|
|
 |
|
 |
Az Október 23. Bizottság sajtótájékoztatója
|
1989. október 20., péntek - Az október 23-ai megemlékezések programját ismertették pénteki sajtótájékoztatójukon az ünnepség megszervezésére alakult bizottság tagjai.
Deutsch Tamás (Fidesz) elöljáróban hangsúlyozta: békésen és
belső méltósággal szeretnének ünnepelni. Hozzátette: nem tartanak
ugyan provokációtól, de megfelelő rendezőgárda áll rendelkezésre,
hogy a megemlékezést ne zavarhassa meg semmiféle ellenakció.
Az október 23-ai fővárosi rendezvényekről elhangzott: a
bizottság szándékai szerint az események azokon a helyszíneken
zajlanak, ahol harminchárom évvel ezelőtt történtek. Az első
helyszín a Corvin köz, ahol várhatóan az egykori itteni
felkelőparancsnok Pongrácz Gergely mond beszédet. Innen a Killián
laktanyához vonulnak az emlékezők, ahol többek között Maléter Pál
özvegye szól az egybegyűltekhez, s ezen a helyszínen emléktáblát is
avatnak majd. Ugyancsak emléktáblát helyeznek el a Magyar Rádió
épületén, amely a következő helyszíne az október 23-ai
eseménysornak.
Ezzel egyidejűleg a Műszaki Egyetem központi épülete előtt is
tartanak megemlékezést, erről a helyszínről a Bem térre vonulnak a
résztvevők. A harmadik központi helyszín a Hősök tere lesz, ahol
koszorúzással emlékeznek az 1956 tragikus napjaiban elhunyt
áldozatokra. Valamennyi helyszínről este hat órára a Parlament elé
vonulnak az ünnepség résztvevői. Itt a Himnusz eléneklése után az
1956-ot követően börtönbüntetésre ítélt Fónay Jenő, Obersovszky
Gyula, Krassó György, Witner Mária és Rácz Sándor mondanak beszédet.
A sajtótájékoztatón a Parlament előtti megemlékezés kapcsán
sérelmezték az Október 23. Bizottság tagjai, hogy több kérésüket nem
teljesíteték az illetékesek. Így - mint mondották - az előzetes
megállapodást megszegve már korábban kioltották a Parlamenten lévő
vörös csillag fényeit, s nem kaptak engedélyt arra sem, hogy
szónokaik - Nagy Imre október 23-ai esti beszédét felidézve - az
Országház erkélyéről szóljanak az egybegyűltekhez.
A tájékoztatón a bizottság tagjai kitértek október 23. nemzeti
ünneppé nyilvánításának kérdésére is. Ennek kapcsán leszögezték:
hamis választás az, hogy március 15., augusztus 20. és október 23.
közül kell egy nemzeti ünnepet megjelölni és kiemelni. Véleményük
szerint ugyanis mindhárom ünnepünk más-más tartalommal bír, más és
más a történeti szerepük. Mint elmondták: változatlanul ragaszkodnak
ahhoz, hogy október 23-át a népfelség napjaként nemzeti ünneppé, és
egyúttal munkaszüneti nappá nyilvánítsák. (MTI)
1989. október 20., péntek 15:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|