szerepel, hogy az új rendszer a jelenlegihez képest lényegesen igazságosabb, pozitívabb megoldásokat alkalmazzon elsősorban a lakásnélküliek és a társadalmilag rászoruló rétegek támogatására. Az OT elnöke szerint arra, az eddigi viták során gyakran felmerülő kérdésre, hogy miért éppen most, az általános válsághelyzet közepette van szükség a lakásrendszer reformjára, a választ csak a tényekből kiindulva lehet megadni. Ilyen tényként említette, hogy a romló életkörülmények ellenére sem hagyható figyelmen kívül: a hatalmas társadalmi ráfordítások ellenére a fiatal, és főleg a városi családok lakáshoz jutási esélyei fokozatosan romlanak. Ma több mint 200 ezer olyan városi, lakás nélküli család van, amelynek a jelenlegi rendszerben még kilátása sincs arra, hogy a következő évtizedben önálló otthonhoz jussanak. Hivatkozott arra, hogy ma az állami költségvetés kiadásainak mintegy 15-17 százalékát, több mint 80 milliárd forintot fordítja a lakásszektor támogatására, s annak is kétharmadát a lakással már rendelkező családok kapják, nagyrészt függetlenül pillanatnyi szociális és jövedelmi helyzetüktől. Ugyanilyen fontos ok az is, hogy a támogatások mértéke és aránya alapvetően sérti a társadalmi igazságosság elvét, mert a támogatásokból a magasabb jövedelműek nagyobb részt élveznek. S miközben mind az ingatlankezelés, mind az építés, mind pedig a támogatási rendszer nyilvánvalóan pazarló és rendkívül alacsony hatékonyságú, az ország jelenlegi helyzetében nincs mód az elosztható források növelésére. (folyt. köv.) 1989. december 19., kedd 15:44
Vissza »

	Országgyűlés - második munkanap (22. rész)
Ezért alapkérdéssé vált, hogyan lehetséges egy olyan rendszert kialakítani, amelyben a támogatások rugalmas módon a családok változó jövedelmi helyzetéhez, és nem pedig magához a lakáshoz kapcsolódnak. Kemenes Ernő szerint, ha fennmaradna a mai rendszer, azzal az elfogadhatatlan helyzettel kerülnénk szembe, hogy a fiatalabb generációknak a jövőben se lenne esélyük az önálló lakás megszerzésére, annál is inkább, mert a költségvetés képtelen lenne finanszírozni a jelenleg működő rendszert. A kormány szerint a rövid távú korrekciós lépéseket is abba az irányba kell megtenni, amely távlatilag is működőképes lakásrendszer kialakításának irányába halad. A kormányzati javaslatok lényege, hogy a lakásrendszerben is elkerülhetetlen a piaci viszonyok kialakítása, a valóságos keresleti és kínálati viszonyok megteremtése. Ezzel egyenrangú követelmény, hogy az állam aktív és kiterjedt szerepet vállaljon a jövedelmi és szociális viszonyokhoz igazodó támogatások kidolgozásában. Mindezek alapján a jövőre nézve a kormány két stratégiát lát lehetségesnek: az egyikben a hangsúly inkább a klasszikus bérlakás-piac kialakításán, a másikban pedig a klasszikus tulajdon dominanciáján van. A lehetséges irányok közötti választásban ma még nincs szükség kényszerlépésre, de bármely stratégiát csak úgy lehet majd megvalósítani, ha már most megkezdődik a teher átrendeződése, a tulajdonviszonyok számtalan ellentmondásának felszámolása, a valóságos bérleti feltételek kialakítása, a lakáskínálat bővítése és az ingatlankezelés hatékony formáinak keresése. A kormányzat a bérlakás-szektor racionalizálására több javaslatot is a képviselők elé terjesztett. Azokhoz megvizsgálták a bizottsági vitákon felmerült javaslatokat, s megpróbálták azokat értékelni a döntések jobb megalapozása érdekében. (folyt. köv.) 1989. december 19., kedd 15:46
Vissza »

	Országgyűlés - második munkanap (23. rész)
A kormány a bérlakás-szektor átalakításának alapvető megoldását az önkormányzati tulajdon mielőbbi létrehozásában látja - folytatta Kemenes Ernő. Meggyőződése, hogy csak az önkormányzatok képesek a település tényleges helyzetének ismerete alapján differenciáltan, saját hatáskörben dönteni a lakbérekről, az ingatlankezelés mikéntjéről és a bérleti feltételekről. Az önkormányzati tulajdon egyúttal azt is jelenti, hogy fokozódik a kényszer egy hatékonyabb ingatlankezelési rendszer mielőbbi működtetésére. A kormány azzal is tisztában van, hogy az önkormányzati rendszer csak a szükséges feltételek kialakítását - ezen belül is elsősorban az önkormányzati törvény megalkotását - követően, legkorábban 1991-től működhet teljeskörűen. A lakáshasználathoz tartozó állami támogatásokat azonban addig is - tekintettel az állami költségvetés mai helyzetére - mérsékelni szükséges. Az írásos javaslatban foglaltakat nem részletezte az OT elnöke, de hangsúlyozta: a kormány olyan lakbéremelési megoldásokat szorgalmaz, amelyek igazodnak a lakás minőségéhez és a lakók szociális helyzetéhez. Nem kívánják emelni a komfort nélküli és a félkomfortos lakások bérét, ám a kiemelt övezetekben lévő összkomfortos, jó minőségű lakások bére azonban az átlagot jóval meghaladva növekedne. Ugyanakkor a bérlők a család jövedelme, az eltartottak száma alapján differenciált támogatáshoz is juthatnak. A bérlakás-szektor átalakításának alapvető eleme - mondotta az OT elnöke -, hogy a központi lakbéremeléssel egyidejűleg a bérlőknek valóságos választási lehetőséget kínálnak. Dönthetnek abban, hogy a magasabb lakbért fizetik, vagy megvásárolják lakásuk tulajdonjogát, illetve bérlőközösségeket, szövetkezeteket alakítanak. A tulajdonviszonyok változásával párhuzamosan indokolt elkezdeni az ingatlankezelés mai szervezetének alapvető racionalizálását is. A kormányzat javaslata szerint a lakáshasználati díjak 1990. január 1-jétől átlagosan 50 százalékkal emelkednek. Ettől eltérően alacsonyabb lakbéremelést tart indokoltnak az illetékes bizottság - mondotta Kemenes Ernő -, de ez azzal a veszéllyel jár, hogy nem képződik elegendő fedezet a fiatal családok lakáshoz jutásához. A lakáspolitikai elképzelések másik eleméről, a kedvezményes kamatozású hitelek differenciált átrendezéséről az OT elnöke indoklásként kifejtette, hogy az állami költségvetés az idén 42 milliárd forintot fordít kamattámogatásra. Ha nem változik meg a lakásgazdálkodási rendszer, ez az összeg több mint tízmilliárd forinttal nő jövőre, ami évi 5-6 ezer új lakás értékének felel meg. Ebből az összegből olyanokat támogatnak, akiknek már van lakásuk, ugyanakkor romlanak a fiatalok lakáshoz jutási esélyei. (folyt.köv.) 1989. december 19., kedd 15:52
Vissza »

	Országgyűlés - második munkanap (24. rész)
A kormány teherátrendezési javaslata nem a kamattámogatás teljes összegének azonnali megszüntetését célozza - húzta alá Kemenes Ernő -, hanem csak azt, hogy 1990-ben a kamattámogatás összege ne haladja meg az idei 42 milliárd forintot. Jelzésként megemlítette, hogy a kormány elfogadhatónak tartja az országgyűlési bizottságok vitáin felmerült javaslatot, miszerint ne egységes, hanem a törlesztés összegéhez kötött, és ezáltal megfelelően differenciált kamatadót állapítsanak meg. Az állami kompenzáció kialakításánál figyelembe veszik, hogy a 70 évesnél idősebbek, a többgyerekesek, illetve az alacsony jövedelműek terhei ne növekedjenek. Mindez azt jelenti a kormány értelmezésében, hogy a korábbiaknál jóval igazságosabb rendszer alakulna ki. A társadalom legrászorultabb rétegeinek - ez a teljes lakosság egyharmadát jelenti - nem okoz többletterheket, ám az átlagjövedelmet meghaladók esetében - azaz a társadalom kétharmadánál - kétségtelenül növekednek a terhek mind a bérlakásban élők, mind a lakástulajdonosok körében. Kedvező eleme a rendszernek, hogy a lakás nélküli fiatal családok 150 ezer forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutnak; e családok száma 1990-ben húszezerre tehető. Végül az OT elnöke kifejtette: ha 1990-ben megkezdhető a lakásrendszer - távlati céljainkkal egybevágó - átalakítása, akkor nagyot lépünk előre. A kormány eredetileg úgy gondolta, hogy javaslatai egy hosszabb mozgásrendszer elemei, de hajlik az építési és közlekedési bizottság indítványát elfogadni, s a tervezett intézkedéseket csak 1990-re érvényesíteni. Ezután a kormány nevében kérte a képviselők megértő támogatását. (folyt.köv.) 1989. december 19., kedd 15:58
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Országgyűlés - második munkanap (25. rész)
Nagyiványi András az építési és közlekedési bizottság nevében ----------------- véleményezte a lakásgazdálkodási koncepciót. Elmondta: a bizottsági viták során a testület tagjai arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a kormánykoncepció tartalmaz ugyan elfogadható elemeket, de a jövő évi intézkedési javaslatok, elsősorban a lakossági terhek nagymérvű növekedése miatt elfogadhatatlanok. A lakáshelyzetet elemezve Nagyiványi András rámutatott: a lakásgazdálkodás feszültségekkel terhes, annak mielőbbi átalakítása halaszthatatlan. A két legneuralgikusabb pont a bérlakás-szektor működése és a támogatási rendszer. Az állami lakásfenntartás mai rendszere korszerűtlen, az érdekeltségi viszonyok ellentmondásosak, a lakosság általában elégedetlen. Az áldatlan helyzet gyökere abban a torz és egyoldalú érdekeltségi rendszerben keresendő, amely a különböző címeken megszerezhető állami pénzekért folyó szakadatlan versenyben testesül meg. Nem funkcionál a bérleti jelleg, ezért a lakásgazdálkodás fenntartása, működtetése nehézkes, bürokratikus; hiányzik az igazi tulajdonosi érdekeltség. A gazda szerepét a jelenlegi ingatlankezelő vállalatok nem tudják betölteni. A kialakult helyzet azt bizonyítja, hogy az állami tulajdon monopóliuma a lakásfenntartásban sem vált be. A lakásfenntartás és -gazdálkodás területén is átfogó, más területek reformintézkedéseivel összehangolt lépésekre van szükség, amelyek lényege a valóságos tulajdonosi érdekeltség helyreállítása. A második nagy problémakör a támogatási rendszer, amelynek működésére ma az a jellemző, hogy a rendelkezésre álló pénzek elosztása nem a tényleges szociális ráutaltság alapján történik. Külön problémát okoz, hogy a támogatások egyre kisebb hányada szolgálja a fiatalok lakáshoz juttatását. Mindemiatt elodázhatatlan a szociálisan nem hatékony támogatások fokozatos leépítése, és visszajuttatása azoknak, akik helyzetük alapján arra rászorulnak. A bizottság arra a kedvezőtlen tendenciára is felhívta a figyelmet, hogy minimálisra csökkent az állami bérlakás-építés. A lakások 85 százaléka magánerőből épül, s csak a fennmaradó hányad egy része állami lakás. A kormányzati tervek megemlítik a vállalkozói lakásépítés lehetőségét. Ezzel kapcsolatban a bizottsági előadó arra figyelmeztetett: a mai helyzetben ennek nincs reális lehetősége. Az egyik ok, hogy a mai monetáris politika mellett a vállalkozók nem kapnak hitelt, illetve csak magas kamattal juthatnak pénzhez. (folyt.köv.) 1989. december 19., kedd 16:00
Vissza »

	Országgyűlés - második munkanap (26. rész)
A bizottság azt a kérdést sem kerülhette meg, milyen következményei lennének annak, ha a lakásgazdálkodási rendszer korszerűsítését elhalasztanák. Nagyiványi András szerint az intézkedések elodázásának egyik legsúlyosabb következménye az lenne, hogy a költségvetésnek egyre növekvő terheket kellene viselnie, ami az oly szükséges szerkezetátalakítási törekvéseket hátráltatná. Az építési és közlekedési bizottság javaslatairól szóló jelentés főbb elemeit ismertetve Nagyiványi András közölte, hogy a testület a lakásgazdálkodási rendszer reformjára bemutatott stratégiai változatok közül az ,,A,, alternatívának megfelelő változatot támogatja, mert úgy véli, hogy a jelenlegi rendszer fokozatos átalakulással változtatható meg. A bizottság szükségesnek tartja a lakásgazdálkodási reform első lépéseként a bérlakás-szektor átalakításának 1990. évi megkezdését. Egyben támogatja a kormánynak azt a javaslatát, hogy az állami bérlakások a jövő évben önkormányzati tulajdonba kerüljenek. Az önkormányzatok saját hatáskörükben döntsék el a bérlakások értékesítésének ütemét, feltételeit. Az önkormányzati tulajdon bevezetésével egyidőben az ingatlankezelő szervezetek államigazgatási felügyelete azonnal szűnjön meg annak érdekében, hogy a vállalatok szolgáltató szervezetekké alakuljanak át. Ami a lakbéremelést illeti, a bizottság elfogadhatatlannak tartja a kormány javaslatát, s azt ajánlja az Országgyűlésnek, hogy a lakbéremelés mértéke 1990. február 1-jétől átlagosan 35 százalék legyen. A lakbéremelést differenciáltan célszerű végrehajtani úgy, hogy a komfort nélküli és félkomfortos lakások bére ne változzon, a jobb minőségű lakásoké azonban az átlagosnál nagyobb mértékben nőjön. A lakbéremeléssel egyidőben indokolt a kiemelt övezetekbe tartozó lakások lakbértöbbletének felső határát kétszeresére növelni. A bizottság indokoltnak tartja a kedvezményes kamatozású hitelek támogatásának fokozatos csökkentését, azonban egy olyan megoldást javasol, amely kisebb terheket jelentene a hiteladósoknak. A testület ajánlása szerint a 4 százaléknál alacsonyabb kamatozású hitelek adósainak február 1-jétől kellene adót fizetniük azzal, hogy az öt éven belül felvett kölcsönök adómentesek, a 6-10 éven belüli kölcsönök adója a törlesztőrészlet 50 százaléka, a 11 évnél régebbi kölcsönök adója a havi törlesztőrészlet 100 százaléka. A bérlakások felújítására, korszerűsítésére felvett kedvezményes kamatozású hitelek adómentesek. (folyt.köv.) 1989. december 19., kedd 16:01
Vissza »

	Országgyűlés - második munkanap (27. rész)
Amennyiben az egy főre jutó jövedelem a létminimum háromszorosát meghaladja, az adófizetési kötelezettség az összes fennálló kedvezményes kamatozású hiteltartozásra vonatkozik. A többi családnál a legmagasabb törlesztésűre vonatkozna. E javaslatokkal Nagyiványi András elfogadásra ajánlotta a lakásgazdálkodási rendszer reformintézkedéseit az Országgyűlésnek. Filló Pál (Budapest, 18. vk.) az MSZP parlamenti csoportja --------- nevében kifejtette: a csoport elutasítja a kormány által beterjesztett javaslatokat a lakásgazdálkodási rendszer reformjára. Tárgyalási alapként - változtatásokkal - elfogadhatónak tartják viszont az építési és közlekedési bizottság javaslatait. A lakossági reagálások, tiltakozások is bizonyítják e kérdés politikai súlyát - mutatott rá a képviselő. Éppen ezért nemcsak a képviselőkkel, hanem az ország lakosságával is tudatosítani kell a költségvetési válsághelyzetet. A növekvő lakossági terhek ugyanis olyan szituációt eredményezhetnek, amikor az utca válik fő meghatározóvá a döntésekben, s az ilyen helyzetet mindenképp el kellene kerülni. A bérlakás-gazdálkodás reformjával kapcsolatban elmondta: a lakóknak szabad döntési lehetőséget kellene adni arra, hogy megvásárolják, bérlőszövetkezeti tulajdonba, illetve kezelésbe veszik a lakásokat, avagy vállalják az új bérleti feltételeket. Azon véleményének adott hangot, hogy a komfortfokozat-növelő korszerűsítéseknél továbbra is szükséges az állami részvétel. A víz- és csatornadíj kapcsán csak átmenetileg tartja elfogadhatónak az átalánydíjas megoldást. Mint mondta, az átalány alkalmazása minden esetben gerjeszti a pazarlást, ezért rövid időn belül meg kell oldani, hogy lakásonként mérhetővé váljék a fogyasztás. Ugyancsak szükségesnek minősítette az IKV monopolhelyzetének megszüntetését, helyette a kivitelezők versenyeztetését javasolta. A kedvezményes kamatozású hitelek vonatkozásában is választási lehetőséget kellene adni a lakosságnak - tolmácsolta az MSZP képviselőcsoportjának véleményét Filló Pál. Első lehetőségként elfogadható az építési és közlekedési bizottság javaslata. Második lehetőségként kínálkozik a törlesztés-gyorsítás, amelynek mértékét a havi törlesztés kétszeresében, maximum ezer forintban lehetne meghatározni. Harmadik lehetőségként pedig maradjon fenn az egyösszegű kedvezményes hitelvisszafizetés. (folyt. köv.) 1989. december 19., kedd 16:02
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Országgyűlés - második munkanap (28. rész)
Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.) hangoztatta: nem ért egyet a ------------ törvényjavaslatban megfogalmazott intézkedésekkel. Mint mondta, választókörzetében kevés a bérlakás, több a magánerőből épült saját ingatlan, s nem érti, hogy a tervezett kamatadóval miért akarják éppen azokat büntetni, akik az államot tehermentesítve hitelből építettek saját otthont. Komolytalannak tartotta azt az elképzelést, hogy a hiteladó mértéke az inflációval növekedjék. A gazdasági kibontakozást és az ország felemelkedésének alapját jelentő fiatal generációkat mindez erkölcsileg és anyagilag tenné lehetetlenné - figyelmeztetett. A képviselő a Parlament zsarolásának minősítette, hogy a tárgysorozatban szereplő több törvényjavaslat elfogadását is azzal szorgalmazzák az előterjesztők, hogy ellenkező esetben működésképtelenné válik a gazdaság, illetve nem kapja meg a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank támogatását. Emlékeztetett rá, hogy a két éve beterjesztett adóreform elfogadását az akkori pénzügyminiszter hasonlóan indokolta. Mivel a tartós használatú ingatlanok magántulajdonba adásakor - amit a kellően át nem gondolt 1987. évi földtörvény tett lehetővé - számos, jó anyagi körülmények között élő személy jutott értékes ingatlanokhoz, a képviselő javasolta, hogy ők fizessék be az államkasszába a tartós használatba vétel díja és a jelenlegi forgalmi ár különbözetét, amely nem jelentéktelen összeg. Másik javaslata azoknak az ,,újgazdagoknak,, a nagyobb adóztatását indítványozta, akik olcsón jutottak több ingatlan birtokába, illetve akik nagy összegű visszatérítéseket vettek fel az általuk leadott állami lakásokért. Tornai Endre hangoztatta: lelkiismerete és választói többségének érdeke azt diktálja, hogy a törvényjavaslat ellen szavazzon. (folyt.köv.) 1989. december 19., kedd 16:03
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Országgyűlés - második munkanap (29. rész)
Berecz János (Szabolcs-Szatmár m. 6.vk.) soron kívül, nem a ------------ napirendhez kapcsolódóan kért szót. Röviden tájékoztatta arról az ismert tényről a képviselőket, hogy az MSZMP a hétvégén tartotta XIV. kongresszusát. A küldöttek megalkották a párt szervezeti szabályzatát, amely rögzíti, hogy az MSZMP tevékenységében tiszteletben tartja az alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat. Munkáját az egyesülési jog, valamint a pártok működését és gazdálkodását szabályozó törvény alapján végzi. A szervezeti szabályzat elveti a bürokratikus centralizmust, a demokrácia szabályait tartja működési alapjának. Arról is beszámolt, hogy újra felújítja a tevékenységét az MSZMP parlamenti csoportja. Hétfőn ülést tartott a mintegy húsz tagú csoport, s Berecz Jánost választotta vezető szóvivőjévé. (folyt. köv.) 1989. december 19., kedd 16:04
Vissza »

	Országgyűlés - második munkanap (30. rész)
Már ismét a vitához hozzászóló Sebe Istvánné ------------- (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 24. vk.) a maga és választópolgárai nevében tiltakozott a kormány lakásépítési koncepciójáról szóló törvényjavaslat ellen, amelyet antihumánusnak és a létbiztonságot veszélyeztetőnek minősített. Elismerte ugyan, hogy a költségvetés egyensúlya csak drasztikus intézkedésekkel teremthető meg, de azt is hangoztatta: a gazdaság leromlott helyzetét nem azok az állampolgárok idézték elő, akiknek a többletterheket fizetniük kellene, s akiknek fizetőképességét - szemben a költségvetésével - senki sem mérte fel. Ha az állampolgárokkal akarnak fizettetni, fizettessenek a felelősökkel is - mondta. A tervezetet kritizálva megállapította, hogy az szembeállítja a lakásbérlőket és a tulajdonosokat. Hangsúlyozta, hogy a vidéki polgárok jóhiszeműen kötöttek szerződést az OTP-vel, vállalva a 20-25 évre szóló eladósodást. Helytelenítette, hogy e polgári szerződést törvénnyel módosítsák, felülbírálják, vagy megadóztassák. Mint mondta, választói számára az állami kölcsönök utáni adófizetés legalább akkora terhet jelent, mint a városiaknak a lakbér. A képviselőnő olyan koncepció kidolgozását igényelte, amely a hitelezési idő lerövidítésével megnövelné ugyan a kölcsöntörlesztés havi részleteit, de az igénylők hamarabb válhatnának jelzálog nélküli lakások tulajdonosaivá. Az állam az így megnövekedő befizetésekből újabb hiteleket nyújthatna a lakosságnak. A lakással nem rendelkezők 150 ezer forintos vissza nem térítendő támogatását a képviselőnő a jelenlegi telek- és építőanyagárak mellett oly csekélynek tartotta, amelyből nem lehet komolyabb elképzeléseket megvalósítani. (folyt.köv.) 1989. december 19., kedd 16:29
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Országgyűlés - második munkanap (31. rész)
Szarvas Andrásné (Békés m., 1. vk.) javasolta, hogy a kormány ---------------- vizsgálja felül az építőanyagipari monopóliumokat, számolja fel az indokolatlan költségterheket jelentő iparigazgatási rendszerből ittragadt központokat, konkrétan: a tégla- és cserépipari trösztöt, a cement- és mészművet, az üveggyári műveket és a vasbetonipari műveket. Kérte továbbá, hogy a kormány szálljon szembe az igazgatók, a vezérigazgatók, a minisztériumi főosztályvezetők és a miniszterhelyettesek egymást védő és igazoló nagyhatalmú érdekszövetségével. Véleménye szerint decentralizálással, vállalkozásélénkítéssel kell megkísérelni a kivitelező építőipari vállalatok számának növelését, s piaci kényszer alá kell helyezni az állami építőipari vállalatok teljesítményét. Úgy vélekedett, hogy a kormány a lakásgazdálkodással kapcsolatos problémazuhatagból csak egyet érzékel, nevezetesen a költségvetési hiány leszorításának problémáját. Szerinte van más megoldás is: a kormánynak szakítani kell a korábbi állami felfogásból megmaradt reflexével, miszerint az állami kötlségvetésen keresztül kell mindent megoldani. A képviselő szerint meg kell szüntetni az improduktív ingatlankezelő és a megyei igazgatási szervek eltartását. Úgy vélte: ahelyett, hogy ezeket rég felszámolták volna, a továbbfinanszírozással még mindig e bürokratikus szervezetek túlélését kívánják szolgálni. (folyt.köv.) 1989. december 19., kedd 16:42
Vissza »

	Országgyűlés - második munkanap (32. rész)
Garbacz Katalin (Fejér m., 9. vk.) szerint --------------- az előterjesztés alkalmatlan a lakásgazdálkodás reformjára. A megfogalmazott célt, miszerint: ,,a mainál jobb működési feltételek alapján mód legyen elsősorban a fővárosban és a nagyvárosokban jelentkező legélesebb társadalmi feszültségek mérséklésére, és ezzel együtt a többi településen a jelenlegi lakásviszonyok stabilizálására,, - nem valósítja meg a mostani tervezet. Közismert ugyanis, hogy az évtizedeken át folytatott gazdaságpolitika következtében lakáshoz csak a nagyvárosokban jutottak viszonylag könnyebben az állampolgárok, a kistelepülések hátrányt szenvedtek. Ez a mechanizmus eredményezte a jelenlegi feszültségek kialakulását. Az előterjesztés is elismeri - mondotta a képviselő -, hogy nem a lakások száma a kevés, hanem az elosztás rossz. A lakásgazdálkodásban felhalmazodott feszültségek feloldására csak akkor lenne mód, ha a településpolitika hangsúlyai megváltoznának, és a kistelepülések lakosságmegtartó ereje növekedne. Ehhez persze szükséges lenne a gazdaság szerkezetének átrendezésére is, megtörve például az ingatlankezelő szervezetek monopolhelyzetét. Így az önkormányzatok valódi tulajdonosként gazdálkodhatnának a lakásvagyonnal. Bár a mostani koncepció nem reformértékű, csak egy kiigazító lépés, a képviselő mégis elfogadhatónak ítélte, mert mint kifejtette: az ország nincs abban a helyzetben, hogy a költségvetés egyensúlyát, és ezzel együtt az ország hitelképességét is kockáztassa. Az előzetes viták során sikerült még elviselhető kompromisszumot kialakítani, és ezért a két változat közül az ,,A,, változatot, vagyis a bérlakások megvásárlását támogatta annak reményében, hogy a tulajdon birtoklása alkalmas az ingatlanok értékének megőrzésére. (folyt. köv.) 1989. december 19., kedd 16:44
Vissza »

	Országgyűlés - második munkanap (33. rész)
Kovács László (Pest m., 20. vk.) úgy vélte, hogy a beterjesztett ------------- javaslatok közül egyik sem fogadható el nyugodt szívvel. A bérlakás-szektorban kialakítandó önkormányzatok jó megoldásnak tűnnek, s ennek jogi és működési feltételeit mihamarabb meg kell teremteni. Enélkül ugyanis csak a népszerűtlen feladatok átadása történne meg. A kedvezményes kamatozású hitelekkel kapcsolatos elképzelések közül szerinte egyetlen elfogadható megoldás a törlesztés gyorsítása lenne. Ez hosszú távon kedvező hatással lenne a költségvetésre, és a lakáshitellel rendelkezők számára is kiszámíthatóbb, biztonságosabb. A képviselő úgy fogalmazott: a Pénzügyminisztérium inkább a központi kiadások csökkentésében legyen olyan elszánt, mint az új adónemek kitalálásában. Véleménye szerint az 1990-re tervezett többletkiadásokat csaknem egymilliárd forinttal lehetne csökkenteni. Mi szükség van például az APEH kiadásainak 420 millió forintos növelésére, az ingatlankezelő vállalatok nagy mértékű támogatására? Forrás jelenthet a személyi jövedelemadóból származó többlet is, amelyet szerinte alulterveztek. Végül a képviselő feltette a kérdést: vajon az előterjesztés készítői végeztek-e számításokat arról, hogy ténylegesen miként emelkedik a lakásterhek aránya a családi jövedelmen belül, s a fennmaradó összegből meg tud-e élni egy átlagos jövedelmű család. (folyt.köv.) 1989. december 19., kedd 16:44
Vissza »

	Országgyűlés - második munkanap (34. rész)
Angyal Imre (Veszprém m., 4. vk.) rámutatott, hogy az ----------- 1990-es évre előterjesztett lakásgazdálkodási intézkedések döntően a költségvetési hiány mérséklésére irányulnak. A lakáshelyzetben javulást nem hozhatnak, a lakással rendelkezők terheit pedig növelik. Szíve szerint ezért e megoldásokat elutasítaná. Tudomásul véve azonban, hogy az ország működőképessége döntően a jövő évi állami költségvetés tervezetének elfogadásán múlik, a még nagyobb rossz elkerülése érdekében elfogadhatónak ítélte az építési bizottság állásfoglalását. Nem támogatta viszont azokat az intézkedéseket, amelyek visszafordíthatatlan folyamatokat indíthatnak el, gátolva a későbbi hosszú távú lakáskoncepció kialakítását. A képviselő ezért határozottan ellenezte az állami bérlakások értékesítésének gyorsítását, hiszen, mint mondta, eldöntetlen, mennyi bérlakásra lesz a jövőben szükség. Önkormányzati törvény még nincs, az állami bérlakások tulajdonjogi rendezése sincs megoldva. Ezek a feladatok már az új Parlament hatáskörébe tartoznak. Úgy vélte, előbb a megalakuló önkormányzatok döntsenek arról, hogy a bérlakásokat értékesítik-e, és milyen feltételekkel. Ugyancsak ellenezte az állami bérlakások fenntartására hivatott szervezetek megszüntetését mielőtt tisztázódna: e feladatokat a jövőben kik fogják ellátni. (folyt.köv.) 1989. december 19., kedd 16:45
Vissza »

	Országgyűlés - második munkanap (35. rész)
Magyar Pál (Békés m., 3. vk.) választóinak véleményét összegezve ---------- a kormány által beterjesztett lakásgazdálkodási reformkoncepciót e formájában elfogadhatatlannak tartotta. Indoklásképpen emlékeztetett arra, hogy az építőanyagok ára drasztikusan emelkedett az elmúlt években. A jelenlegi lakásárakban az anyagköltség megközelítőleg mintegy 70 százalékot tesz ki, tehát az áremelkedések jelentős terheket rónak az építőkre. A nagymérvű anyagárak miatt volt szükség arra, hogy a lakásépítéshez biztosított hitelek összegét, felső határát állandóan növelje a kormányzat. Ez a tendencia egyben azt is jelentette, hogy a gazdaságban, az építőiparban jelentkező gondokat gyakorlatilag e nagymérvű áremelkedésekkel próbálták áthidalni, s a következményeket a lakosságra hárították át. Bár a képviselő hangoztatta, hogy tisztában van a lakásgazdálkodás forráshiányával, úgy vélte, ennek fedezetét a nagymérvű hiány keletkezésében vétkes ágazatokra kellene terhelnie a kormányzatnak, s nem a lakosságra. A kedvezményes kamatokat, a szociálpolitikai juttatást az állampolgárok nem ajándékba kapták. Az új gazdálkodási koncepció szerint mindent a tényleges költség szerint kellene számolni. Ebből viszont az következik, hogy az emberek jövedelmébe be kellene építeni a lakáshoz jutás költségeit is. Az erre vonatkozó javaslatokat azonban - mondta a képviselő - hiába kereste a tervezetben. Magyar Pál feltette a kérdést: miért fizettetik meg az állampolgárokkal azt a költséget, amelyet juttatásban meg sem kaptak. (folyt. köv.) 1989. december 19., kedd 16:46
Vissza »

	Országgyűlés - második munkanap (36. rész)
Ördög Ferenc (Zala m., 7. vk.) azt kifogásolta, hogy a kormány ------------ az olyan családok számára kívánja előírni a kamatadó befizetését, akiknek annak idején reményük sem volt arra, hogy tanácsi bérlakáshoz jussanak, s maguknak kellett megteremteniük az otthonukat. Különösen igaz ez a vidékiek esetében, akik monopolárakon kényszerültek megvásárolni a harmadosztályú lakásokat. Így szerinte szó sincs nagyfokú kamatkedvezményről, s különösen azok esetében nem, akik nem kaptak szociálpolitikai kedvezményt. Azzal értene egyet, ha meglévő kedvezménnyel tovább serkentenék a tehetősebb családokat arra, hogy hitelhátralékukat vagy legalább annak egy jelentős részét egy összegben visszafizessék - ez már spontán módon meg is kezdődött, s felgyorsult a napokban. Azok esetében pedig, akik anyagi, családi helyzetük miatt elbírnák a magasabb törlesztő részleteket, a visszafizetés felgyorsítását lehetne ösztönözni. Ugyanakkor az alacsony jövedelműek, a pályakezdők számára pedig meg kellene hagyni azt a lehetőséget, hogy az eddigi módon, az eddigi kamatláb mellett fizessék a törlesztő részleteket. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.) kijelentette: már megbánta, -------------- amikor novemberben ő is azt támogatta, hogy a kormány gazdaságpolitikai programjától elkülönítve tárgyalják a lakáskérdést. A most benyújtott javaslat ugyanis véleménye szerint nélkülözi a koncepciót, és mindössze az a célja, hogy jövőre csökkentse a költségvetés nehézségeit. Az előterjesztéstől azt várta volna, hogy egyrészt biztosítson választási lehetőséget az állampolgárok számára, s emellett az embereknek felkészülési időt is adjon. Mindezt azonban hiába kereste az anyagban. Kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy ha mégis sor kerülne a kormány által javasolt intézkedések január 1-jei bevezetésére, akkor az érintett intézmények fel tudnának-e arra készülni. Mint mondta, a több rossz változat közül a kevésbé rosszat, az építési és közlekedési bizottság javaslatát tudja csak elfogadni. Nagy Endréné (Heves m., 12. vk.), csatlakozva Ördög Ferenc ------------ gondolataihoz, hangsúlyozta: a vidéki emberek más választási lehetőség hiányában, kényszerből építkeztek. Ugyanakkor megjegyezte, ha a falun élők számára még rászorultsági alapon sem volt állami lakás, azért az állami és pártvezetőknek ez az ország mindig juttatott megfelelő otthont. (folyt.köv.) 1989. december 19., kedd 17:34
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Országgyűlés - második munkanap (37. rész)
S az emberek igazságérzetét nem is az bántja igazán, hogy a szomszéd is ugyanúgy kap kedvezményes hitelt a nagyobb házához, hanem sokkal inkább azok az ügyeskedések, amikor valaki helyzeti előnyét, s az adódó lehetőséget kihasználva úgy gazdálkodik az állami lakásával, hogy a nagyobbhoz, szebbhez végül szinte ingyen jut hozzá. Véleménye szerint a javasolt új támogatási rendszer sem sokkal igazságosabb a réginél, mindössze a költségvetés szempontjából jelent sokkal jobbat. A javasolt megoldási módokkal kapcsolatban elsősorban azt kifogásolta, hogy azok nem ösztönöznek a kölcsönök mielőbbi visszafizetésére. Megosztotta képviselőtársaival azt a feltételezését, miszerint a Valutaalappal folytatott megbeszéléseken a magyar tárgyalófél részéről merült fel, hogy a feltételek közé vegyék be a lakáskoncepció megváltoztatásának szükségességét is. Ha ez a feltételezése nem lenne igaz, akkor viszont - véleménye szerint - a magyar küldöttek azért marasztalhatók el, mert nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy ez ne kerüljön bele a megállapodásokba. El kellett volna mondaniuk, hogy ebben az országban olyan rendszer alakult ki, amelyben az állam nem csupán lakást ígért az embereknek, hanem ennek ürügyén a bérük egy részét is visszatartotta. Tóth Károlyné (Hajdú-Bihar m., 9. vk.) választópolgárai ------------- véleményére hivatkozva a kamatok és a lakbérek drasztikus felemelését a kormány ,,durva, egyoldalú szerződésszegésének,, minősítette, amely mélységes ellenkezést vált ki a lakosságból. Megrendíti az emberek bizalmát, fokozza a kiszolgáltatottság és kilátástalanság érzését, csökkenti a munkakedvet, társadalmi és szociális feszültségeket gerjeszt. Hangoztatta, hogy a lakásprobléma nem oldható meg kizárólag a lakásgazdálkodás rendszerének változtatásával, s nem lehet azonos lakáspolitikát folytatni a különböző típusú településeken. Véleménye szerint a tervezett intézkedések nemcsak a lakással rendelkező középgenerációt, hanem a támogatásra szoruló fiatalabbakat és az idős szülőket is sújtják. A kétszámjegyű infláció mellett illúziónak nevezte a kilátásba helyezett szociális támogatásokba vetett bizalmat. Mint mondta, éppen a kormány által is gerjesztett infláció tette szükségessé az alacsony kamatú lakáshitelek költségvetési támogatását. A lakásgazdálkodási programot a képviselőnő azért sem tartja elfogadhatónak, mert - mint mondta - nem lehet tovább fokozni az emberek bűntudatát a korábbi lakáshoz jutás látszólagos előnyeinek túlhangsúlyozásával. (folyt.köv.) 1989. december 19., kedd 17:35
Vissza »

	Országgyűlés - második munkanap (38. rész)
Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.) ugyancsak úgy foglalt állást, --------------- hogy - bármilyen árnyalt magyarázat, logikus indoklás ellenére is - az otthonépítési kölcsön kamatainak megemelése, illetve adóztatása szerződésszegés. Az állam lassan látta be, hogy az állampolgárok igényét nem tudja kielégíteni, és az államosított lakásokat nem tudja fenntartani. Elfogadta az emberek áldozatvállalását, az önálló otthonteremtésben vállalt erőfeszítését, és ehhez támogatásul alacsony kamatozású kölcsönt nyújtott. A kölcsönszerződés az állampolgár és az OTP, vagyis az állam bankja között jött létre. Abban rögzítették a folyósított összeget, a kamat mértékét, a törlesztés módját, és ezt az állam szavatolta. Most pedig az állam egyoldalúan szerződést kíván módosítani, az Országgyűlés által is legalizáltan. Ezt a választók, akik nemcsak lakásukat, hanem a kemény adózás mellett a közműveket is önerőből kénytelenek építeni, becsapásnak tekintik. A képviselő kijelentette: ebben a szerződésmódosításban nem kíván részt venni, a megemelt kamatterheket, mint a másik fél képviselője, nem tudja és nem akarja elfogadni. Zsigmond Attila azt nem vitatta, hogy ebben a kérdésben megoldást kell találni, de szerinte nem a javasolt módon. A kieső milliárdok pótlására a tervezetet ugyancsak elutasító Magyar Demokrata Fórum elképzeléseit ajánlotta a kormány szakembereinek figyelmébe. (folyt. köv.) 1989. december 19., kedd 17:36
Vissza »

	Országgyűlés - második munkanap (39. rész)
Kovács Károly (Budapest, 40. vk.) tiltakozott a lakbérek és a ------------- hitelkamat-terhek tervezett felemelése ellen, mert a kormány - tervezett intézkedéseivel - a budapesti lakosság anyagi terheit végsőkig fokozza. A vidékiek a hitelkamat bevezetése ellen tiltakoznak, s többször elhangzik: ez a budapestieket nem, vagy alig érinti. A képviselő kijelentette: a fővárosiak közül is több mint 200 ezer családot sújt az esetleges hitelkamat-emelés. A budapesti lakosság pénzügyi terhei a jövő évtől kezdődően a lakbéremelés, illetőleg a tervezett hitelkamat-emelés nélkül is súlyosak. A családok félnek a létbizonytalanságtól, mind többen tiltakoznak a tervezett intézkedések ellen. A képviselő kedden délben ilyen értelmű tiltakozó jegyzéket vett át, s azt 872, lakástörlesztést fizető állampolgár írta alá. Sebes Lászlóné (Békés m., 6. vk.) ellenérzését fejezte ki a -------------- lakáshitelek kamatadóinak emelésével kapcsolatban. Miként fogalmazott, ily módon a tisztességes adósok adósságát sújtanák adóval. Somlai Gyula (Vas m., 6. vk.) egyértelmű választ kért a ------------ kormánytól arra, hogy jövőre is megmarad-e a lakáshitel összegének teljes visszafizetése esetén a 45 százalékos kedvezmény. Ezt a lakosságnak tudnia kell - mondotta -, hogy dönthessen: az adót fizeti-e jövőre, vagy megszabadul, ha tud, hitelétől. A költségvetés lakásterheinek csökkentésére javasolta: akik a méltányolható lakásigényt meghaladó saját vagy bérlakással rendelkeznek - függetlenül attól, hogy van-e hiteltartozásuk -, továbbá azok, akik a második vagy harmadik lakásukat bérleményként hasznosítják, fizessenek kiemelt szintű adót és lakbért akkor is, ha a lakás kiskorú tulajdonát képezi. Javaslatait azzal a kiegészítéssel kérte figyelembe venni, hogy csak 1990-re vonatkozzanak. Egyúttal sürgette, hogy 1991-től új lakáskoncepciót léptessenek életbe. (folyt.köv.) 1989. december 19., kedd 17:50
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Országgyűlés - második munkanap (40. rész)
Szabóné dr. Kakas Irén (Vas m., 8. vk.) arra kérte a tárca ---------------------- vezetőjét, hogy a lakásgazdálkodást érintő jövő évi intézkedéstervben összegszerűen, pontosan határozzák meg a létminimumot, hiszen a tervezet több helyütt is utal erre, s ennek összegéről eltérő számok láttak napvilágot. A képviselőnő hiányolta azt is, hogy az intézkedések bevezetését nem előzte meg széles körű társadalmi vita. Ennek hiányában - mint mondta - nem tudja jó lelkiismerettel vállalni a döntést. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) úgy vélte: a ---------------- lakásgazdálkodás rendkívül szerteágazó problémáit törvényben kellene szabályozni, s ehhez egy széles körű, átfogó elemzőmunkára lenne szükség. A képviselő álláspontja szerint az állami bérlakásokkal kapcsolatos kormánykoncepció még nem érett meg a döntésre. Azt ajánlotta a kormánynak, hogy ezt a javaslatát vonja vissza. Tallóssy Frigyes adatai szerint a lakbérek változásának jövő évi költségvetési kihatása mintegy 8-9 milliárd forintra tehető. Szerinte a magyar gazdaság ezt az összeget - ha nagy áldozatok árán is - elő tudja teremteni más módon. Nincs értelme a tömeges elégedetlenség kockázatát vállalni. (folyt.köv.) 1989. december 19., kedd 17:51
Vissza »

	Országgyűlés - második munkanap (41. rész)
Varga Sándor (Bács-Kiskun m., 6. vk.) arra hívta fel a figyelmet, ------------ hogy a Parlament döntésének a társadalmi igazságosságot kell szolgálnia. A közelmúlt egyenlőséget hangoztató társadalmában az igazságérzetet mélyen sértő egyenlőtlenségek születtek, kétes egzisztenciák, érthetetlenül meggazdagodott személyek tűntek fel, s a fekete vagyonok a piacgazdaság ,,szent tüzében,, most tisztákká, tisztességesekké válnak. Indítványozta, hogy az arányos teherviselés szellemében az Országgyűlés módosítsa az adótörvényt, s tegye kötelezővé a vagyonbevallást. Fizessenek, akik gazdagok - hangoztatta a képviselő -, mert ők is abban a szocializmusban éltek, amelyben a többségnek csak a szolíd megélhetés esélye adatott. A társadalom igazságérzetével is találkozó intézkedés növelhetné a kritikus helyzetben lévő törvényhozás és a kormány hitelét. Mint mondta, javaslatát azért éppen a lakásgazdálkodással kapcsolatban vetette fel, mert véleménye szerint azokra kellene a többletterheket róni, akik képesek is elviselni ezt. Javasolta, hogy a Parlament januári ülésén tárgyalják meg indítványát. Képviselőtársainak az építési és közlekedési bizottság javaslatában megfogalmazottak elfogadását ajánlotta. Szalai Gyula (Fejér m., 1. vk.) véleménye szerint elkerülhetnék ------------ a lakosság megterhelését, s előteremthetnék az új lakásgazdálkodási programtól remélt költségvetési bevételt, ha a bős-nagymarosi helyreállításra szánt 6 milliárd forintot, valamint a világkiállításhoz szükséges telkek kisajátításának 5 milliárdosra tervezett finanszírozását átcsoportosítanák. A képviselő álláspontja szerint e nagy jelentőségű döntést az új, legitim Parlamentnek kellene vállalnia. Mint mondta, ,,nem fél e döntéstől, de ha lelkiismerete szerint nemmel szavaz, akkor az országnak tesz rosszat, ha viszont igennel, akkor népének árt,,. (folyt. köv.) 1989. december 19., kedd 17:53
Vissza »

	Országgyűlés - második munkanap (42. rész)
Balogh András (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 22. vk.) a ------------- törvénytervezetet más felszólalókhoz hasonlóan azért tartotta igazságtalannak, mert ha az Országgyűlés elfogadná, akkor az a korábban kötött szerződések egyoldalú felmondását jelentené. A hitelek törvénytervezetben szereplő visszamenőleges adóztatását csak akkor tudja elfogadni, ha a szociálpolitikai kedvezményeket is visszamenőleg kapják meg azok, akik korábban a hitelfelvételkor a kedvezményre nem voltak jogosultak. Zsóka Endre (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 9. vk.) sem fogadta el, ----------- hogy azokat az állampolgárokat, akik vállalták a lakásépítés nehéz, fáradságos munkáját, és ezzel az ország lakásgondjainak megoldását segítették, most visszamenőlegesen kamatadóval terheljék. Szerinte ezek az állampolgárok köszönetet érdemelnek azért a küzdelemért, amelyet mintegy tíz éven át saját egzisztenciájuk kialakításáért folytattak. A képviselő saját építési tapasztalataira utalva részletesen beszélt arról, hogy milyen terheket vállaltak a lakásépítők. Ezzel szemben van egy olyan réteg - mondotta -, amelynek korábban lehetősége volt arra, hogy - magas fizetése ellenére - felújított tanácsi bérlakást vásárolhasson. Szerinte itt kellene keresni a költségvetés elherdált összegének egy részét. Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) a kétségek eloszlatása érdekében ----------- kérte a miniszterelnököt: olvassa fel az IMF-el folytatott tárgyalások jegyzőkönyvének azon részét, amelyből egyértelműen kiderül, miszerint a képviselők előtt e témában egyetlen döntési lehetőség áll; az IMF-nek ugyanis feltétele, hogy az Országgyűlés rendezze a lakásgazdálkodással kapcsolatos ügyeket. Ezután az elnöklő Horváth Lajos kérte, hogy a vitában is elhangzott és írásban benyujtott módosító javaslatokat véleményezze az építési és közlekedési bizottság. A testületi tanácskozás idejére, délután öt órakor, az ülést felfüggesztették. (folyt. köv.) 1989. december 19., kedd 17:54
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Országgyűlés - második munkanap (43. rész)
Csaknem egy órás szünet után, néhány perccel este 6 óra előtt az elnöklő Fodor István bejelentette: az építési és közlekedési bizottság ülésén időközben jó néhány módosító indítvány született, ezek megvitatása még legalább egy órát vesz igénybe. Az elnök szavazásra tette fel a kérdést, megvárják-e még aznap, amíg a bizottság jelentése elkészül, vagy szerdán hozza meg határozatát a lakásgazdálkodási javaslatokról az Országgyűlés. A képviselők ez utóbbi megoldás mellett döntöttek. Ezzel az Országgyűlés második munkanapja - amelyen Fodor István, Horváth Lajos és Jakab Róbertné felváltva elnökölt - befejeződött. Az Országgyűlés szerdán újabb nagy horderejű témát tűz napirendjére: várhatóan ezen a napon kerül sor az 1990. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat megtárgyalására. x x x (folyt.köv.) 1989. december 19., kedd 18:18
Vissza »

	Országgyűlés - második munkanap (44. rész) - Dió 1.
Az Országgyűlés decemberi ülésszaka második munkanapjának eseményei dióhéjban: Az Országgyűlés második munkanapján, kedden először tájékoztatót hallgatott meg a kormány 1990. évi gazdaságpolitikai programjáról, amelynek előterjesztője Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke volt. Az előterjesztéshez Gágyor Pál, a reformbizottság előadója fűzött megjegyzéseket. A napirendi pont vitájában felszólalt: Biacs Péter (Budapest, 30. vk.); Bódi János (Baranya m., 11. vk.); Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.); Kócza Imre (Heves m., 3. vk.); Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.); Vörösné Csuka Mária (Komárom m., 9. vk.); dr. Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) és Szentágothai János (országos lista). A vitában elhangzottakat Kemenes Ernő összegezte, majd az Országgyűlés elfogadta a kormány 1990. évi gazdaságpolitikai programjáról szóló tájékoztatót, és ezzel kapcsolatban határozatot is hoztak. Ezután az Országgyűlés rátért a lakásgazdálkodási rendszer reformjára, illetve az ezzel kapcsolatos jövő évi intézkedésekre tett javaslatok megtárgyalására, valamint a lakás célú állami kölcsönök utáni 1990. évi adófizetési törvényről szóló előterjesztés megvitatására. A kormány részéről ismét Kemenes Ernő mondott expozét. Az előterjesztést az építési és közlekedési bizottság nevében Nagyiványi András véleményezte. A vitában felszólalt: Filló Pál (Budapest, 18. vk.); Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.); Sebe Istvánné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 24. vk.); Szarvas Andrásné (Békés m., 1. vk.); Garbacz Katalin (Fejér m., 9. vk.); Kovács László (Pest m., 20. vk.); Angyal Imre (Veszprém m., 4. vk.); Magyar Pál (Békés m., 3. vk.); Ördög Ferenc (Zala m., 7. vk.); Hellner Károly (Budapest, 32. vk.); Nagy Endréné (Heves m., 12. vk.); Tóth Károlyné (Hajdú-Bihar m., 19. vk.); Zsigmond Attila (Budapest, 5. v.); Kovács Károly (Budapest, 40. vk.); (folyt. köv.) 1989. december 19., kedd 18:19
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Országgyűlés - második munkanap (45. rész) - Dió 2.
Sebesi Lászlóné (Békés m., 6. vk.); Somlai Gyula (Vas m., 6. vk.); Szabóné dr. Kakas Irén (Vas m., 8. vk.); Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.); Varga Sándor (Bács-Kiskun m., 6. vk.); Szalai Gyula (Fejér m., 1. vk.); Balogh András (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 22. vk.); Zsóka Endre (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 9. vk.) és Varga Lajos (Pest m., 26. vk.). Ezután a vitában elhangzott és írásban benyújtott módosító javaslatok véleményezésére összeült az építési és közlekedési bizottság. Mivel a testület tanácskozása elhúzódott, a képviselők 6 óra előtt néhány perccel úgy döntöttek, hogy az ülést már csak szerdán folytatják, és akkor hoznak határozatot a lakásgazdálkodással összefüggő javaslatokról. (MTI) 1989. december 19., kedd 18:21
Vissza »

Partnereink

			OSA Archivum
			Index
			1956-os Intézet

Dokumentumok

			Olvasóink küldték
			A SZER hallgatói telefonjai
			MTV2 telefonüzenetek
			Az állambiztonság Napi Operatív Információs Jelentései

Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."

SZER-hallgató telefonja:

"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."

890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.

Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.


	mti.hu Impresszum Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.