|
|
 |
|
 |
- Menekültügy - nemzetközi jog - 1. folyt.
|
Ezzel kapcsolatban kiemelik: a magyar kormány emberbaráti
hozzáállásával megszegi a Kelet-Berlinnel kötött útlevél- és
vízumügy- megállapodást. Egyes kommentátorok azt is megjegyzik: a
magyarok ezzel kockázatot is vállalnak, hiszen egy ideje feszültség
jellemzi Budapest és Bukarest, valamint Budapest és Prága viszonyát,
s most a magyar kormány a Honecker-rezsimet is magára haragítja,
úgyhogy mintegy keletnémet-csehszlovák-román arcvonalféle alakul ki
Budapesttel szemben a KGST, a varsói paktum testvérének mondott
közösségének kebelében.
Akad olyan cikkíró is, aki azt hangoztatja, hogy voltaképpen az
NSZK és az NDK közt felmerült nézeteltérésről van szó, és
Magyarország közvetítő szerepet játszhatna Kelet-Berlin és Bonn
között. És van borúlátó szerző, aki attól tart, a kezdeti budapesti
humanitás és türelem elenyészhetnék, ha Moszkvából eléggé erélyesen
rászólnának a magyar illetékesekre.
A mostani menekültáramlat Németországból Németországba irányuló
népvándorlás problémája azonban nemcsak politikai, hanem
messzemenően jogi jellegű is. És e tárgyhoz most hozzászólt a kérdés
egy neves nyugatnémet szakértője, Deitrich Rauschnigg professzor, a
göttingai egyetemen a nemzetközi jog tanára.
A tudós a Frankfurter Allgemeine Zeitung nevű újság közölte
cikkében megállapítja: Budapest dönti el, mi történjék azokkal a
keletnémet turistákkal, akik Magyarországra utaztak, és nem
hajlandók visszatérni az NDK-ba. És a magyar kormány döntését
Budapest nemzetközi jogi kötelezettségeihez kell szabni.
A magyarok 1969. június 20-ikán útlevél- és vízumügyi szerződést
kötöttek a keletnémetekkel. Ennek a szerződésnek van egy bizalmas
záradéka, amelyet kifejezetten nem szántak nyilvános közzétételre. E
záradék első pontja így szól: mindegyik szerződő fél illetékes
szervei garantálják, hogy a másik állam polgárai ne utazhassanak ki
olyan harmadik országba, amelyre úti okmányaik nem érvényesek.
(folyt.)
1989. szeptember 5., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|