|
|
|
|
Országgyűlés - első munkanap (4. rész)
|
Ez ügyben fontos feladat vár a magyar Országgyűlésre is, esetleg népszerűtlen törvényhozói intézkedések formájában - mondta. Hangoztatta, hogy nem áll szándékában a Parlament döntésébe beavatkozni, mégis azzal a kéréssel fordult a Ház felé: bátor és messzire látó határozatokkal tárjanak ajtót országuk gazdasági struktúrájának megújhodása előtt. E bátor strukturális lépésekkel elképzelhetőek az együttműködés olyan formái, amelyek a régió reformországainak társult tagi viszonyához vezethetnek az Európai Közösségben. Ezzel kapcsolatban a kancellár megelégedéssel szólt arról, hogy Magyarország a közelmúltban felvételét kérte az Európa Tanácsba. Mint mondta, az NSZK örömmel támogatja Magyarország kérelmét. Helmut Kohl ,,okosnak és előretekintőnek,, ítélte a magyar külpolitikát, mert felismerte a helsinki folyamatban Európa mai nemzedékének nagy lehetőségét, a világrész békés jövője érdekében: - Magyarország a nehéz időkben is újra és újra a jövőbe mutató impulzusokat adott a helsinki folyamatnak, és ezzel eleget tett a közepes és kis országok különleges felelősségéből fakadó kötelességének. A helsinki folyamat nélkül Közép-, Kelet- és Dél-Európa országaiban nem vált volna lehetségessé a reformmozgalom kibontakozása és fejlődése, valamint a Nyugat és Kelet között nem fejlődhetett volna ki a bizalom, a leszerelés és a fegyverkezési ellenőrzés előrehaladásának elengedhetetlen előfeltétele. A máltai amerikai-szovjet csúcstalálkozó reményt ad, hogy ezen a téren a jövő évben további előrehaladás várható. Magyarország és az NSZK közös érdeke, hogy az európai hagyományos haderőkre vonatkozó első egyezmény létrejöjjön Bécsben. Ez a cél minden erőfeszítést megér, ezért ahol csak lehet, meg kell gyorsítani a tárgyalásokat. Az NSZK kancellárja részletesen szólt a németföldön végbemenő ,,első békés forradalomról,, is. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a forradalom értékelése Európa szívében - Keleten és Nyugaton egyaránt - a történelemmel szemben vállalt felelősséget, és messze tekintő józanságot kíván mindenkitől. Valamennyi érintett ország legitim biztonsági igényeit figyelembe kell venni. Mindaz, amit az emberek ma az NDK-ban követelnek, azt bizonyítja, hogy a szabadság, a szabad helyváltoztatás, a szabad önrendelkezés joga nem nyomható el tartósan. - Nem lehet és nem szabad mesterségesen szétszakítani a történelmi fejlődés során kialakult nemzeteket. (folyt. köv.)
1989. december 18., hétfő 13:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|