|
|
 |
|
 |
Az SZDSZ szerint az átmenetről folytatott tárgyalásokat a referendummal a nép zárta le (1. rész)
|
1989. november 18., kedd - A népszavazást követően kialakult helyzettel kapcsolatos SZDSZ-álláspontot tisztázta Haraszti Miklós ügyvivő az MTI munkatársának adott keddi nyilatkozatában. Elmondta: a Szabad Demokraták Szövetsége elfogadhatónak tartja, hogy a szabad parlamenti választásokat követően az új Országgyűlés módosítsa a köztársasági elnök megválasztásának módját, és az államfőt a nép közvetlenül válassza meg. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a köztársasági elnök jogkörét a választás módjához igazítsák.
A szabad demokraták ugyanis úgy vélik, hogy a november 26-i
népszavazáson az első kérdésre adott válaszok szoros eredménye miatt
megfontolandó lenne egy ilyen lépés. A kezdeményezők által
megfogalmazott kérdés és az Országgyűlés által jogilag kifogásolható
módon hozzáfűzött magyarázat összekapcsolása következtében két
kérdés - a választás ideje, illetve módja - mosódott össze. Az ugyan
egyértelműnek tűnik, hogy az igennel szavazók a szabad parlamenti
választások után kívánják az államfő megválasztását - hangsúlyozta
Haraszti Miklós. Feltételezhető azonban, hogy a nemmel szavazók egy
része is egyetértett a hatalomátmentés megakadályozásával, és csupán
azért szavazott így, mert maga akar köztársasági elnököt választani.
Mindezt figyelembe véve tartják a szabad demokraták megfontolandónak
a közvetlen elnökválasztás kérdését, ám erről döntést véleményük
szerint csak az új Országgyűlés hozhat.
A továbbiakban hangsúlyozta: a népszavazás elsődleges célja az
volt, hogy az akadályok eltávolításával megteremtse a lehetőséget a
szabad parlamenti választások kiírására. Ehhez pedig
elengedhetetlen, hogy a jelenlegi Országgyűlés mondja ki
feloszlatását, és december 18-án kezdődő ülésszakán március 18-ára
írja ki a parlamenti választásokat. A referendum bebiztosította az
ellenzék eredeti koncepciójának győzelmét is. Nevezetesen azt, amit
az EKA összes tagja a háromoldalú tárgyalásokon a szeptemberi csonka
megállapodásig képviselt, miszerint a legfontosabb cél: a békés
átmenet során hatalomátmentés nélkül elvezetni az országot a szabad
parlamenti választásokig. A népszavazás azt is bebizonyította, hogy
nem alakult ki teljes konszenzus a háromoldalú tárgyalásokon
született megállapodás körül, és az elnökválasztás destabilizáló
tényező lett volna. (folyt.köv.)
1989. november 28., kedd 17:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|