Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 03.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC:

Vlaszov és a KGB

"A glasznoszty eddig csak felszínesen érintette a szovjet titkosrendőrség, a KGB félelmetes tevékenységét, amellyel elnyomja az ellenzékieket és szoros ellenőrzést gyakorol a társadalom felett. Jurij Vlaszov, volt olimpiai súlyemelő bajnok a Szovjetunió Népi Küldöttek Kongresszusának moszkvai küldötte azonban rátapintott a dologra, amikor olyan szervezetként jellemezte a KGB-ét, amely működésének története tele van kínzással és gyilkossággal. Ez azonban nemcsak történelmi kérdés - folytatta Vlaszov. A szovjet titkosrendőrség egészen a mai napig, azzal félemlíti meg azokat akik szembe mernek szállni az államhatalommal, hogy elmegyógyintézetbe zárják őket. A KGB állandó veszélyt jelent a demokráciára nézve és még a glasznoszty időszakában sem árulja el titkait."
Kordokumentumok
1989.06.03
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 3-4.

A kisgazdapárton belül a Nagyválasztmány összehívásával, helyével, napirendjével, sőt az összehívó személyével kapcsolatos vita újra és újra fellángolt. Lényegében két tábor volt. A nagyobbik és a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottságot támogatók a napirend körében első helyen az ideiglenes vezetés munkájáról kívántak hallani. A másik kisebbik csoportosulás, amelyik Pártay Tivadarhoz állt közelebb egy április 16.-i debreceni gyűlésen felhívást tett közzé, amelynek két lényeges eleme volt. Az egyik, hogy az Intéző Bizottság kérje fel Pártay Tivadar pártelnököt a nagyválasztmány összehívására, a másik pedig, hogy a leendő nagyválasztmányon az első számú napirendi pont az országos vezetőség megválasztása legyen. A megyék döntő többsége ezt a javaslatot nem tudta elfogadni. Éppen az Intéző Bizottság volt az, amelyik ragaszkodott a Jurtabeli választáshoz, ahol ideiglenes elnöknek Vörös Vincét választotta meg, ami annyit jelent, hogy a nagyválasztmányt csak ő hívhatja össze. A debreceniek javaslata azért is ellentmondásos volt, mert, ha ők Pártay Tivadart tekintik a pártelnöknek, akkor miért fordulnak az Intéző Bizottsághoz, amelyről tudják, hogy egyértelműen elfogadják a Jurtabeli nagyválasztmány döntéseit, amely viszont ideiglenes pártelnöknek Vörös Vincét választotta.

Ilyen huzavona után az Intéző Bizottság Vörös Vincével az élen úgy döntött, hogy június 3.-ra és 4.-re az érdi Művelődési Házba összehívja a nagyválasztmányt, amely megtörtént.

Június 3-án a kétnapos nagyválasztmányi ülést reggel 9 órakor Vörös Vince nyitotta meg.

Gyöngyös vidék borával köszöntötte a megjelenteket, mondván, hogy ez jelentse a tüzet és a lelkesedést, amely áthatja sorainkat, és felemeli újból pártunkat. Hevesből jött a búzakenyér is, amely - mint mondotta - a "magyar föld életerejét jelenti és felemeli nemzetünket. Végül jöjjön el a békesség a pártba, hogy egységesen lehessen munkálkodni a nemzet javára." Ezután tájékoztatta a nagyválasztmányt arról, hogy a jelenlévő Pártay Tivadar egészségi állapota miatt nem tudja végigülni az egész ülést és ezért most elsőnek neki adja meg a szót.

Tivadar bácsi szép beszédet mondott. Búcsúzni jöttem el hozzátok, - kezdte - és a búcsú mindig fájdalmas. A búcsú, az elválás - folytatta - egy kicsit mindig meghalás. Ezután beszélt a pártnak 1930-ban történt megalakulásáról, arról, hogy ő ott volt az alapítók között meg a háború utáni évekről, a Buda-déli, majd a kistarcsai internáló táborban eltöltött évekről, azután a recski haláltáborról, az Andrássy út 60.-ról. Keserű irónia is volt a beszédében. Midőn a pártban jelentkező széthúzást elemezte, elmondotta, hogy ilyenkor az ember megszokta a különböző becsmérléseket. Írásban jelent meg, nem is egyszer - folytatta -, hogy rosszul hallok, nem látok és nehezen járok. Teljesen igaza volt annak, aki leírta és nem is tiltakoztam ellene - mondotta. De azért egyet elfelejtett, azt, hogy a bal fülemre azért nem hallok, mert a 30 napos Andrássy úti kihallgatásnál balkezesek voltak a kihallgatók.
Bár sokan nem értettünk egyet Tivadar bácsi jó néhány politikai lépésével, stílusával, mégis megrendülten hallgattuk szavait. Azt is, hogy beszéde végén a pártegységre hívta fel a figyelmet és arra, hogy a vezetésben tisztességes, őszinte igaz magyar embereket válasszunk. Ezután megkezdődött az érdemi munka.

Az elnöklő Vörös Vince levezető társelnöknek Nagy Ferenc József Baranya megyei, Balogh György budapesti, és Szeghő István Csongrád megyei küldötteket javasolta megválasztani. Vörös Vince javaslatot tett az eredeti napirend megváltoztatására, mégpedig olyképpen, hogy a mandátumvizsgáló Hardi Péter beszámolója után javasolta az általam előterjesztendő, majd Pálos György beszámolójának meghallgatását. A napirend megváltoztatását a jelenlévők egyhangúan elfogadták. Hardi Péter beszámolójának ugyancsak egyhangú elfogadása után megtartott tájékoztatómban a március 23-a és a nagyválasztmány közötti időszakában végzett tevékenységről adtam számot. Így az Ellenzéki Kerekasztalban való részvételről, a Recski Szövetség gyűlésén való megjelenésünkről és ottani a recskieket támogató felszólalásunkról, a kormányzati megkeresésekről (Közlekedési Minisztérium, Pénzügyminisztérium, Igazságügy Minisztérium, MÉM). Ezek a minisztériumok az ellenzék előtt beszámoltak munkájukról. Mi hangsúlyoztuk, hogy részvételünk passzív, mert pártunk a múltért semmiféle felelősséget nem vállal.

Szóltam arról, hogy szükségünk van a nyilvánosságra. Ezért ahol lehet a sajtóban meg kell szólalnunk. Örülünk a Kis Újság megjelenésének, de a hetilap és alig fedi le az egész országot. Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség.

Ez után Pálos György a párt élénk külkapcsolatairól számolt be részletesen. Elmondotta, hogy intenzív kapcsolat alakult ki az osztrákokkal, a hazánkban járt NSZK küldöttséggel. Beszámolt a BBC-nek a Kisgazdapártról tartott három adásáról, a finn Centrumpárt küldöttségével való találkozásról, a genfi televíziónak egy kisgazdapárti gyűlésről adott riportjáról, valamint még számos hasonló eseményről. Az előadó szavaiból kitűnt, hogy alig két és fél hónap alatt a pártnak sikerült felkeltenie a külföldi tömegkommunikáció érdeklődését.

A kétnapos ülésen nagyon sok felszólalás hangzott el. Ide kívánkozik a teljesség igénye nélkül néhány név. Balázs Zoltán Nagykanizsáról, Balogh György és Marnicz Péter Budapestről, Rajkai Zsolt Miskolcról, Szabó Gyuláné Siófokról, Pádár Miklós, Berencz Géza a budapesti XX-XI. kerületből, Komlós Andor Sopronból, Kovács Sándor, Kiss Zoltán Sándor, Gerendai István, Kávássy Sándor, Zsák Miklós, Himódi Éva, Simó Zoltán, Herczeg Ferenc, Faludi Sándor, Jónás József, Hável Benedek, Gerbovits Jenő, Kalmai Pál, Szomor Ferenc, Kerékgyártó István, Szabó Sándor, Csábrák János, Sámuel Ferenc, Jancsurák Bertalan, Kocsenda Antal, Koroknai Zoltán, Antalics Ferenc, Papp János, Pintér József, a szociáldemokrata Takács Imre.

Torgyán József is felszólalt és arról beszélt, hogy néhányan meg kívánják változtatni a pártalkotmányt, amihez azonban a nagyválasztmány semmiképpen se járuljon hozzá, mert ezzel megkérdőjelezhető lenne a párt jogfolytonossága. Ezt, mint Pártay Tivadar közlését továbbította a jelenlévőkhöz.

Sor került a pártalkotmányról való döntésre. Ez utóbbi kérdésben a jelenlévők döntő többséggel az akkori hatályos pártalkotmányt hagyták továbbra is érvényben.

Ezután következett az egyes tisztségviselők megválasztása.
A Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt 1989. június 3.-án és 4-én megtartott nagyválasztmányi ülésén az alábbi személyeket választotta tisztségviselőknek.

elnök - Vörös Vince
alelnök - Balogh György
Nagy Ferenc József
Böröcz István
Iván Géza
főtitkár - Prepeliczay István
főtitkár helyettes - Dragon Pál
Hardi Péter
pártfőügyész - Boross Imre
párfőügyész helyettes - Szeghő István
pártigazgató - Bejczy Sándor
pártigazgató helyettes - Fazekas Gyula

FEGYELMI BIZOTTSÁG
Simó Zoltán
Nagy Csaba
Kovács Béla
Balogh Árpád
Albert László
Szilágyi István
Fábián Károly

A szavazás eredménye úgy alakult, hogy jelen sorok szerzője Boross Imre 188, Torgyán József pedig 113 szavazatot kapott. Főügyész helyettesnek Szeghő Istvánt választották. Balogh György méltánytalannak találta, hogy Torgyán József főügyész helyettes sem lett, ezért azt javasolta a jelenlévőknek, hogy a főügyész helyettesi funkcióra újra szavazzanak, és ha Szeghő István nem kapja meg a 113 szavazatot, akkor Torgyán József legyen a főügyész helyettes. Az újbóli szavazás után Szeghő István 176 szavazatot kapott a főügyész helyettesi funkcióra.

Virágh Ferenc a Kisgazd

Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:

"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD