|
|
 |
|
 |
Parlament - első nap (22. rész)
|
Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
---------------
előadója - a bizottság állásfoglalását ismertetve - elöljáróban
hangsúlyozta: a magyar történelemben talán először van módja a
népnek arra, hogy közvetlen szavazatával járuljon hozzá a döntések
meghozatalához, ne pedig mások és ne a feje fölött döntsenek. Mint
mondotta: a bizottság a népszavazás elrendeléséről szóló
határozattervezet megfogalmazásakor olyan jogértelmezésre
törekedett, amely vitathatatlanná teszi a Parlament döntését.
Igyekeztek felülemelkedni pártpolitikai érdekeken is, módot adva
arra, hogy a népakarat manipulálatlanul nyilváníttathassék ki.
Miután több kétségbevonhatatlanul hiteles aláírás gyűlt össze, mint
amennyi a népszavazás kötelező kiírásához szükséges, a bizottság
csupán az SZDSZ által feltett kérdések megfogalmazását és sorrendjét
vitatta meg.
Kereszti Csaba rámutatott: jóllehet a törvény lehetővé teszi a
népszavazást kezdeményezők kérdéseinek átfogalmazását a tartalom
megváltoztatása nélkül, a bizottság nem élt ezzel a jogával.
Szükségesnek ítélte viszont, hogy a legfontosabb kérdéshez - csak a
szabad választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök
megválasztására? - fűzzenek magyarázatot, felhívva a figyelmet a
szavazás jogkövetkezményeire is. Hiszen annak ellenére, hogy -
véleménye szerint - az eredeti kérdés manipulatív jellegű, az
állampolgárnak arra egyértelmű választ kell adnia. Utalni kell tehát
arra, hogy bár a kérdés az elnökválasztás időpontjára vonatkozik,
hátterében az húzódik meg: az első köztársasági elnököt közvetlen
szavazással a nép válassza-e meg, vagy pedig az újjáválasztott
Parlament? A népnek csak egy ízben adatik meg az a lehetőség, hogy
közvetlen szavazással válassza meg a köztársaság elnökét. Ezzel a
jogával azonban csak az országgyűlési képviselők választása előtt
élhet.
A bizottság javasolta, hogy változtassák meg az SZDSZ
kérdéseinek sorrendjét. Első helyre tette, mint legfontosabbat és
még megválaszolatlant, a köztársaságielnök-választás időpontját. Ezt
követi az a három kérdés - kivonuljanak-e a pártszervezetek a
munkahelyekről; elszámoljon-e a volt MSZMP a tulajdonában vagy
kezelésében lévő vagyonáról; feloszlassák-e a munkásőrséget -,
amelyre a Parlament legutóbbi ülésén törvények megalkotásával,
illetve a pénzügyminiszteri tájékoztató elfogadásával igenlő választ
adott - mutatott rá végezetül Kereszti Csaba. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 20:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|