|
|
|
|
A Velencei-tó rendezési terve
|
1989. november 29., szerda - Vita után elvi egyetértés született a Velencei-tó környékének rendezési elképzeléseiről a kormányszintű tárcaközi egyeztető bizottsági ülésen, melyet Lackó László belügyminiszter-helyettes vezetésével szerdán rendeztek a BM Terület- és Településfejlesztési Főcsoportfőnökségén.
A megbeszélésen elhangzott, hogy az 1969-ben jóváhagyott üdülőfejlesztési regionális rendezési terv és az 1971-ben elfogadott 20 évre szóló fejlesztési program végrehajtása jelentős eredményekhez vezetett. A szennyező források mérséklésével, a tervszerű védekezéssel megindult az elmocsarasodott tó rekreációja, javítva ezzel az idegenforgalom körülményeit. Befejeződött a térség vízrendezése és megvalósult a meliorációs program. Számottevően csökkent a mezőgazdasági eredetű szennyeződés. A fejlesztések eredményeként a tóparti és háttér-települések egyidejű lakó-, üdülő- és kiránduló népessége főidényben az 1970. évi 55 ezerről, napjainkra 110 ezerre emelkedett, s 2000-ig várhatóan mintegy 170 ezerre növekszik. Az üdülőkörzet legújabb rendezési terve és hosszú távú fejlesztési programja 1985-ben készült el; a népgazdaság jelenlegi helyzetében azonban az ebben foglalt elképzelések megvalósításának jórésze egyelőre időszerűtlen. Így szükségessé vált egy, a mai társadalmi-gazdasági adottságainknak jobban megfelelő rendezési terv kidolgozása. Mint Varga Miklós, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkára a tanácskozáson hangsúlyozta; a legjobb megoldás az lenne, ha a jövőben önkormányzati üggyé válnának az építési tilalommal összefüggő kérdések. Okulva a balatoni építési tilalom eredménytelenségéből, nem szabadna központilag építési korlátozásokat elrendelni. Lackó László szükségesnek tartotta az érdekelt minisztériumok, továbbá a Fejér megyei tanácsok közötti mielőbbi konzultációt arról, hogy a helyi önkormányzat a jövőben miképpen kaphatna nagyobb hatáskört, jogkört a Velence-tavi rendezési tervek megvalósításában. A vitában többen utaltak arra: minden érintett szervnek a közös érdekek megkeresésére kell törekednie. Szorgalmazták, hogy az önkormányzatnak is közvetlen haszna származzék az idegenforgalmi bevételekből. Szóltak arról is, hogy a fejlesztési elképzelések megvalósításához háttérként szolgálhat a Velence-tavi Fejlesztési Alap további fönntartása. (MTI)
1989. november 29., szerda 19:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|