|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés októberi ülésszaka elé (2. rész)
|
A képviselőknek arra kell válaszolniuk: egyidőben, avagy
külön-külön tartsák-e meg a népszavazást és a
köztársaságielnök-választást; milyen kérdésekben döntsön a nép?
A jogászok között zajló vita azon alapszik: egyáltalán
szükséges-e népszavazás elrendelése az elnökválasztás kitűzéséről. A
tagadó álláspont képviselői abból indulnak ki, hogy a népszavazásról
szóló törvény egyik tilalma értelmében népszavazást nem lehet
elrendelni az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben.
A köztársaságielnök-választás kitűzése, illetve annak következménye
pedig e tilalom alá esik. A népszavazás megtartása mellett állást
foglalók szerint viszont az elnökválasztás kitűzése semmiképpen sem
tekinthető személyi kérdésnek, ezért a hatályos jogszabályok
értelmében ki kell írni a népszavazást.
Többféle vélemény vált ismeretessé a népszavazás, illetve a
választás időpontjáról is. Vannak, akik szerint mindkettőt azonos
időpontban kellene megtartani, különben a köztársasági elnök
megválasztására az idén már nem kerülhet sor. Ez viszont azt a
veszélyt rejti magában, hogy a népszavazáson a választópolgárok úgy
döntenek: az új parlament válasszon köztársasági elnököt, de -
biztos, ami biztos alapon - mégis voksolnak valamelyik
elnökjelöltre. Mások úgy vélekednek, hogy időben elkülönülten, a
népszavazás eredményének ismeretében lenne helyes választani. Ám
sokak előérzete szerint a köztársaságielnök-választás legalább
kétfordulós lesz, s így számukra valószínűtlennek tűnik, hogy a
választópolgárok háromszor is elmennek szavazni.
Első pillantásra technikai jellegűnek tűnik, ám alapvetően
tartalmi kérdés, hogy a népszavazáskor hány szavazócédulát kell a
választópolgár kezébe adni és azon vagy azokon mi szerepeljen. Az
SZDSZ már ismert négy kérdése mellett ugyanis a kormány javasolta és
az Országgyűlés elfogadta a címer és a nemzeti ünnep ilyetén
kiválasztását is. Azaz: a népszavazáskor hat kérdésre kellene
válaszolni, s emellett hetedikként dönteni a köztársasági elnök
személyéről. Vannak, akik arra figyelmeztetnek: minél több a kérdés,
annál nagyobb a tévedés lehetősége, s ennek következtében az
érvénytelen szavazatok is megsokszorozódhatnak. (folyt. köv.)
1989. október 29., vasárnap 10:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|