|
|
|
|
Parlament - első nap (17. rész)
|
A földtörvény módosításával kapcsolatos állásfoglalás után a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták meg a képviselők. Ennek értelmében az Országgyűlés a Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából a következők szerint gyakorol közkegyelmet: A végrehajtási kegyelem tartalmazza a három évet meg nem haladó szabadságvesztés, illetőleg a szigorított javító-nevelő munka és a javító-nevelő munka végrehajtása alól mentesülők kategóriáit. Ide tartoznak a gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt elítéltek; a teherben lévő nők; azok az anyák, akik tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekükkel élnek; az ötvenötödik életévüket betöltött nők és a hatvanadik életévüket betöltött férfiak; valamint az életveszélyes vagy gyógyíthatatlan betegségben szenvedők. Amennyiben az e kategóriákba tartozó elítéltek határozott ideig tartó szabadságvesztése a három évet meghaladja, büntetésük tartama a felére csökken. Mentesülnek a büntetés végrehajtása alól az eddig felsoroltak közül azok az elítéltek is, akikkel szemben a bíróság a kiszabott javító-nevelő munka, illetve a szigorított javító-nevelő munka büntetést utóbb szabadságvesztésre változtatta át. Mentesülnek valamennyi büntetés és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól azok is, akiket - a kémkedés kivételével - állam elleni bűncselekmény vagy közösség megsértése miatt ítéltek el; továbbá azok, akiket a tiltott határátlépés, a hazatérés megtagadása, a külföldre utazás és a külföldön tartózkodás szabályainak kijátszása miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek. Az eljárási kegyelem paragrafusa szerint az 1989. október 23-a előtt elkövetett bűncselekmények miatt büntetőeljárás nem indítható, illetve nem folytatható a végrehajtási kegyelmet rögzítő paragrafusban felsorolt olyan esetekben, amelyekben a bíróság előreláthatóan nem szabna ki három évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést. Ugyanakkor a megszüntetett büntetőeljárást folytatni kell, ha azt a terhelt az eljárást megszüntető határozat közlésétől számított nyolc nap alatt kéri. A továbbiakban a törvényjavaslat meghatározza a kizáró körülményeket. Eszerint a kegyelem nem terjed ki arra, aki visszaeső, illetve akit emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, szándékos testi sértés, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés, kényszerítés büntette, személyi szabadság megsértésének vétsége vagy büntette, közlekedésbiztonság elleni bűntett, ittas járművezetés, kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt ítéltek el. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 18:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|