|
|
 |
|
 |
MSZP kongresszus - Kótai Géza
|
1989. október 8., vasárnap - A programnyilatkozatról folytatott vitában kért szót Kótai Géza, aki az MSZP megalakulása és a nemzetközi környezet összefüggéseit elemezte. Kifejezte meggyőződését: a ,,nagy vállalkozás kudarcához vezetne,,, ha a külső feltételeket figyelmen kívűl hagynák. Hazánk nem feledkezhet meg lehetőségeiről, csak mozgásterének józan mérlegelésével szavatolhatja a demokratikus átalakulás külső feltételeit. Mint mondotta, Nem áltathatjuk magunkat azzal, hogy nemzetközi feltételrendszerünk alapvetően kedvező, s azzal sem béníthatjuk meg reformlendületünket, hogy közvetlen környezetünkben barátságtalan, sőt ellenséges erők kísérelnek meg próbálkozásainknak, változtatásainknak gáncsot vetni. A szocialista világban folyamatos polarizálódás megy végbe. A magyar demokratikus átalakítás nem kerülhet közös nevezőre egyes rendőrállamokkal, illetve olyan országokkal, amelyek ma is két évtized lidércnyomásaival küszködnek, vagy emberkereskedelemnek minősítik a magyar kormány humanitárius lépéseit.
Kótai Géza hangoztatta: senkivel nem keressük a konfliktust,
ellenkezőleg, a hangsúlyt a kölcsönös érdekeltségre helyezzük. Elemi
érdekünk - mondta -, hogy elejét vegyük az elszigetelésünkre, a
beavatkozásra irányuló kísérleteknek. Létérdekünk az is, hogy
kezdeményezzük a reformerők nemzetközi koalícióját. A szovjet, a
magyar, a lengyel és a jugoszláv érdekek e tekintetben
nyilvánvalóan közösek. Megítélése szerint rendkívüli jelentősége van
a gorbacsovi politika sikerének. Nemzeti érdekünk, hogy mindenkor
egyenjogú, baráti viszonyt ápoljunk a Szovjetunióval.
A magyarországi változásokat a nyugati országok közvéleménye,
felelős kormányzati körei és más, mértékadó politikai erők
rokonszenvvel fogadják - mondta a továbbiakban. Ugyanakkor a tőke
habozik, s olyanok is vannak, akik egyenesen a kudarcunkat kívánják.
A magyar modernizáció a fejlett Európához való szerves kötődésünk
igénye megköveteli, hogy mindazokkal szorosan együttműködjünk
Nyugaton, akik a kölcsönös előnyök alapján hajlandók közreműködni
egy demokratikus, stabil Közép- és Kelet-Európa létrehozásában.
Végezetül rámutatott: a párt megújulási szándékát bizonyítja,
hogy már állampártként elindította a külpolitika reformját, legalább
öt-hat esztendővel ezelőtt, s olyan, a nemzetérdeket határozottan
képviselő külpolitikai vonalat dolgozott ki, amely a közmegegyezés
máig egyetlen épen maradt eleme. Meggyőződése szerint az MSZP egy új
kiegyezés alapjának is szilárd része lehet. (MTI)
1989. október 8., vasárnap 14:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|