|
|
 |
|
 |
A Fidesz Választmányának nyilatkozata (1. rész) (OS)
|
1989. november 7., kedd - A Fidesz októberben tartott II.
kongresszusa megerősítette a szervezet eddig következetesen
folytatott politikájának elvi alapjait a határokon túli magyarság
kérdésében. A szervezet megalakulásától fogva azt vallotta, hogy a
magyar kisebbség védelmét az emberi jogok általános eszméjének
körében látja megfogalmazhatónak. A nemzeti, kulturális, vallási
kisebbség kollektív jogát a fennmaradásra az Emberi Jogok Katalógusa
szerves részének tekinti, s ezek nemzetközi dokumentumokban való
rögzítését szükségesnek tartja. A kongresszus elismerte, hogy a
nemzethez tartozás egyéni választás kérdése, s mindenki magyar, aki
annak vallja magát.
A határainkon kívül rekedt magyarok iránti kötelességünk a
kisebbségben élők segítésén túl magában foglalja az onnan
elmenekülők támogatását is. A menekülők és a maradók közötti
erkölcsi különbségtétel értelmetlenné válik az Erdélyben
elviselhetetlenségig fokozott politikai elnyomás és nemzeti
diszkrimináció szomorú valóságában. A Fidesz úgy véli, hogy be kell
fogadnunk a szülőföldjükről elűzötteket, s lelki, anyagi
támogatással bátorítanunk azokat, akik másik alapvető emberi
jogukat, az otthonmaradást gyakorolják. A végső megoldást csak egy
demokratikus politikai rendszer hozhatja, de addig is enyhíthető a
baj a szolidaritás hatalmi rendszereket és államhatárokat áttörő
magatartásformáinak felmutatásával.
Tetteinkkel igazolt kisebbségi politikánk e nyilatkozattal
történő ismételt megerősítését egy, a Magyar Nemzetben
nyilvánosságot kapott levélváltás teszi szükségessé. Szervezetünk
egy tagja, Kakuk György júliusban egy nemzetközi konferencián
Strasbourgban magánemberként olyan kijelentést tett, amely
szerencsétlen megfogalmazása miatt úgy volt értelmezhető, mintha
szembeállította volna a menekülőket az otthonmaradókkal.
Kijelentésének nem szándékolt hatását és félreérthetőségét
felismerve nyilvánosan elnézést kért, majd ezt személyesen és levél
útján megismételte a konferencián résztvevő erdélyi menekült magyar
fiataloknak is. Erre vonatkozó nyilatkozatát a konferencia
résztvevői kedvezően fogadták, s a kérdést lezártnak tekintették.
Nekünk sincs okunk arra, hogy másképp vélekedjünk.
Épp ezért meglepetéssel tapasztaltuk az ügy felemlegetését a
történtek után három hónappal, a Fidesz kongresszusával egyidőben. A
számonkérő hang célt téveszt, ha az a fiatal demokraták magyar
kisebbségekért végzett tevékenységére irányul. E tekintetben ugyanis
nem kell szégyenkeznünk. A kisebbségben élő magyarság és a
menekültek segítése mindig a Fidesz szívügyét képezte. (folyt. köv.)
1989. november 7., kedd 15:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|