|
|
|
|
Sajtótájékoztató az Állami Számvevőszékről
|
1989. október 30., hétfő - Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat elfogadása után tartott sajtótájékoztatón Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke, valamint Balla Éva képviselő válaszolt az újságírók kérdéseire.
Puskás Sándor úgy vélekedett, hogy az új törvény korszerű, megfelel az európai követelményeknek, biztosítja az Országgyűlés ellenőrzési tevékenyéségét, s ugyanakkor nem avatkozik be túlzottan a kormányzati munkába. Tény, hogy az államháztartási törvény, valamint a vagyonkezelési koncepció hiánya egyelőre nehezíti a számvevőszék munkáját. Az új szervezet csak fokozatosan tud megfelelni feladatának, annak függvényében, ahogy kialakul a Parlament és a végrehajtó hatalom között a jogállamiságnak megfelelő kapcsolat. Balla Éva az elmondottakkal nem értett egyet, véleménye szerint most sem alakult ki a valós ellenőrzés lehetősége. Ezért egy átmeneti megoldást kellett volna elfogadnia az Országgyűlésnek, megalkotva a számvevőszék kezdeti szervezetét, ugyanakkor fenntartva a régi ellenőrzési intézményeket is. A sajtótájékoztatón több kérdés is elhangzott azzal kapcsolatban: vajon az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos törvény elfogadásával a Parlament megsértette-e a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodást. Balla Éva ugyanis azt állította, hogy a három fél által elfogadott megegyezés alapján a Parlamentnek csupán az Állami Számvevőszék egyik elnökhelyettesét kellett volna megválasztania. A többi tisztségviselő kiválasztása már az új, demokratikusan választott Országgyűlés feladata lenne. Puskás Sándor szerint az Állami Számvevőszékről szóló törvény nem része a sarkalatos törvényeknek, amelyekre a háromoldalú tárgyalásokon született egyezmény vonatkozik. Tény, hogy az elfogadott megállapodás megjegyzéseként szerepel egy olyan kitétel, hogy a számvevőszék tisztségviselői közül a jelenlegi parlament csak egyet válasszon meg. Puskás Sándor szerint ha ezt szó szerint alkalmaznák, az Állami Számvevőszék működésképtelen lenne. Márpedig ez nem lehet célja a háromoldalú tárgyalásokon részt vett egyetlen szervezetnek sem. Így a megállapodás szellemével összhangban döntöttek úgy, hogy a működőképesség megteremtése érdekében a Parlament megválasztja a tisztségviselőket is. (MTI)
1989. október 30., hétfő 18:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|